Sok gyermek kezdi az első osztályt jelentős beszédhibával megyénkben is

– A kislányom folyton mondókázik otthon – kezdte Tóth Enikő. – Még csak bölcsődébe jár, de szeptemberben kezdi az óvodát.

– Már most rengeteget beszél, és nagyon bízom benne, hogy az életkorának megfelelő mennyiségű és minőségű szókinccsel rendelkezik. A bölcsiben nem jelezték, hogy probléma lenne, úgyhogy remélem, rendben fejlődik – mondta a szolnoki anyuka.

– Kezdettől fogva sok mesét olvasunk a gyerekeknek – árulta el a megyeszékhelyen élő Zsolt. – Minden este lefekvéskor és amikor otthon vagyunk, napközben is.

– De az is tény, hogy időnként odaadjuk nekik a táblagépet. Színeznek, játszanak vagy mesét néznek rajta, természetesen csak felügyelettel – tette hozzá az apuka.

– Látják, hogy mi is használjuk. Képmutatás lenne, ha teljes egészében eltiltanánk őket a használatától.

A szakértők is egyetértenek a mesék és az együtt töltött idő fontosságával.

– A gyermekek beszédének fejlődése szempontjából nagy pedagógiai értéke van a hallgatott mesének, a képeskönyvből való képolvasásnak – tájékoztatta honlapunkat Ferenczné Teleky Éva, a Szolnok Városi Óvodák igazgatója.

– Az óvodai nevelőmunkánk során tapasztaljuk, hogy a felgyorsult, megváltozott életkörülmények miatt egyre kevesebb minőségi idő jut a családok életében a mindennapi beszélgetésre, mesélésre, együttes tevékenységre.

– Fontos a párbeszéd szerepe, a gyermeki élmények, benyomások meghallgatása. A média, a televízió, a számítógépek hatása is negatívan hat a családok életére. A gyermekek hatalmas információáradattal kerülnek szembe, melynek feldolgozása óvodáskorban, ismeretek híján, nagyon nehéz.

Mint azt az igazgató elmondta, a kommunikáció fokozatosan háttérbe szorul, ez kihat a kisgyermek beszédfejlődésére, a nyelv elsajátítására.

Értékrendjükben háttérbe szorul az igényes kultúra közvetítése. Helyette a válogatás nélküli, mértéktelen rajzfilm, számítógépes játék jelenik meg, ami leszoktatja a kisgyermeket a beszédről, gondolkodásról.

– A gyermekek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében fontos, hogy az óvodapedagógusok felismerjék a beszédhibákat. A hiányzó vagy rosszul képzett hangokat, hangszínt, hanglejtést, ezek rendellenességeit, a beszédfolyamatosság hibáit.

– Beszédhibák esetén a szülőkkel szorosan együttműködve, szemléletük formálásában veszünk részt, és javasoljuk a gyermekek logopédiai ellátását – mondta.

Nem csak a meseolvasás hiánya ám a baj!

Az iskolások nagy része sajnos valamilyen beszédhibával kezdi meg az első osztályt – mondta el Rátkainé Hegedüs Ilona, tanító, gyógy- és fejlesztőpedagógus.

– Ez a gyerekek körülbelül tizenöt-húsz százalékát jelenti, különböző súlyosságú hibákkal – mondta. A szakember hozzátette, az egyik oka ennek a bölcsődében, óvodában sűrűn visszatérő felső légúti betegség. A gyerekek nem tisztán hallják olyankor a beszédet, emiatt rosszul tanulják meg a hangokat kiejteni és képezni.

– Az is sokat ront a helyzeten, hogy a kicsik nem mindig látják a felnőttek száját beszéd közben – mondta el a pedagógus.

– Gyakran beszélnek úgy hozzájuk a szülők, hogy hallják a hangot, de nem figyelhetik az arcot, az artikulációt, ezért nem tudják leutánozni és helyesen megtanulni az anyanyelvünk változatos hangjait. Emellett sajnálatos módon a meseolvasás, a beszélgetés is egyre ritkább a családokban, ami szintén nagyon meghatározza a beszédfejlődést.