A tömeges méhpusztulások jelentősen érintették megyénket is

A szakemberek a napraforgó virágzásával kezdődő tömeges méhpusztulás ok-okozati összefüggéseit igyekeztek feltárni azon a fórumon, amit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szervezett szombaton.

A tanácskozást Kiss János, a NAK megyei szervezetének elnökhelyettese nyitotta meg. Molnár György, a Jászsági Méhészegyesület elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a méhek úgy működnek a természetben, mint egy indikátor, megmutatják, hol van a baj.

– Úgy tűnik, hogy egyre nagyobb a baj. Nemcsak nálunk egyébként, hanem világszerte pusztulnak a méhek. Az egyetlen rovar, ami az emberek számára élelmiszert termel. Ha kihalnak, annak visszafordíthatatlan következményei lesznek.

– A fórum mottója is lehet a következő gondolat: nem egy-két ember feladata az, hogy a világ összes problémáját megoldja, hanem mindannyiunknak hozzá kell tenni a magunk kis darabkáját a puzzle-hoz – mondta Molnár György méhész.

A tanácskozásra összegyűlt szakemberek kíváncsiak voltak arra, hogy a méhpusztulás után elindult vizsgálatok vezettek-e már valamilyen eredményre. Molnár Ferenc, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) szaktanácsadója előadásában kitért egyebek mellett arra, hogy sok méhész nem érti, miért csak szeptemberben történtek meg a helyszíni bejárások.

– Az események óta eltelt öt hónap és hiteles információ a méhészek kezében nincs arról, hogy mi történhetett – tette hozzá a szaktanácsadó.

A méhelhullást követően elindultak a találgatások a bajok forrásáról. Többen arra gyanakodtak, hogy neonikotinoidos hatóanyagú csávázószerrel kezelt napraforgótáblába vitték ki a méheket, és a növényvédő szer okozhatta a problémát.

Dr. Hegedűs Dénes, az OMME elnökhelyettese egy francia kísérletet említett, amiben neonikotinoiddal bombázták a méhcsaládokat, a kimutathatósági határérték töredékét etették a családokkal, és a kolónia összeomlásának jeleit mutatták.

– Milyen irányba kell elmenni a növényvédelemnek hosszú távon? Győzzön a minél erősebb vegyszer, vagy legalább a ne árts elvét kellene követni? – tette fel a kérdést.

Jordán László, a Nébih növény-, talaj- és erdővédelmi elnökhelyettese kifejtette, a növényvédő szakembereknek legalább annyira érdekük megtalálni az esetleges védőszerek okozta problémát, mint a méhészeknek, akik elszenvedői a gondoknak.

Meg kell találni azt az egyensúlyi állapotot, amikor a növényvédelem és a méhészet egymással, egymás mellett tud élni. – A káresemények kiváltó okát nem tudjuk, komplex, összetett dolog lehet. Nagyszabású vizsgálat indult el állategészségügyi és növényvédelmi vonalon.

A helyszíni szemlék azért szeptemberben voltak, mert amikor megkapták az egyesülettől a 491 károsult nevét, egyesével kellett felvenni mindenkivel a kapcsolatot – mondta a Nébih szakembere.

Egy szakmai grémiumra lesz szükség, amely az adatokat ki tudja értékelni. Ehhez megfelelő szakembereket keresnek. Jordán László hozzátette: eredményeket nem közöl a tanácskozáson, mert a részeredmények nem tükrözik a valóságot. Az összetett vizsgálat után a végeredményt nyilvánosságra fogják hozni.

Nagy szükség van a párbeszédre

A fórumon a szakemberek egyetértettek abban, hogy indulatok nélküli párbeszédre van szükség a méhészek, növényvédő szakemberek, gazdálkodók és döntéshozók között. Tóth Péter méhészeti szaktanácsadó kiemelte: nem lehet egyetlen okkal magyarázni a méhpusztulást.

Hangsúlyozta, hogy fontos a növényvédelem és a méhek életének védelme is. Sokkal szerteágazóbb a kérdés annál, hogy csak a neonikotinoidra fogják a pusztulást. Összetett folyamatról van szó, amiben szerepet játszik a klímaváltozás, a gyakori aszályok, a betegségek terjedése, a nagyüzemi mezőgazdaság okozta károk.