Sok segítséget kaptak a tiszasasiak a templom megépítéséhez

– Ezerhétszázkilenc… ebben az esztendőben Tiszasas szinte teljesen elnéptelenedett a rácjárás következtében – idézte fel a régmúltat Gyói Gábor, Tiszasas polgármestere az új templom felszentelésekor.

– A lakosok vagy meghaltak, vagy elmenekültek a faluból. Később, a veszély elmúltával visszatértek jó páran a régi-új településre, hogy azt ismét benépesítsék. Ekkor vetődött fel egy templom építésének a gondolata.

– Csak évtizedekkel később, 1788-ban avatták, szentelték fel a tiszasasi református templomot. Ennek éppen 230 éve. Ennyi esztendeje itt nem volt templomszentelés.

Gyói Gábor szerint csoda, hogy újra templom épülhetett a faluban.

– Az a közösség, amelyik képes arra, hogy templomot húzzon fel, annak van jövője – hangsúlyozta a polgármester. Azt is ecsetelte, milyen nehézségekkel szembesült az ötletgazda Antal András diakónus, csépai plébániavezető, amikor fejébe vette, hogy a régi iskola romos épületét lebontva, annak helyére felhúz egy katolikus templom-kápolnát.

– Hiszen gyakorlatilag nulla forintból kezdett hozzá az építkezéshez. Abban bízott, elnyeri a váci megyés püspök anyagi támogatását, és talál olyan jó szándékú embereket is, akik adományaikkal és kétkezi munkájukkal segítségére lehetnek. Ez így is történt.

– Közfoglalkoztatottak, elzárás helyett közérdekű munkát választó elítéltek, lakosok, vállalkozók építettük fel a templomot az erdélyi Gyimesbükkön legyártott fagerendákból. Én magam is lapátoltam, betonoztam.

– Miután leszállították a kész elemeket, egy hét alatt raktuk össze a 40 négyzetméteres templomot – mesélt a megfeszített munkáról az erdélyi születésű Antal András.

A templom-kápolnát dr. Beer Miklós váci megyés püspök szentelte fel, aki beszédében a közösségről, annak erejéről beszélt. Úgy véli, még mindig van mit tanulnunk azt illetően, hogyan ne rekesszünk ki másokat.

Szerinte, aki Istent dicséri, ugyanolyan ember, mint bárki más, aki Isten felé fordul. Az, ha valaki másként gondolkodik, ugyanúgy Isten gyermeke.

– A hét és fél milliárd ember közül csak néhány százan vannak azok, akik a Föld javainak kétharmadát birtokolják – jegyezte meg a püspök. – Ilyenkor mindig eszembe jut, hogy a Jóisten nyilván mindenkitől, a gazdagoktól is megkérdezi majd: „és te elosztottad-e azt, amit kaptál?”

– Mert születéskor mindenki ugyanazt kapta, hozta magával. Aki önzőségében, telhetetlenségében féktelenné válik, az nem jut el a Jóistenhez. Annak igazán tragédia az élete – vélekedik a hamarosan nyugdíjba vonuló dr. Beer Miklós, aki maga egy egyszerű „mi autónkkal” érkezett sofőrjével Tiszasasra.

A püspök búcsúmondataiban arról beszélt, a templom mindig, mindenkit „egybegyűjt”, legyen hát nyitott az ajtaja mindenki számára, aki Istentől segítséget kér vagy hálát ad neki.

A faluban egyre több a katolikus

Tiszasas 900 fős település. Antal András diakónus elmondta, igazi református falu, azonban a legutóbbi népszámláláskor kiderült, hogy sok a katolikus is. Korábbi cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy a katolikus hívők az elmúlt időszakban csak a rendkívül rossz állapotú iskolakápolnában gyűlhettek össze.

Az utóbbi időben azonban már semmilyen szertartást nem végeztek az iskolakápolnában, mivel annak fala megrepedt, az épület életveszélyessé vált.

Az erdélyi származású Antal András ekkor határozta el, hogy új templomot építtet „földijeivel”, a gyimesbükki Pál Péter ácsmesterrel és csapatával. A templomavatáson legalább négyszázan vettek részt, különbusz érkezett Erdélyből.