SZOLNOK MEGYE

2018.07.29. 11:26

Szörnyű meglepetés érheti a devizahiteleseket

Váratlanul, az ötéves elévülési idő lejárta előtt nem sokkal meglepetésszerűen kapott végrehajtási értesítést az utóbbi időben több devizahiteles. A bankok a 2015-ös forintosítás előtt felmondott, rossznak minősített hiteleket potom áron eladták behajtócégeknek, melyek időközi tájékoztatást nem nyújtottak az ügyfeleknek. A követeléskezelőket ugyanis nem kötelezi erre külön jogszabály. Az adósság pedig ketyegett…

Molnár-Révész Erika

Dr. Szakács Attila pénzügyi szakember (balra) szerint nagyon fontos, hogy a lakosság is tudatosan álljon a pénzügyeihez

Fotó: Fodor Orsolya

– Egymillió forint devizahitelt vett fel a lányom 2007 környékén, autót szeretett volna vásárolni. Mi voltunk a kezesek – mesélte megtörten egy idős, szolnoki férfi. Miután gyermekük megkésett a törlesztőrészletekkel, a bank a kezeseket kereste fel.

A házaspár ki is fizetett kétmillió forintot, emellett a megvásárolt autót is lefoglalták. Aztán, mivel a banktól nem kaptak több értesítést, megnyugodtak. Úgy gondolták, tisztázták az adósságot.

– Csakhogy nemrég kaptunk egy levelet, immár egy behajtócégtől, hogy tartozunk több mint hárommillió forinttal. De ha egy összegben gyorsan kifizetünk több mint egymillió forintot, elengedik a többit. Nem értjük! Egymillió forint hitelt vett fel a lányunk, kettőt visszafizettünk.

– Az autót elvitték, akkor hogy lett mégis összesen ötmillió forint a követelés? És eddig miért nem tudtunk róla, hogy még van tartozásunk? – kérdezte kétségbeesve.

– Sajnos egyre több ügyfél keres meg minket ilyen problémával – mondta dr. Szakács Attila, az MNB által működtetett szolnoki pénzügyi tanácsadó iroda cégvezetője.

– Az öt év türelmi idő lejárta előtt jön a levél a több millió forintos adósságról, a szerződés ugyanis a régi késedelmi kamatokkal ketyegett tovább. A követeléskezelőnek nem feltétlen áll érdekében lemondani a harminc-negyven százalékos késedelmi kamatról.

– A bankok 2015-ös forintosítás előtt felmondott szerződéseket, vagyis a rossz hiteleket olcsón eladták különböző követeléskezelő cégeknek, ezekre nem vonatkoznak azok a szigorú szabályok, mint más pénzintézetekre, ezért nem is kötelességük megfelelően tájékoztatni az ügyfeleket.

– A Magyar Nemzeti Bank, mint felügyeleti szervezet, egyre nagyobb nyomást helyez a bankokra, ám jelen pillanatban a követeléskezelőkkel csak tárgyalni tud, hogy hogyan viselkedjen etikusan az ügyfelekkel – magyarázta a szakember.

Dr. Szakács Attila pénzügyi szakember (balra) szerint nagyon fontos, hogy a lakosság is tudatosan álljon a pénzügyeihez
Fotó: Fodor Orsolya

Vagyis jelenleg speciális, behajtócégekre vonatkozó pénzügyi szabályozás nincs. A pénzügyi tanácsadó szerint viszont bizakodásra ad okot, hogy az MNB ajánlásokat fogalmazott meg a követeléskezelők irányába az etikus magatartásról.

Tizenöt napon belül kifogással élhetünk

Amikor átveszi az értesítőt, ne dobja félre, alaposan olvassa át. Ha nem tudja értelmezni, akkor kérjen segítséget. Mindenképpen hívja fel a követeléskezelőt, tájékozódjon, és próbáljon megegyezni a fizetés módjáról – tanácsolják a szakemberek.

– Ha végrehajtási szakaszba kerül az ügy, és az ügyfél megkapja az erről szóló értesítőt, akkor egy dolgot még megtehet. Végrehajtási kifogással élhet a törvényi határidőn, vagyis tizenöt napon belül.

– Alaposan meg kell indokolni, hogy az ügyfél a tartozást miért nem ismeri el – hangsúlyozta Horváth Péter, pénzügyi tanácsadó. – Emellett még egy lehetősége van: amennyiben polgári peres úton megtámadja az alapszerződést, akkor a végrehajtónak kötelessége felfüggeszteni a végrehajtást.

– Magyarországon ma több ezer devizahiteles per vár elbírálásra. Azért, mert az Európai Bíróság döntésére várnak. Csakhogy az Európai Bíróság időközben visszadobta átdolgozásra a Kúria beadványát, tehát egyelőre nem született döntés az ügyben.

– Azokra viszont, akik 2015-ben éltek a forintosítás lehetőségével, rájuk már egy esetleges kedvező döntés sem vonatkozna – tette hozzá a szakember.

Mi a helyzet az adatvédelemmel?

Az, hogy a bank átadja a szerződést, és ezzel minden személyes adatunkat a követeléskezelőnek, vethet fel kérdéseket. Azonban, ha a hitelszerződés eleve tartalmazott olyan kitételt, hogy az adatátadás szerződésbontáskor automatikusan megtörténik, nincs mit tenni.

Ha nem tartalmazza a hitelszerződés, az adatvédelmi törvény úgynevezett kötelező adatkezelés címén engedélyezi a követeléskezelőknek az érintett személyes adataihoz való hozzáférést. Változást hozhat viszont a májusban bevezetett szigorúbb uniós adatvédelmi rendelet, vagyis a GDPR.

– A korábbi adatátadásokra ez a rendelet nem vonatkozik. Hogy mindez hogyan működik majd, és milyen hatása lesz a bankok és a követeléskezelők közötti adatátvételre, egyelőre nehéz megmondani. Itthon ugyanis a gyakorlatban még nincs teljesen kidolgozva a működése.

– Reményt adhat viszont arra, hogy az ügyfelek a korábbiaktól eltérően emiatt megfelelőbb tájékoztatást kapnak majd a követeléskezelőktől, viszont ez magán a hitelszerződésen ez nem változtat majd. Legfeljebb a pénzintézetet megbírságolják, de ez az ügyfelet ez nem érinti – mondta dr. Szakács Attila pénzügyi tanácsadó.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában