Nulladik óra? Csak akkor lenne jó, ha a diákok is akarják!

– Hatodikos fiam nulladik órával kezdte a hetet, a felkelés az óraátállítás miatt gyötrelmes volt. S miközben biztattam, hogy rajta, haladjon már, mert elkésik, végtelenül sajnáltam őt – panaszkodik a szolnoki Hodos Szilvia.

Fiának nem csak a hétfő kezdődik nehezen (és főleg korán), hanem a héten további kettő nap is. Az édesanya úgy véli, a negyed nyolcas órakezdéssel csak tovább terhelik az amúgy is elfoglalt diákokat.

Annamari gyermeke hetedik osztályos, egy másik szolnoki általános iskolába jár. Több nulladik órája is van egy héten. A diák elárulja, nemhogy negyed hétkor, de még fél kilenckor is alig tud felkelni, legszívesebben törölné a nulladik órát, de még az elsőt is.

„Mint a zombik, a gyerekek úgy érkeznek reggelente az iskolába”

– ingatja fejét édesanyja, Annamari, tudván, a reggeli „zombi-effektusnak” megvan a miértje.

Számos felmérés bizonyítja, hogy ennek a korosztálynak egészen más a bioritmusa, mint a felnőtteknek. Több alvásra van szükségük, a legkorábbi időpont pedig, amikor tettre készen állnak, valamikor kilenc óra körül kez­dődik.

– A gyerkőcök lassan többet dolgoznak, mint egy-egy felnőtt. Egész nap suli, utána még otthon is tanulniuk kell

– Mi, szülők annyit tehetünk, hogy felemeljük a hangunkat és nemet mondunk, nem csináljuk tovább ezt a fajta együttműködést. De ez nagyon nehéz – vélekedik Kiss Olga.

Elvileg a szülők valóban tudnak nemet mondani a nulladik órára.

Szabály szerint ugyanis az első órát – a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértésével! – legfeljebb negyvenöt perccel korábban lehet megkezdeni, tehát legkorábban negyed nyolckor kezdődhet a nulladik óra.

Érdekes, hogy középiskolákban általában nem tartanak nulladik órát (a szolnoki Vargában, Verseghyben és a tiszaföldvári Hajnóczyban sincsen), sokkal inkább az általános intézményekben, kisebb gyerekeknek.

Az egyik, honlapunknak nyilatkozó általános iskolai igazgató azt mondja, náluk pont a szülők kérték, hogy kezdődjön korábban a tanítás, így délután el tud a gyerek menni különórára, zenét tanulni, edzésre.

Arra pedig figyelnek, hogy inkább csak felkészítő órák legyenek ekkor vagy második idegen nyelv. Máshol főtantárgyak is „becsúsznak” a nulladik órákba.

– A nulladik órákat szükségmegoldásként tudom elfogadni, pont azért, hogy csökkentsék a gyerekek délutáni leterheltségét.

– Leginkább azt tudom elképzelni, hogy testneveléssel kezdjék ilyen korán a napot, ne dolgozatokat kelljen írniuk – nyilatkozta Földváriné Jeneses Katalin, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei elnöke.

Bartus Gábor évekig tanított a kengyeli általános iskolában, testnevelő tanárként. Azt mondja, diáknak-pedagógusnak büntetés lett volna a nulladik óra, náluk nem is volt.

– Az, hogy egy testnevelésóra hétkor kezdődjön, nem szerencsés dolog.

– A tanterv szerinti feladatokkal ebben az időpontban alig lehet haladni: sem erőnléti edzéseket, sem atlétikai feladatokat, sem pedig koncentrációt igénylő mozgásokat nem szabadna ilyenkor követelni a diákoktól.

– Reggel negyed nyolckor legfeljebb légzőgyakorlatokat, vagy relaxálást lehet végezni – vélekedik Bartus Gábor, hozzá­téve, más tantárgyakat talán könnyebb „befogadni”, ráadásul vannak diákok, akiknek mindez könnyedén megy.

De nem mindenkinek!

Érdemes abba is belegondolni, hogy amennyiben a nulladik óra negyed nyolckor kezdődik és 45 perces, hol a szünet az első óra előtt?

Ugyanakkor, ha testnevelésóra a nulladik, vajon le tud a kamasz zuhanyozni vagy egész nap izzadtan kell végigülnie a tanórákat?

A nulladik órák hatékonyságáról és szükségességéről tehát megoszlanak a vélemények. Az sem világos, ki kéri a nulladik órákat: a pedagógusok? Vagy a szülők?

Félő azonban, hogy éppen azokat hagyták ki e kérdésből, akik a leginkább érintettek: a diákokat.

Nem jó a korai kezdés!

– Semmiképp nem jó megoldás a nulladik óra, különösen a kiskamaszoknál kerülendő – hangsúlyozta dr. Orosz Ágnes házi gyermekorvos.

– Neurológiai kutatások bizonyítják, hogy a kiskamaszok este 11 óra előtt nem tudnak elaludni, reggel pedig nagyon megterhelő számukra a korai kelés.

– Tehát nem azért ébrednek nehezen, mert lusták, vagy mert sokáig interneteznek, bár persze ez is benne van. De ebben az életkorban 8–10 óra alvásra lenne szükségük.

– Fél 9-nél egészségügyi és szociális szempontból sem szabadna hamarabb kezdeni a tanórákat. A nulladik óra plusz fizikai megterhelés a számukra, hiszen úgy aktivizálódnak, ami nem esik egybe a biológiai órájukkal.

– Ettől még fáradtabbak lesznek, és pont a kialvatlanság okozza, hogy agresszívabbak, szorongóbbak, figyelmetlenebbek.

– Mindenképpen változtatni kellene ezen a szokáson!