Szoros szálak fűzik Füredhez a Kandó-család tagjait

Rendkívül régi nemesi család a Kandó, hiszen már az 1570-es évek második felében hallhatunk róluk Egerfarmos kapcsán. Ott szerzett nemesi kúriát Kandó György 1575-ben, a család innentől kezdve használja az egerfarmosi előnevet.

A következő századokban jelentős szerepet játszottak a településen, úgy az egész környéken is. A család későbbi generációit – a teljesség igénye nélkül – megtaláljuk Hevesen, Budapesten, Ároktőn és Tiszafüreden is.

Érdekességként érdemes megjegyezni, hogy a családnév már 1380-ban, Nagy Lajos király idejében, majd 1413-ban, Zsigmond király idejében is feltűnik, a név kapcsán a koronához hű tettekről tájékoztatnak a források. Ez jól mutatja, milyen társadalmi réteghez tartoztak és milyen körökben mozogtak már akkoriban.

Kandó-kert névre hallgatott a terület

A város helynevei két ponton is megemlékeznek a Kandó-család ott töltött éveiről. Az utcaneveket jól ismerő olvasóknak talán már eszébe is jutott a Kandó köz.

A múltidézésben azonban ennél is tovább mehetünk: az idősebb lakosok bizonyára emlékeznek még arra, hogy egykor településrész is viselte a család nevét, Kandó-kert névre hallgatott egy körzet Tiszafüreden.

A város keleti részén, a Debreceni úton haladva, valahol a Morgó-Téglás-Krúdy utaktól kezdődően egészen az egykori téglagyárig terjedt az a településrész, melyet egykor Kandó-kert néven emlegetett a köznyelv. Ebben a kerületben található a Kandó köz is.

Ez a terület egykor a Kandó-család kertészetéhez tartozott, sokáig ezen a területen gazdálkodott a család tiszafüredi ága.

A témának az ad aktualitást, hogy a régi örvényi úti temető, mai Húszöles út melletti részében, 1917-ben temették el a család egyik tagját, Kandó Esztert.

A 106 évet megélt hölgy halálának közelmúltbeli centenáriuma kiváló alkalom arra, hogy röviden megemlékezzünk a Kandó-család és Tiszafüred máig feldolgozatlan kapcsolatáról.

Sok mindent elárul a családfa

Sajnos sokat nem tudunk róla. A rendkívül hosszú életű asszony 1811. május 2-án született, valószínűleg nem Tiszafüreden. Édesapja Kandó Ferenc, édesanyja gelei Pásztor Eszter volt, a családban nyolc gyermek született, Eszter volt a hetedik a sorban.

Legidősebb bátyja, Kandó József volt, aki sikeres pesti jogászkodás után Fejér megye alispánja lett, egyébként ő a híres feltaláló, Kandó Kálmán apai nagyapja.

Kandó Eszter férje Kovássy Lajos volt, házasságukból két gyermek született: Kovássy-Bozga Ferenc és Kálmán. Eszter volt az egerfarmosi és sztregovai Kandó-család tiszafüredi ágának egyik utolsó tagja.

A képen látható síremlék mérete jól mutatja: egy módos, köztiszteletben álló személy végső nyugalmát őrzi. A sztregovai és egerfarmosi Kandó-család ma ismert történetét, rendkívüli részletességgel kidolgozott családfáját átnézve szembeötlő adatokkal találkozunk.

A leszármazási tábla határozottan, jól kivehetően jelöli az 1917-ben a városban elhunyt Kandó Esztert, ami a szoros rokoni kapcsolat elvitathatatlan bizonyítéka. Kirajzolódik az is, milyen kapcsolat volt Kandó Eszter és a leghíresebb Kandó között. A hölgy nem más volt, mint a mérnök-feltaláló Kandó Kálmán édesapjának nagynénje.

Kandó Kálmán főként a rokonait látogatta meg

Mai ismereteink szerint, többször is járt Tiszafüreden, rövid ideig tartózkodott is a településen. Bár dokumentumok híján konkrétumokat nem állíthatunk, hiszen az ilyenfajta cselekményeknek általában nincs nyoma a vonatkozó történelmi forrásokban.

Azt viszont tudjuk, hogy Kandó Kálmán látogatásának oka a családi kapcsolatokban keresendő, elsősorban rokonlátogatásokról beszélhetünk. Édesapja, Kandó Géza huzamosabb ideig Tiszafüreden élt, és bár Budapesten helyezték végső nyugalomra, a források szerint Tiszafüreden hunyt el 1906-ban.

Feltűnő adat, hogy a család több tagjának neve mellett láthatjuk feltüntetve Tiszafüredet: például Kandó Géza, Kandó Tibor (1912) és Kandó Eszter.

A Kandó-család füredi ága már kihalt, az egykor itt élő generációkról vajmi keveset tudunk, hiszen a források nehezen vallathatók ebben a témában.

Tudjuk, hogy több helyi kötődésű családdal kerültek közvetlen vagy közvetett rokoni kapcsolatba (például Kovássy, Lipcsey, Kékessy), például házasságkötések révén.

A teljes kapcsolati-háló felkutatásához a releváns anyakönyvek kiterjedt vizsgálatára lenne szükség, melynek köszönhetően a jövőben talán sikerül majd megválaszolni a most még történelmi homályba vesző kérdéseket is. Egy biztos, az első lépést megtettük.

A jövőben pedig érdemes nagyobb figyelmet szentelni régi temetőinknek, hiszen ott nyugszik történelmünk egy jelentős szelete. Csendben, várva az utókor figyelmére.

A leghíresebb családtag Neve egybeforrt a vasútvillamosítással

Ő volt a nagyfeszültségű háromfázisú, ipari frekvenciájú váltakozó áramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, és természetesen a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Egerfarmosi és sztregovai Kandó Kálmán mérnök, feltaláló (1869–1931) egyetemi tanulmányait kitűnő minősítéssel végezte, ismereteit későbbi pályafutása során sikeresen kamatoztatta.

Az 1895 és 1929 között megadott szabadalmainak száma megközelítette a hetvenet (69). Munkásságát 1930-ban Corvin-koszorú kitüntetéssel ismerték el. Szabadalmai érintették a villamos vasúti motorokat, többfázisú váltóáramú motorokat és az önműködő kapcsolóberendezéseket is.