2018.09.20. 11:30
Ötven éve dolgozik Kunhegyesért Szabó András, az Év polgármestere
Minden évben kiválasztják Jász-Nagykun-Szolnok megyében az év polgármesterét. Idén Kunhegyes tizenkét éve hivatalban lévő városvezetője, Szabó András vehette át az elismerő címet. Bár a Szoljon.hu-n többször találkozhattak már a nevével, személyiségéről, előéletéről és szakmai útjáról eddig kevés szó esett. Az Év polgármestere kitüntetés pedig jelezte: itt az idő pótolni e hiányosságot.
Szabó András méltán lehet büszke az elért eredményekre.
Fotó: Ujvári László
Nem tősgyökeres kunhegyesi, fiatal pedagógusként került a városba. Ideje korán kiemelkedett környezetéből, harmincas évei elején már iskolaigazgató volt.
Nem tervezte, hogy politikai pályára lép, végül mégis úgy hozta az élet. Aztán az idő visszaigazolta döntését.
– Sok küzdelmet és munkát hozott az elmúlt tizenkét év, de úgy gondolom, eredményes időszakon vagyunk túl. Meg tudtuk oldani a jelentkező problémákat, emellett megvalósítani az elképzeléseinket is – kezdte az először 2006-ban megválasztott településvezető.
Hivatalba lépésekor, az egyik legnagyobb hiányosság volt, hogy a helyi iskolák nem rendelkeztek megfelelő tornateremmel. A megoldás a megye egyik legmodernebb sportlétesítményében, a kunhegyesi sportcsarnokban öltött testet 2011-ben.
Hogy minden igénynek megfeleljen, több mint egy milliárd forintba került.
– Már három éve zárva volt a strandfürdő 2006-ban. A városnak nagy igénye lett volna egy működő strandra, ez a probléma is megoldásra várt – idézte fel a másik, szintén fontos mérföldkőnek számító kihívást.
Gyógyvíznek minősítették a helyi termálvizet, azzal fűtik például az úszómedencét is. Bár a strandfürdő elsősorban a helyiek és környékbeliek igényeit szolgálja ki, azt viszont a lakosok megelégedésére.
Azóta számos kihívással megküzdöttek, hiányosságokat pótoltak. Tantermeket, sportpályát, piacteret, templomokat és közintézményeket újítottak fel. Évente sikerült több utat új aszfaltburkolattal ellátni.
Kifejezetten büszkék a főtéren található játszótérre és különleges játékelemekre. Az eredmények mögött feszítő tempó és sok-sok munka húzódik meg. A feladatlistán ugyanakkor még nincs kipipálva minden tétel.
– A munkahelyteremtést illetően sok a tennivalónk. Zöldségfeldolgozó, fokhagyma feldolgozó és perletgyártó üzemet sikerült eddig a városba hozni. Újdonság, hogy egy mozgáskorlátozottakat foglalkoztató üzem is Kunhegyesen vetette meg a lábát – sorolta Szabó András.
Nemrég megvásárolták az egykori BHG, Budapesti Híradástechnikai Gyár hatalmas üzemcsarnokát. Folyamatos tárgyalásban vannak befektetőkkel, szeretnének nagyobb munkáltatókat is a városba csábítani.
Számára az első munkahely Kunhegyes. A Hajdú-Bihar megyei Balmazújvárosban született, 1944-ben. Büszke arra, hogy a középiskolát a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban végezte.
Akkoriban – és most is – az ország legjobb középiskolái közé tartozott. A tanárképző főiskola után, 1967-ben került Kunhegyesre. Mint kémia-matematika szakos pedagógus dolgozott a Dózsa úti Általános Iskolában.
Második évében kollégiumi igazgató, néhány évvel később már iskolaigazgató lett. Utóbbi lépcsőfokra alig harmincnégy évesen lépett fel.
Nyugdíjba vonulásáig egyengette a Dózsa úti Általános Iskola útját, közel három évtizeden át. Meghonosította a labdarúgó kollégiumot, a csapattal a fél világot bejárták. Az Egyesült Államoktól kezdve, Európa több országában is szerepeltek nemzetközi tornákon.
A rendszerváltozás után magánvállalkozóként szállodát épített, majd létrehozta a Kun Kupát. Előbbit később eladta, hiszen a pont akkor induló polgármesterség mellett nem volt rá ideje. A sport viszont megmaradt, edzősködött egy darabig, sőt, anyagilag is jelentősen támogatta a városi csapatot.
Mindezek figyelembe vételével, adódik a kérdés: A felsoroltak mellett mikor jutott idő a családra? Természetesen ezt is megoldotta, mindig volt ideje gyermekeire, manapság pedig unokáira.
Házasságából két gyermeke született, egy fia és egy lánya. Előbbi bőrgyógyászként praktizál Szolnokon, lánya pedig pedagógus és vállalkozó. Két unokája van, rendszeresen látogatják egymást, sokszor összejön a család.