Netes körlevél: fontos a vész esetén értesítendő személy elérhetősége

Nyolc év után ismét terjed a világhálón egy felhívás, mely szerint a mentők arra kérnek mindenkit, hogy osszák meg a közleményt a közösségi oldalukon. Csakhogy a mentők nem tudnak a nevükben megfogalmazott közleményről, amit adatvédelmi szempontok miatt is aggályosnak tartanak.

A közlemény szerint a mentők azt tapasztalják, hogy a közlekedési baleseteknél a legtöbb sérültnek van mobiltelefonja. Olyan sérülteknél, akikkel nem lehet kommunikálni, a segítségükre sietők nem tudják, hogy a telefon hosszú címlistájából kit értesítsenek.

A felhívás szerint a mentőápolók és a mentőorvosok azt javasolják, hogy a szükség esetén értesítendő személyek adatait mindenki ugyanazon megjelölés alatt adja meg a telefonjában, ez nagyban segítené a mentők munkáját.

A nemzetközileg elismert megjelölés: ICE (In Case of Emergency = „vész esetén”).

Ez alatt a név alatt annak a személynek a telefonszámát kell megadni, akit vészhelyzetben, szükség esetén a rendőrségnek, a mentőknek vagy a tűzoltóknak fel kell hívni – szól a felhívás.

Az ICE-szám bevezetését egyébként Bob Brotchie angliai (paramedikus) mentőtiszt szorgalmazta 2005-ben. A program hamar népszerű lett, így Európában, Ausztráliában és Észak-Amerikában is kezdett elterjedni.

Európa-szerte azonban számos okból kifolyólag bírálják az ötletet, többek között, hogy a sürgősségi ellátás során legtöbbször nincs idő ezzel foglalkozni, valamint nincs meg a törvényi háttere a rendszer alkalmazásának.

Kardos József megyei vezető mentőtiszt szerint az interneten ismét felbukkant körlevél több ponton is téves, ugyanis egy baleset helyszínén, a mentés közben a mentők nem foglalkoznak a távollévők informálásával, mert az a rendőrség feladata.

– Ha a beteg csak könnyű sérüléseket szenvedett, akkor ő maga tudja értesíteni a hozzátartozóit, ha viszont súlyos az állapota, nem kommunikációképes vagy esetleg elhalálozott, akkor a rendőrség teszi ezt meg. A mentősök feladata, hogy megmentsék a beteget és kórházba szállítsák, utána vonulnak is a következő esethez – világított rá Kardos József.

– Korábban, még a régi típusú személyi igazolványok idején, egy papírt tettek az okmányba, melyen szerepelt, hogy baleset esetén kit kell értesíteni.

– Ma már azonban ez nem ilyen egyszerű, hiszen elavult is lehet az a telefonszám, így lehet, hogy a vonal másik végén lévő nem is jogosult az ilyen információk megszerzésére. Ezért a rendőrség feladata a hozzátartozók értesítése.

– Ráadásul mindez személyiségjogi, illetve adatvédelmi aggályokat is felvethet, melyekre mi különösen vigyázunk. Például a rádióba se mondjuk be a sérült nevét, mert egy másik mentőautóban fekvő beteg hallhatja a diagnózist.

– Ennek ellenére úgy gondolom, hasznos lehet megadni a vész esetén értesítendők nevét, de nem a mentősöknek, hanem a rendőrségnek segítség ez, akiknek így esetleg könnyebb lesz felkutatni a hozzátartozókat – tette hozzá.

Az Országos Rendőr-főkapitányság hírportálunk érdeklődésére elmondta, hogy a szükség esetén értesítendő személyek adatainak ugyanazon megjelölés alatt tárolása, rögzítése adott esetekben segítséget nyújthat egy-egy rendőrségi eljárás során.

Például ismeretlen holttestek vagy zavart elmeállapotú személyek azonosítása esetén. A rendőrség azonban általában a rendelkezésre álló nyilvántartások adatai alapján kutatja fel az értesítendő személyeket.

Az e-személyinél van ilyen lehetőség

Az Országos Rendőr-főkapitányságtól azt is megtudtuk, hogy tavaly január 1-től a csippel ellátott, e-személyi igazolványon rögzíteni lehet legfeljebb két olyan személy telefonszámát, akiket az okmány tulajdonosa – egészségi állapotában bekövetkező olyan változáskor, amikor állapotáról nem képes tájékoztatást adni, vagy elhalálozása esetén – szeretne, ha értesítene a hatóság.

A vészhelyzeti telefonszám megadásának lényege, hogy egy esetleges baleset, betegség vagy rosszullét esetén a megadott telefonszámon értesíteni lehessen a kérelmező által megjelölt telefonszám tulajdonosát.