Nem számítottak rá, hogy ennyi lövedék kerül elő a szolnoki vár feltárása során

Néhány napja több mint negyven ágyúgolyóra bukkantak a régészek a Művésztelepen, a szolnoki vár feltárása során.

– A Rákóczi-szabadságharc során többször gazdát cserélt Szolnok, ám 1710 októberében egy rövid, de heves ostrom alkalmával gyakorlatilag szétlőtték a várat. Ehhez a drámai eseményhez kapcsolódik a szóban forgó ágyúgolyó-lerakat, amit találtunk – kezdte dr. Kertész Róbert, a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze.

– Több korszaka van a várnak, a legutolsó nagy periódus zárul ezzel a hadieseménnyel, melynek következtében Csajághy János brigadéros feladni kényszerült a kurucok által védett Tisza-parti erősséget Cusani császári tábornoknak.

Mint azt a régész elmondta, sok hasonló lövedék található a múzeumban, de ezekről csak annyit tudnak, hogy a várból származnak.

– Egy ilyen öntött, tömör, vas ágyúgolyóról nagyon nehéz megmondani, hogy mikor készítették – tette hozzá a szakember. – Ennek a leletegyüttesnek viszont az az érdekessége, hogy tudjuk, egy nagyon égett, hamus omladékrétegből származik, ami nyilvánvalóan arra utal, hogy ott porig égett minden.

Dr. Kertész Róbert kiemelte, egy elég markáns rétegről van szó, melyben kerámiatöredékek, kiégett faldarabok és téglatörmelék is található. Ennek és a rétegtani adatoknak köszönhetően pedig jól meg lehet határozni a korát.

– Minden bizonnyal Szolnok utolsó nagy ostromához tartozik ez a réteg és ezek a leletek – mondta a régész. – Mindezt látva, nem nehéz elképzelni, hogy a várvédők életében milyen katasztrofális következménnyel bírt az ellenséges ágyúk tűzereje.

A szakember hozzátette, az egész egy olyan időkapszula, amely szavak nélkül, kizárólag az előkerült tárgyak és jelenségek látványával is tökéletesen megragadhatóvá teszi ezt a történelmi pillanatot.

– Nem számítottunk rá, hogy ennyi ágyúgolyót találunk – folytatta. – Kisebb-nagyobb lövedékre leltünk már a feltárás során a török rétegben, valamint évekkel ezelőtt szintén felbukkant néhány darab az ásatások alkalmával. De ezek a mostani leletek a kuruc kori Szolnoknak akár szimbólumává is válhatnak – összegezte dr. Kertész Róbert.

Érdekességeket rejt a föld mélye

– A hónapok óta tartó feltárás során már eddig is több különlegességet felfedeztünk – mondta dr. Kertész Róbert. – Találtunk egy török pincét, egy arab feliratos edénytöredéket és egy XII–XIII. század fordulójára datálható, kőből faragott oszlopfőtöredéket.

Hozzátette, felfedeztek Árpád-kori cserépdarabokat, valamint egy teljesen ép, mintegy háromezer-ötszáz éves bronzkori urnát is.

– Természetesen folytatódik a munka, úgyhogy szeptember végéig még bármi előkerülhet.