A megyei szülők szerint zökkenőmentes is lehet a lurkók sulikezdése

Nézzük, hogyan is szól a szabály! A gyermek abban az évben, melynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, de legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a kicsi, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.

– Hónapok óta ez a legfontosabb kérdés nálunk, hiszen a döntés a májusi születésű kislányom egész hátralévő életét befolyásolhatja – mondja a szolnoki F. Orsolya, aki hajlik rá, hogy gyermeke egy évig inkább még óvodás maradjon.

– Bár Jázmin igazán érdeklődő, okos kislány, szerintem addig élhetik igazán gondtalan gyermekkorukat a kicsik, amíg ovisok maradnak.

– Az én kisebbik fiam csak most szeptemberben ment iskolába, pedig már februárban betöltötte a hetedik évét – meséli a kétgyermekes Herczeg Zoltán.

– A testvérét hatévesen írattuk iskolába és bizony igen nehezen vette az első év akadályait. Így az öccsénél már nem is gondolkoztunk sokat a feleségemmel, arra törekedtünk, hogy inkább óvodában maradjon tovább a gyerek. Igaz, az utolsó évet már unta kissé a nála jóval fiatalabbak között, de a tapasztalatok azt mutatják, jól döntöttünk.

– Véleményem szerint az a legfontosabb, hogy zökkenőmentes legyen a gyermekek számára az óvodából iskolába való átmenet – mondta el kérdésünkre válaszolva Szabó Mónika, egy Szolnok melletti település óvodapedagógusa.

– Úgy látom, manapság egyre több idő szükséges ahhoz, hogy a gyermekek játékban váljanak alkalmassá érzelmi, szociális, mozgás, kommunikáció és értelmi képességeik terén az iskolába lépésre. Az iskolakezdéshez ez ugyanis mind egyaránt fontos. Természetesen vannak olyan esetek, amikor semmiféle gondot nem okoz a korai iskolakezdés, de erre igen kevés példát tudnék felidézni.

Az iskoláknak is az az érdekük, hogy minél érettebb gyermekek kerüljenek az iskolapadba.

– Bár korábban érezhető volt az a törekvés, hogy hét-nyolc évesen küldjék gyermeküket iskolába a szülők, az utóbbi időben úgy tűnik, ismét kissé korábban ülnek be az iskolapadba az ovisok – tudjuk meg Gál Gábortól, a szolnoki Kőrösi Csoma Általános Iskola igazgatójától.

– Azt mondhatom, hogy számunkra végül is nem lényeges, hány évesen kerülnek hozzánk a kisdiákok. Csak az a fontos, hogy érettek legyenek az iskolára, képesek legyenek megfelelni a megnövekedett terhelésnek. Ez pedig egyénektől függ, minden esetben más és más.

A szülőknek ráadásul abban a tekintetben sincs könnyű dolguk, hogy eldöntsék, melyik iskola és melyik tanító mellett tegyék le voksukat.

Az intézmények igyekeznek felkelteni a szülők érdeklődését, egyikük a számítógép-állományára hívja fel a figyelmet, másutt a feszültségoldást, a türelmet és tapintatot hangsúlyozzák, vagy éppen a művészeti nevelés fontosságára mutatnak rá. Szülő legyen a talpán, aki eligazodik az iskolák között.

A lelkieket is vizsgálják

Az iskolaérettségi vizsgálat egy komplex vizsgálat, melynek során a gyermek biológiai, pszichológiai és szociális érettségét vizsgálják. A cél annak a felmérése, hogy a gyermek testileg, lelkileg, fizikailag képes lesz-e az iskoláskor követelményeinek megfelelni. Az iskolában negyven-ötven percet végig kell ülni a padban, figyelni kell, koncentrálni. Ezek a feladatok új megterhelés elé állítják a szervezetet. Lényeges az érzékszervek, az idegrendszer, a mozgatórendszer alapos vizsgálata, hiszen az egészséges idegrendszerű gyermek a terhelhető. Ezért fokozott figyelmet szentelnek a magatartászavaros gyermekek kiszűrésére is.