2018.03.06. 09:32
Görgeiről tartott előadást Pintér István Tiszafüreden (galéria)
Görgei útja a téli hadjárattól a tiszafüredi zendülésig. Ezzel a címmel tartott előadást Pintér István történész a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumban, március 5-én.
dav
Az 1848-49- es forradalom és szabadságharc méltán híres főparancsnoka volt Görgei Artúr. Az ő életútját és forradalmi szerepét ismertette a szakember.
Elhangzott, hogy a hadvezér valószínűleg akkor is elhíresült volna, ha nem tör ki a forradalom 1848. március 15-én. Fiatalon ugyanis vegyésznek tanult, a terület fiatal reménységei között tartották számon.
A hadászatban is korán megmutatkozott tehetsége, már nagyon fiatalon tábornoki rangot kapott. Emellett több ütközetben bizonyította rátermettségét. Sikeres vegyész is lehetett volna, de ő a forradalom főparancsnoka lett. Helytállását, reális döntéseit azonban az „áruló” jelzővel köszönte meg az utókor...
Előadásában Pintér István külön kitért a tiszafüredi tiszti zendülésre. Főparancsnok váltás történt a Tisza-parti kisvárosban 1849 márciusában. Dembinszky Henrik helyett, itt nevezte ki Kossuth Lajos Görgei Artúrt a szabadságharcos hadak élére.
Érintette a történész Görgei kétes megítélését: áruló vagy reális látású hadvezér volt? Pintér István úgy látja, az áruló jelző nagyrészt Kossuth Lajos tollából származik, ezt vette át a közvélemény.
Neves történészek hiába cáfolták annak ellenkezőjét, politikai okok miatt „áruló” maradt Görgei.
Pintér István előadása - Görgei útja a téli hadjárattól a tiszafüredi zendülésig
– Egy magára valamit adó történész ma már nem beszél árulásról Görgeivel kapcsolatban. A tények ennek egyöntetűen ellentmondanak – fogalmazott Pintér István. A történész egy levelet is bemutatott, melyet téma neves kutatójától, Kosáry Domokostól kapott munkája elismeréséül.
Az előadás végén Kovácsné Dr. Szigeti Klára múzeumigazgató hívta fel a középiskolásokból álló hallgatóság figyelmét. Ugyanis 169 évvel ezelőtt, pont ezekben a napokban, e falak között zajlott a szabadságharcot alapjaiban meghatározó esemény.
Görgei, nem pedig Görgey
Az elmúlt évtizedekben állandó vitatémát szolgáltatott a kérdés a történészek között. Egyesek szerint a Görgey forma a helyes, mások szerint a Görgei.
Pintér István rámutatott: tény, hogy a családban sokan az y-os formulát használták, de a forradalom idején i betűre váltottak. A következő évtizedekben viszont újra elterjedt a családban a Görgey változat.
Ezzel szemben Görgei Artúr megmaradt az i betűnél. Ezt bizonyítja egy, a Pintér István birtokába került könyv is. Abban Görgei Artúr saját kezű aláírása található, a Görgey formának nyoma sincs.