Jól kezdődött az év a jászkunsági gazdák számára, majd jöttek a nehézségek

– Az őszi gabonák és pillangósok kikeltek és jó állapotba mentek a télnek, a tavasz megfelelő éghajlati és talajállapotot biztosított a tavaszi vetésekhez, így a tőállomány és kultúrállapot biztató képet mutatott az év elején – mutatott rá az elnök.

Nyár elejétől azonban csökkentek a csapadékmennyiségek és július hónaptól jelentős aszályhelyzet alakult ki. A gabonák megszorultak, az érési folyamat megszakadt, ezért számottevő minőségi kárt szenvedtek. A gabonák nagy része csak a takarmány minőséget érte el.

– A jelenleg használt fajtaválaszték nem felel meg a kialakult szélsőséges időjárásnak, a termesztett fajták nem stabilak. Hiába a megfelelő termésmennyiség, de a minőség lerontotta az árbevételt, nem alakult ki megfelelő kereslet. Az ukrán gabonahelyzet tovább rontotta a versenyképességünket, annak ellenére, hogy jelentős intézkedéseket tettünk az ukrán import kiszorítására – hangsúlyozta Hubai Imre Csaba. – A nyár végi szárazság nagy gondot okozott a napraforgóban és kukoricában is. Csak a cirok félék tudtak alkalmazkodni az aszályhelyzethez. Az őszi talajviszonyok részben a megváltozott talajművelési rendszer követelményei miatt, részben a szárazság miatt kedvezőtlen helyzetet teremtettek. Felszaporodott a mezei pocok, ami jelentős kárt okozott a kora őszi vetésekben, különösen a repcében, őszi árpában, valamint a kukoricatermésben is. Az őszi vetéseket közepes minőségben tudtuk elvégezni, ezen a helyzeten sokat javított a későn érkező csapadék mennyisége. Így az őszi gabonák ötven százaléka jó, harminc százaléka közepes és húsz százaléka gyenge állapotban ment a télbe – emelte ki.

Azt is elmondta, az állattenyésztés helyzete az előző év drága takarmányárai miatt visszaesett. Szükséges lenne az állattenyésztés megfelelő támogatása, különösen a tenyészállatok esetében. Az abrakfogyasztó ágazatok támogatására is szüksége volna a gazdálkodóknak.

– Összességében a vármegye agráriuma jó-közepes szinten látszik realizálódni, ami egyben a fejlesztés szempontjából jelentős tartalékokat hordoz magában. Az előrelépéshez indokolt lenne gondoskodni a jó versenyképes vetőmagvakról, biológiai alapokról. A termeléshez rendelkezésre állnak megfelelő épületek. Átmenetileg az erőforrásokat inkább az állatokkal való benépesítés irányában kellene fordítani – összegezte a vármegyei NAK-elnök.