Igyekeznek „házhoz vinni” a szűréseket megyénk védőnői

A tervek szerint a nyár derekára elkészül az öcsödi egészségház felújítása. A pályázati pénzből az önkormányzat szemléltető eszközöket is vásárol, melyeket a védőnők és a háziorvosok használnak majd.

Egyebek között egy emlővizsgáló modellt és a fogamzásgátlás lehetőségei­nek bemutatására szolgáló eszközt is beszereznek. Abban bíznak, hogy a lakosok egészségtudatosabban élnek a jövőben, ami eddig nem volt rájuk feltétlenül jellemző.

– Az ÁNTSZ egyik pályázatának köszönhetjük azt, hogy Öcsödön is működik méhnyakrákszűrés – mondta Véghné Lapu Julianna, Öcsöd és Csépa védőnője.

– A pályázat a szűrés elvégzéséhez minden eszközt biztosított. A központi adatbázisból küldték ki az idézőket az asszonyoknak a szűréshez, ezeket én is megkaptam.

– A leveleket bárki kézbesíthette volna, akár egy helybeli közmunkás is. De én személyesen vittem el mindenkinek, hogy tudjak érvelni a szűrés fontossága mellett. Ennek ellenére a háromszáz nőből mindösszesen harminc­heten jöttek el a vizsgálatra…

Ahogy fogalmazott a szakember, szélmalomharcnak érezte a kampányt, nagyon kevés eredménnyel.

– A mezőtúri kórház nőgyógyásza mellett voltam gyakorlaton, neki panaszkodtam erről. De ő annyit mondott, ne törődjek ezzel. Ha csak egyetlen embert is sikerül megmenteni, elértük a célunkat. Ha így vesszük, elértem a célomat, hiszen a harminchétből egy asszonyt kiszűrtem, akinél méhnyakrákot diagnosztizált a későbbi vizsgálat. Őt tényleg megmentettük, azóta is jól van.

Ha úgy gondolnánk, azért nem járnak az asszonyok helyben szűrésre, mert elmennek máshová szakorvoshoz magánrendelőbe, tévednek.

– Célközönségünk soha nem járt magánrendelőben – leginkább azért, mert nem tudja megfizetni – reagál felvetésünkre a védőnő.

– Hozzám bejött olyan nő, aki prostitúció­ból élt, de megfordult alkoholista és olyan anya is, aki harminc éve, gyermeke születésekor volt utoljára nőgyógyásznál.

– Ezt a réteget nagyon nehéz megszólítani, vélhetően azért, mert kisebb dolguk is nagyobb annál, mintsem eljárjanak szűrésekre. Az az ember, aki egyik napról a másikra él, kevésbé egészségtudatos, mint jobb módú társaik – vélekedett Véghné Lapu Julianna.

– Évek óta van lehetőség a népegészségügyi szűrővizsgálatok keretében a védőnői méhnyakszűrésre, megyénkben is végzik néhány településen a kolléganők – tette hozzá Rózsáné Rigó Éva megyei vezető védőnő.

– Ezzel igyekszünk „házhoz” vinni a szűrést, így időt és anyagiakat megtakarítva az érintett hölgyek részére. A védőnők személyes kapcsolata a családokkal segíti a munkát.

– A védőnők leveszik a kenetet, elküldik elemzésre, s az eredmények birtokában tájékoztatják a további teendőkről, szükség esetén orvoshoz irányítják a pácienseket és minden alkalommal felhívják a hölgyek figyelmét, hogy bármi problémájuk van, keressék fel a szakorvost. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kistelepüléseken élők veszik leginkább igénybe a védőnői szűrést.

A cél az, hogy háromévente megszólítsák a hölgyeket

Még 2013-ban indult az a program, mely országossá terjesztette ki a védőnői méhnyakszűrést. A projekt lezárulása után a program beépült a területi védőnői ellátás feladatai közé. Ebben nincsenek életkor vagy egyéb szempontok szerint kiválasztott csoportok.

A feladat az, hogy a korcsoportba tartozó, szűrésre jogosult nőkhöz háromévente jusson el a megszólítás, hogy vegyen részt szűrésen. Negatív eredmény esetén nagy valószínűséggel nincs daganatgyanús elváltozás, és a következő szervezett népegészségügyi célú méhnyakszűrés három esztendő múlva esedékes.

A védőnői méhnyakszűrésre szóló meghívólevél azonban nem jelent kizárólagosságot. Az érintett hölgy a meghívólevéllel továbbra is felkeresheti a közeli nőgyógyászati szakrendelést.