A luxemburgi szakács-világbajnokságon is indul Osztrovszki Ildikó

– A versenymunkák valóban szupertitkosak. Én sem mesélek el mindent, ki tudja, melyik szingapúri ­ellenfelem olvassa az Új Néplapot – Osztrovszki Ildikó nagyot nevet, majd komolyabban hozzáfűzi, természetes, hogy az ötleteit mindenki úgy ­őrzi, mintha az a világ legértékesebb gyémántja volna. ­Néhány dolgot azonban szívesen megoszt velünk.

– Amikor az olimpián vettem részt, a zsűri azt kifogásolta­, hogy az asztalon látható háttérdíszlet nem kézzel készült. Megfogadtam a tanácsát: a leendő versenymunkám minden elemét kézzel készítem.

– Egy különleges, a versenyen is majd látható (vagy hasonló) portrét mutattam be a közönségnek nemrégiben a Pelikán Kupán.

Ildikó elárulja, a „festmény” tulajdonképpen egy mozaik, melyet hatféle magból rakott ki. Ha azt hisszük, hogy a magokat Ildikó egyesével vagy máshogy lefestette azért, hogy kiábrázolódjon Erzsébet királynő portréja, az téved.

– A magok nincsenek megfestve! Úgy kellett azokat egyesével kiválogatni, hogy színben, méretben és formában is illeszkedjenek egymáshoz. Egy magból öt árnyalatot is fel kellett kutatni.

– Nagyon sok boltot, görög és kínai üzletet, fűszerest kerestem fel, hogy megtaláljam az ideális terméseket. Tudták, hogy csak a mustármagnak négyféle árnyalata van? – kérdi a zöldségfaragó, mi pedig széttárjuk a karunkat, még csak nem is hallottunk erről.

– Úgy tűnik talán, hogy az ilyen jellegű munka messze áll a zöldségszobrászattól, mégis van bennük közös: szabály szerint ugyanis minden olyan alkotás versenyezhet ebben a kategóriában, amely élelmiszer-alapanyagból készül. Fő munkám egyébként csak zöldségből készül.

Ildikó fejéhez sokszor vágták már, hogy nem normális. Aki éjszakákon keresztül magokat ragaszt egyesével egy vászonra, annak biztosan van valami „baja”.

– Én azonban csak legyintek ezekre a megjegyzésekre! Bár néha tényleg azt érzem én is, hogy Hamupipőke elbújhat mellettem – állítja­ ­Ildikó. Amikor arról faggatjuk, milyen ragasztóanyagot használ magmunkáihoz, felragyog a zöldségfaragó arca.

– Végre megtaláltam az ideálisat! Nagyon sokfélét próbáltam ki előtte. De hogy melyiket választottam végül, bocsánat, de nem árulom el – szabadkozik Ildikó, hozzátéve, a magportrék készítésében ő az „úttörő” hazánkban, így természetes, hogy nem szeretne mindent kikotyogni…