Vadveszély: nagyon fontos az óvatosság az utakon

Az őz hazánkban a legelterjedtebb nagyvad, egyedszámát mintegy háromszázhatvanezerre becsülik. Riasztó adat, de az Országos Magyar Vadászati Védegylet szerint évente mintegy négyezer őzet ütnek el.

A balesetek túlnyomó része a párzási időszakban történik, amikor a bakok űzik a sutákat. Az üzekedés alatt az őzek nappal is aktívak, figyelmetlenek, és gyakrabban ugorhatnak ki az útra, ezzel növelve a balesetveszélyt.

– A nászidőszak júliusban és augusztusban zajlik – tudtuk meg Kovács Ágnes megyei rendőrségi sajtóreferenstől. – Ezen időtartam alatt az utakra ugró állatok igen nagy kockázatot jelenthetnek a járművezetőknek, hisz egy esetleges ütközésnek komoly következményei is lehetnek.

– Nemcsak az autóban és a vadban keletkezhet kár, hanem akár személysérülés is történhet és az állat pusztulását is okozhatja. Éppen ezért fokozott óvatossággal kell közlekedni az erdő mellett vezető közutakon, valamint ott, ahová „Állatok” veszélyt jelző táblát helyeztek ki.

– A vadak hol kisebb, hol nagyobb csapatokba verődve haladnak át az úttesten. A környezetünkben élő vadállatok a hajnali és a szürkületi órákban a legaktívabbak, ekkor fokozottan figyeljünk az utakon, hiszen nem egyszer fordult már elő az elmúlt egy évben, hogy látványosan szelte át a csorda az utat – hangsúlyozta.

A vadbaleseteket nagyon nehéz, de nem lehetetlen megelőzni, azért érdemes megfogadni néhány tanácsot. Például akkor is lassítsunk, ha még nem tapasztalunk közvetlen veszélyt. Ha pedig őzet látunk átszaladni az úton, számíthatunk rá, hogy másik is követi, így mindenképp lassítsunk.

Amennyiben az autó elé ugrik, az egyetlen megoldás a vészfékezés. Semmiképp se rántsuk félre a kormányt, ne próbáljuk kikerülni az állatot, mivel ez további balesetveszélyes helyzethez vezethet.

– Vadállat észlelése esetén a távolsági fényszóró alkalmazása kifejezetten hátrányos lehet. Hiszen az úttesten lévő vad ilyen esetekben általában riadtan a fény felé fordul, megdermed, és nem tud időben kitérni az ütközés elől – magyarázta Kovács Ágnes.

– A tapasztalatok szerint az óvatos közlekedés mellett a hangjelzés alkalmazása már nagyobb segítséget jelenthet, hiszen az állatok többsége megijed az erős kürt hallatán, és menekülni akar a közeledő zajforrás elől.

– Hasznos lehet még az ultrahangos vadriasztó síp, melyet a járműre rögzíthetnek, és a menetszél hozza működésbe – javasolta a sajtóreferens, aki hozzátette, hogy a motorral közlekedőknek a fentiek betartása különösen indokolt, mivel őket nem védi a jármű karosszériája.

Kasuba András megyei fővadász lapunknak elmondta, hogy 2015 óta a vadbaleset két veszélyes üzem találkozásának minősül, ezért alapesetben mindkét fél a saját kárát fizeti. Tehát a gépkocsivezető a saját autója javíttatásának költségeit, a vadászatra jogosult pedig a vadban okozott kárt.

Az elütött őzet nem lehet hazavinni

Őzzel, vaddal való ütközéskor feltétlenül értesíteni kell a rendőrséget, mivel ez közúti balesetnek minősül. A helyszínelés jegyzőkönyve képezheti az alapját bármilyen további intézkedésnek. A területileg illetékes vadászatra jogosult szervezetet (általában vadásztársaságot) a rendőrség értesíti.

Nagyon fontos, hogy az elpusztult állatot a járművezető ne vigye magával, mert az bűncselekménynek számít. A tetem elszállításáról a vadászatra jogosultnak kell gondoskodnia.