2018.04.17. 11:26
Szolnokon is járt egykor legendás különvonatával a híres pártvezér
Kádár János, az MSZMP KB főtitkára szívesen utazott vonaton.
Az Ezüst nyíl egy része, az előfutó motorkocsi egy korabeli képen
Forrás: Fortepan
A Rákositól örökölt különvonat azonban az 1960-as évekre teljesen tönkrement. A magas kormánykörökben elhatározták, hogy készítenek egy járművet az első titkár és környezete utaztatására.
A legenda szerint Horváth Ede, a Győrben működő Rába Magyar Vagon és Gépgyár nagyhatalmú igazgatója személyesen kereste meg Kádárt, és felajánlotta egy különvonat megépítését. A pártvezér elfogadta az ajánlatot, és csak annyi kívánsága volt, hogy legyen a szerelvényen egy külön sakkozásra alkalmas fülke. Sőt, azt is kérte, hogy ne legyen a vonat elején vörös csillag!
A Rába Gépgyár mérnökei 1966 végén el is készítették a terveket, amelyek egy előfutó motorkocsiból és egy háromrészes motorvonatból álltak.
A vonat 1969-re készült el az előbb említett Rába Magyar Vagon és Gépgyárban, a gépészeti részeit viszont a GANZ MÁVAG szerelte fel. A vonat padlózata, falai, üvegei vastagabbak voltak, mint a személyszállító kocsiké.
A különvonat két egységből tevődött össze. Először megjelent az „előfutó motorkocsi”, őt követte a „háromrészes motorvonat”.
Az előfutó kocsi vezetőfülkéből, 4 fekvőhelyes fülkéből, 1 fekvőhelyes fülkéből, kis- és nagyebédlőből, konyhából, valamint a hozzájuk tartozó mosdókból és WC-ből tevődött össze.
A háromrészes motorvonat első és harmadik kocsijának végén vezetőfülkéket és vezérlési fülkéket alakítottak ki. Az első kocsiban helyezték el a konyhát, a kis- és a nagyebédlőt és a személyzet négy fekvőhelyes fülkéjét. A második kocsiban utazott Kádár János. Itt került elhelyezésre a tárgyalóterem, négy hálófülke az első titkár munkatársainak, a két nagy hálófülke, kocsikísérő fülke, valamint a fürdőszobák, mosdók, WC-k. A harmadik kocsiban alakították ki a rádiósfülkét, a négy hálófülkét, és itt helyezték el a poggyászokat is.
A vonatok belső berendezése azonban nem volt fényűző! Ez alól talán csak két kivétel volt: a napvédő függönyök francia bársonyból készültek, a mosdókban és az illemhelyeken pedig kínai porcelánt építettek be.
A pártvezér által utazásra használt vonat biztonsága kiemelt szempont volt, ezért a szerelvények csak pontos forgatókönyv, külön menetrend szerint közlekedhettek. A különvonat indulásának és érkezésének időpontjai államtitkot képeztek!
Azonban azt is biztosítani kellett, hogy a vonalon – amíg a motorvonat áthalad – semmilyen más szerelvény ne közlekedjen: sem a vonat felett, sem mellette. Az érintett vasúti átjárókat már jóval a vonat elhaladása előtt lezárták, ami többször okozott problémát az arra utazóknak.
A MÁV Archívum munkatársai nemrég megmutattak egy különleges menetrendet, amely Kádár egyik útjának előkészítését írja le. 1977. június 15-én Debrecenben, majd Nagyváradon tárgyalásokat folytatott Kádár János és Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára.
„Baráti találkozó” írta a Népszabadság aznapi száma. És miről beszéltek? Megint a Népszabadságot idézve: „…megbeszéljék – a költő szavával szólva – közös dolgainkat; a baráti együttműködés kiszélesítésének és erősítésének időszaki teendőit…” Ez volt a hivatalos tudósítás: a felszínes képmutatásról, a két ország vezetőinek mosolygása a kamerákba, díszebéd, meg miegymás.
Pedig akkor már az egész országban beszélték, hogy Ceausescu diktatúrát épített ki és ráadásul az ott élő magyarokra fogja az összes hibát. Kádár többek között megpróbálta erre is figyelmeztetni a román vezetőt.
Visszatérve a főtitkár utazására! A MÁV Budapesti Igazgatósága már 1977. június 11-én kiküldött egy táviratot minden érintett félnek. Kádár vonatát csak K 2506 sz. különvonatként említik, amelyet a Nyugati pályaudvar melletti motorszínben tároltak. Ezt a szerelvényt állították ki a Keleti pályaudvaron indításra.
A különvonatot innen a csarnok 5. számú vágányáról menesztették. Ide kísérték ki Kádárt a pártvezetők, és itt fényképezte le a Népszabadság fotóriportere, amint integet az ablakból. A kiemelten fontos szerelvény pontosan este fél hatkor indult el és Szolnokig a menetideje 1 óra 20 perc volt.
Az előtte futó biztosító motorvonatot 10 perccel hamarabb indították a Budapest–Újszász–Szolnok–Debrecen pályára. A különjárat zökkenőmentes lebonyolítására Szolnokon és a Keleti pályaudvaron egy-egy mozdony állt készenlétben. Kádár „ nyíl”-nak becézett vonata ma is megtekinthető Budapesten, a Vasúttörténeti Parkban.