2018.11.13. 14:45
Száz éve ért véget a háború, ami csak húsz éven át tartó békét okozott
Száz éve ért véget Európában az akkor még csak Nagy Háborúnak nevezett világégés. Senki sem sejtette, hogy beválik Foch marsall francia főparancsnok jóslata: „ez nem béke, ez fegyverszünet húsz évre”.
Mint tudjuk, a marsall csak néhány hónapot tévedett. Lengyelország lerohanásával 1939. szeptember elsején vette kezdetét a második világháború.
Nem tudjuk, hogy 1918. november 11-én, délelőtt tizenegy órakor ki adta le a nyugati front utolsó lövését. Az Európát átszelő harcvonalon katonák milliói álltak készen arra, hogy a fegyverszünetet jelző kürtszó elhangzásakor utoljára meghúzva a ravaszt, az ágyút elsütve, az ő lövésük fejezze be a hosszú öldöklést.
Az végül máig nem derült ki, hogy kinek jutott ez a dicsőség. De pontosan tudjuk, hogy magyar, ezen belül Szolnok megyei katona nyitotta meg a háború több milliónyi elesettjének sorát. Kovács Pál abádszalóki fiatalember, a szolnoki 68-asok katonája július 29-én vesztette életét a zimonyi híd védelmében.
Neve, alakja, amit egy, a halála előtti napokban a hídon készült fénykép őriz az utókor számára, jelkép is számunkra. Kovács Pált nőtlen emberként, élete legszebb korszakában sújtotta le a végzet. Családja nem maradt, idős szülei siratták meg távozását.
Területi, anyagi veszteségeink, az elesettek puszta számbavétele mellett érdemes elgondolkodnunk azon, hogy a háború mindig a legerősebb, legderekabb fiatalokat szólítja el közülünk. Ezért többnyire utódokat sem hagytak maguk után. Ezért korai távozásuk nemzedékekre ható, máig élő veszteséggé vált számunkra.
