2022.08.22. 11:25
A tiszazugi földeken a szokottnál hamarabb kezdődött a szüret
A szárazság némiképp visszavetette a szőlőszemek nagyságát, ez azonban jó hatással lehet az ízekre. A tiszazugi földeken a szokottnál hamarabb kezdődött a szüret, az Irsai Olivért és a cserszegi fűszerest már le is szedték.
Barcza Gábor megmutatta lapunknak az idei termést Fotó: P. Pusztai Nóra
A Barcza Kézműves Borászat négyhektárnyi szőlőterületet gondoz Tiszaföldvár és Cibakháza térségében.
A szárazság picit visszavetette a bogyó nagyságát, de ez még talán jó is lehet. Koncentráltabb ízekre számítunk, ami a bornál jelentkezhet
– mondta Barcza Gábor, a borászat vezetője.
A korai fajták szürete már augusztus huszadika előtt megkezdődött, a tartós meleg miatt nem lehetett tovább várni, a savak kiégtek volna a gyümölcsből.
– A csapadékszegénységhez képest az Irsai Olivért nagy szemekkel, jó cukorfokkal és kellemes savakkal szedtük. Estére szerveztük a szüretet, hogy a hőmérséklet alacsonyabb legyen és a feldolgozásnál kevesebb probléma vetődhessen fel. A ládákba tíz mázsa gyűlt össze, ami a tavalyi termés majdnem kétszerese, ehhez az is hozzájárul, hogy a tövek most lettek ötévesek, és fordultak igazán termőre – magyarázta.
A szőlő alapvetően szárazságtűrő növény, gyökerei mélyen vannak, a fiatal ültetvényekkel viszont akadt némi gond.
– Visszavezettük azt a régi módszert, amit harmatgyökerezésnek hívnak. A régi öregek kiárkoltak a törzs mellett, a felső vékony szálakat csákánnyal elvagdosták azért, hogy lefelé kényszerítsék a szőlő gyökerét. Így strapabíróbb a növény, sokkal több tápanyaggal és vízzel találkozik, ami a gyümölcsben visszaköszön – vázolta a szárazság elleni védekezés egyik formáját a szakember.
A tapasztalat szerint a talaj mozgatásának elhagyása is szükségessé vált.
– Növénytakaróval kell dolgoznunk. A sorok közé olyanok vetését tervezzük, ami nem konkurenciája a szőlőnek. Lehet ez egyszerű zab – ennek vetését technológiailag is meg lehet oldani. Nem vágni kell, hanem év közben lehengerelni néhányszor. Ilyenformán a talaj jobban megtartja a csapadékot – részletezte további terveiket.
A kevés csapadék miatt az esztendőt minimális növényvédelemmel is végig lehetett vinni.
– Mediterrán jellegű klíma jelenik meg a vidékünkön. Korábban Villány környékén voltak a legmelegebbek, amit bizonyos fajták kedvelnek, ez a vonal bőven észak felé tolódott, hozzánk. Néhány éven belül a Tiszazugban is minőségi vörösborok készülhetnek – elemezte a helyzetet Barcza Gábor, aki azt is elárulta, hogy több mint ötvenfajta szőlőt termesztenek földjeiken, ráadásul a tizenhárom borszőlő szürete más-más időpontra esik.
– A turán lesz a következő, mégpedig huszadika után. Két paramétert mérünk: a cukrot és a savat. Ezeknek kell harmóniában lenniük, az eddigi adatok alapján a hét közepén szedhetjük ezt a fajtát, ez már egy vörösbort adó fajta. A többi szüretelése későbbre, szeptemberre esik. Kékfrankosból készül a rozé, ami a borászat húzóágazata, szerencsére az a termés is szépnek ígérkezik – tette hozzá Barcza Gábor.
Támad a mustgáz: figyeljünk a veszélyre!
A korai érésű szőlők esetében már a mustot érlelik.
– A szőlő levének erjedésekor mustgáz keletkezik, mely nem megfelelő körülmények között komoly veszélyt jelent. Szellőztetéssel, valamint szén-dioxid-érzékelő elhelyezésével elkerülhető, hogy felhalmozódjon, illetve balesetet okozzon a gáz – tájékoztatta hírportálunkat Németh Ádám, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője. Kifejtette, aki mustgázzal teli pincébe megy le, rövid idő alatt oxigénhiányos állapotba kerül, melynek tünetei a szédülés és a fáradtságérzet. Ezeket az eszméletvesztés, végül a fulladás követheti. Éppen ezért fontos a fokozott óvatosság!
