Nyitott dinnyeföldek napja: a hazai fogyasztást ösztönzik

Az egyesület, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Agrármarketing Centrum és az Agrárminisztérium közös szervezésében országszerte – most szombaton – megrendezett Nyitott dinnyeföldek napja is ezt az elképzelést szolgálja.

Megyénkben a Jászapátin működő Pócs dinnyészet tárja ki kapuit szombaton a dinnyetermesztés és az ingyenes kóstolás iránt érdeklődő nagyközönség előtt.

A csütörtöki szakmai rendezvényen részt vett az Agrárkamara részéről Mártonffy Béla országos kertészeti osztályvezető és Hubai Imre Csaba megyei elnök is.

A házigazda szerepe ifj. Pócs Jánosra, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének Heves-Jászság régiós alelnökére hárult.

A szakmai megbeszélésen felmerült az a probléma, hogy egyes áruházláncok már most akciósan kínálják a magyar dinnyét, hátrányos helyzetbe hozva ezzel a termelőket. Egyhektárnyi dinnye megtermelése ugyanis másfél millió forint ráfordítást igényel a gazdálkodó részéről, így könnyű belátni, hogy ha száz forint kilónkénti ár alatt tudják csak értékesíteni, akkor nem térül meg a befektetésük.

Ha pedig csak húsz-harminc forintos áron tudják eladni a termést, a gazdálkodóknak meg se méri leszedni a dinnyét.

Egyes áruházláncok pedig ennyiért adják az önköltségi áron vagy az alatt beszerzett gyümölcsöt, hogy becsalogassák a vásárlókat, a veszteséget pedig más termékek árán be tudják hozni, amire egy kistermelőnek nincs lehetősége, így nem tud az ilyen árszabással versenyezni.

Ez oda vezet, hogy egyre kisebb területeken foglalkoznak dinnyetermesztéssel, ez a tendencia megyénkben is érvényesül, a Jászságban és Szolnok környékén is jelentősen csökkent a dinnyetermő területek mennyisége.

Jó kérdés, mit lehet e helyzet javítása érdekében tenni.

Ifj. Pócs János elmondta, a termelők és az áruházláncok közötti együttműködési megállapodások kötésével lenne orvosolható valamennyire a helyzet, az elmúlt két év tapasztalata azonban azt mutatja, az ilyen megállapodásokat nem egyszer semmibe veszik.

Így a vásárlók felvilágosítása az, ami javulást hozhat, el kell érni, hogy megfelelő áron a termelőtől vegyék a hazai dinnyét, és legyenek tudatában, hogy az üzletláncok alacsony árai csalókák, hiszen más árucikkek révén a kiesést megfizettetik velük.

Az idei dinnyetermés egyébként igen jó, kedvező volt mind a csapadék, mind a napsütéses órák száma.

A rendezvényen a résztvevők kéthektáros területen fóliás, négyhektáron szabadföldi dinnyetermesztési és betakarítási bemutatón vehettek részt.

Felmerült kérdésként az is, milyen fajtákra helyeződik a hangsúly az elkövetkezendő időszakban, milyen dinnyét keresnek leginkább a fogyasztók. A tapasztalatok azt mutatják, az útszéli árusítóknál leginkább a nagy méretű görögdinnyéket keresik, az áruházakban pedig inkább a kisebbeket és inkább másnap visszajönnek újabbakért. Teret nyer a magnélküli görögdinnye.

A termelőknek azonban főként úgy éri meg dinnyével foglalkozni, ha több lábon is áll, hiszen az időjáráson túl baktériumfertőzések, kártevők, valamint a termést kikezdő nyulak, egyéb vadak, madarak jelentenek kockázatot, nem is szólva a piaci viszonyok alakulásáról.

A vándordinnyések kunyhókban éltek

A rendezvényen megtekinthető volt a dinnyészetnél fölállított, Magyarország egyetlen korhű dinnyés földkunyhó-kiállítása is.

Ifj. Pócs János kifejtette, hogy a dinnyetermesztés „őshazájának” számító Csány települést a vetésforgó miatt a termelőknek el kellett hagyniuk, és a máshol bevetett dinnyeföldek mellett kialakított kunyhókban éltek tavasztól őszig. Ezért is nevezték őket vándordinnyéseknek.