Legutóbb Martfűn pusztult el két gólya áramütés miatt

– Az elpusztult gólyákat a férjem és a kisfiam vette észre biciklizés közben augusztus első hetében. Az egyik madár a martfűi sportpálya öltözőjével szemközti villanypóznánál feküdt, a másik negyven méterre tőle. Szinte biztos, hogy áramütés érte őket –

mesélte hírportálunknak Erdélyiné Baranyi Ildikó.

Sajnos, nem ez a két gólya volt idén az első a térségben, amik hasonló okok miatt veszítették életüket. Az ok, hogy a gólyák olyan középfeszültségű vezetékhez érnek hozzá, melyek burkolatlanok.

A legtöbb helyen már kicserélte az áramszolgáltató a szabadvezetékeket a sokkal biztonságosabb burkolatra, de nem mindenhol.

– Ahogy az elmúlt években, úgy a továbbiakban is tudatos akciótervekkel dolgozunk a helyzet javításán – válaszolta megkeresésünkre az E.ON.

Érdemes tudni, hogy az áramszolgáltató madárvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét a Nemzeti Park Igazgatóságok látják el, akikkel közösen tervezik meg évente a legfontosabb beavatkozások helyét és a módszereket, ahogyan madárbaráttá tudják tenni a hálózatot. Tavaly óta a hortobágyi Madárkórházzal is együttműködnek.

Ismeretes, éppen tíz évvel ezelőtt írták alá az áramszolgáltatók az Akadálymentes égbolt megállapodást. Ebben azt a vállalást tették, hogy 2020. január 31-ig madárbaráttá alakítják át az összes középfeszültségű szabadvezetéket.

Idén meghosszabbították a tervezetet: amennyiben ezt nem sikerül elérni, a munkát tovább folytatják és legkésőbb 2030-ig elvégzik.

Erre bizony nagy szükség van.

A Fióka és Madármentés nevű szerveződés becslései szerint napi(!) 50-80 madár pusztul el országszerte áramütés miatt. Az áramszolgáltatók azonban az eltelt majd’ tíz év alatt nemhogy nem fejezték be a vezetékek korszerűbbre cserélését, még a feléig sem jutottak el.

A szervezet szerint érthetetlen, hogy az állam, vagy az illetékes Agrárminisztérium miért nem kéri számon a szolgáltatókat, illetve a természetvédelmi kárt, amit a korszerűtlen hálózatok miatti madárpusztulás jelent.

Megtudtuk ugyanakkor, hogy az E.ON (ha nem is gyorsan) halad a munkával: az elmúlt több mint 10 évben kizárólag madárbarát, újonnan épített hálózatokat adtak át. A meglévő hálózatok átalakításaira pedig évente mintegy 1,5 milliárd forintot költenek.

Az elmúlt három év adatait elemezve 220 veszélyes helyet azonosítottak a szakemberek az E.ON teljes szolgáltatási területén. Ezeket a helyeket – és 300 méter sugarú körben a környezetüket – teszik még az idén madárvédelmi szempontból biztonságosabbá.

A Tiszántúlon idén 145 helyszínen fejlesztettek, ebből 35 a szolnoki üzem területén található. Emellett minden olyan további helyszínen, ahol madárelhullás történik – a mostani martfűi területen is – szintén ellenőrzik, milyen beavatkozásokra lehet szükség és el is végzik azokat.

Csak a szolnoki üzem területén idén augusztus 13-ig 19 gólya hullott el vagy sérült meg – legalábbis ennyiről értesült az áramszolgáltató.

Leginkább a fiatal gólyák vannak veszélyben a szakember szerint

Katona Mihály tiszazugi madármegfigyelő szerint valóban több gólya halálát okozza az áramütés. Ő is legalább öt-hat kisgólya tetemére bukkant csak az elmúlt hetekben. Szerencsétlen madarak nekirepültek a vezetékeknek. Szerinte a legnagyobb problémát az okozza, hogy a vezetékeknél felső vezetés és nem alsó van, azaz az átkötővason felül mennek a vezetékek, nem alul. Hozzátette: pozitív változást is tapasztalt, egyre több helyen leszigetelték már az átkötővasakat.