2018.04.25. 12:42
Molnár Bence története is igazolja: a főzés bizony mindenkié
Lejárt az idő, lépjetek hátra a pulttól, és emeljétek fel a kezeteket – hangzik el estéről estére sokunk nappalijában. Persze, nem a vacsorát váró, türelmetlen családtagok szájából, hanem a tévében a műsorvezetőtől.
Manapság egymást érik a kereskedelmi csatornákon a főzős műsorok. Mindenki mesterszakács akar lenni, séf, konyhafőnök. Esetleg cukrász.
Az egyik műsorban versenyeznek, a másikban tippeket adnak, mit és hogyan készítsünk el, hogy egészségesek legyünk. Hogy ennek köszönhető-e, vagy sem, de tény, hogy egyre fiatalabb az a korosztály, amely nyitottá vált a konyhaművészetre.
A gyerekek gasztrotáborokba járnak, a középiskolában szakács, cukrász szakra jelentkeznek a fiatalok, és már érettségi előtt szakmai versenyeken mérik össze tudásukat.
Nálunk, a családban is nagyon népszerűek ezek a tévés műsorok. Szeretjük nézni a különleges vagy éppen kifejezetten egyszerű ételeket, látni, mekkora erőfeszítés időre dolgozni, vagy egyszerűen csak hátra dőlve „bambulni” és kikapcsolódni egy hosszú nap után.
Szurkoltunk annak idején a szolnoki Molnár Bencének is, aki ilyen főzőműsorban csillanthatta meg tehetségét.
És, hogy mennyire igaz a mondás, hogy a főzés mindenkié? Mi sem bizonyítja jobban, minthogy a hároméves lányom is élvezettel csinálja.
Igaz, csak műanyag serpenyőben műanyag zöldségeket főz, de azokat átéléssel és nagy odafigyeléssel készíti.
Mert amikor a főzés végén elhangzik a tévében az a bizonyos „emeljétek fel a kezeteket” mondat, ő feltartott karokkal csak arra vár, hogy a kóstolás után annyit mondjanak a családtagok: kérek még!
