Tudja, ki építette ezt a Baross úti házat? Mesélünk!

Helyén korábban, egy szintén az ő tulajdonát képező, régi épület állt, s a megyei levéltárban levő iratok még szomszédjai, özvegy Petrencsik Józsefné és Gombos Sándorné, született Varga Juliska nevét is megőrizték számunkra.

Polgár László az eredetileg kétemeletes házat üzletnek és bérháznak emeltette, amire az engedélyt utcarendezés miatt csak telekhatár-kiigazítással kapta meg. Ennek megváltási árán némi, végül megegyezéssel záruló­ vitája is támadt a várossal.

A mosókonyhával ellátott, alápincézett ház földszintjén négy, a Baross útra néző üzlethelyiséget és két kisebb raktárt építettek, részben közös mellékhelyiségekkel. Első és második emeletén két-két nagy méretű, háromszobás, konyhával, fürdőszobával és külön mellékhelyiséggel ellátott lakás volt.

Az épületnek két, a homlokzatot díszítő, szépvonalú utcai kapubejárója van, az egyik üzlethelyiségbe nyílik, a másik az udvari lépcsőházhoz vezet. Homlokzatának ablakait felülről historizáló díszítés koronázza, alattuk virágfüzér és virágcsokor stukkódíszítés látható, melyek közül néhányat megsemmisítettek az utólag felszerelt parapetek szellőzői miatt.

A házat évekkel ezelőtt jelentősen bővítették: a Zrínyi utca felől új szárnyat kapott, a Baross utcai oldalra még egy emeletet húztak, melyek egyszerűbb díszítésükkel jól elkülönülnek a ház eredeti részétől. Polgár László későbbi életéről jelenleg nincs adatunk, nem tudni, hogy túlélte-e a háborút. Házát szokás szerint államosították, így érte meg a rendszerváltozást.

Az épület tervezője Szende Andor (1886–1972) budapesti műépítész és egyben a magyar férfi-műkorcsolyasport első jelentős alakja volt. Háromszoros vb-bronzérmesként, Eb-ezüstérmesként, négyszeres felnőtt, illetve egyszeres ifjúsági magyar bajnokként írta be nevét a téli sportok történetébe.

Készített historizáló építészeti és belsőépítészeti terveket is, majd a ’20-as évek derekától kialakította saját, a szimmetrián nyugvó stílusát. Végül a két világháború közti modernizmus is hatott a stílusára. A neobarokk kastélyépítészettől eljutott a modern bérházak tervezéséig, a főúri megrendelőktől a polgári otthonokig.

Ő az Astoria sarkához tervezett, soha meg nem valósult Nemzeti Színház építésze. Fennmaradt munkái közé tartozik az abonyi római katolikus elemi iskola és kultúrház, továbbá számos kastély. Sikeresen túlélte a vészkorszakot, még a háború után is dolgozott. Nyolcvanöt évesen, 1972-ben hunyt el.