2022.06.23. 06:55
Ma is „virágzik” a feketemunka Jász-Nagykun-Szolnok megyében
A megyénkben ellenőrzött munkaadók többsége szabálytalankodott.
Fotó: Illusztrációfotó / Shutterstock.com
Idén is töretlenül dolgozik a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság: január elsejétől március végéig országosan több mint négy és fél ezer munkáltatót ellenőrzött. A vizsgálatok során a foglalkoztatók hatvannégy százalékánál tártak fel munkaügyi jogsértéseket, melyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (tizennégyezer-hétszáz fő) ötvenhat százalékát érintették.
Szűkebb hazánkban azonban ennél rosszabb kép bontakozott ki.
Megyénkben – a kormányhivataltól kapott információk alapján – az első negyedévben száznyolcvan munkáltatót ellenőrzött a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság, száznegyvenkilenc esetben tártak fel munkaügyi jogsértéseket, ami azt jelenti, hogy az esetek közel nyolcvanhárom(!) százalékánál találtak valamilyen problémát.
A jogsértések kétszázötvenhárom munkavállalót érintettek. A legtöbb munkáltatót érintő jogsértés a feketefoglalkoztatás volt. A kiemelt ágazatok közül az építőiparban, a kereskedelemben, a vendéglátásban és a biztonsági tevékenység ágazatokban tártak fel a kormányhivatal szakemberei feketefoglalkoztatást: tizenöt munkáltatónál huszonkét munkavállaló dolgozott feketén.
Hiányos nyilvántartások, bejelentési furcsaságok
Mint megtudtuk, jellemző szabálytalanságok a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos visszaélések, ez huszonhat esetben ötven munkavállalónál fordult elő. A szabálytalanul foglalkoztató munkáltatók esetében a hiányos, hamis nyilvántartás tíz munkáltatót és tizennyolc fő munkavállalót érintett, míg a munkaidő-nyilvántartás hiánya tizenhat munkáltatót és harminckét munkavállalót.
A munkaügyi szabálytalanságok között több, a munkabérrel kapcsolatos jogsértés is feltárásra került: munkaidő-nyilvántartással kapcsolatosan huszonhat munkáltatónál ötven esetben, munkabér kapcsán pedig kilenc munkáltató tizenkét munkavállalójánál.
„Tiszát lehetne rekeszteni” a munkáltatók kifogásaival
A bejelentés elmaradására többféle „magyarázatot” kaptak a felügyelők. A leggyakrabban azt, hogy próbamunkán van a munkavállaló. Hivatkoztak arra is, hogy a könyvelőnek elektronikusan megküldték az adatokat a bejelentéshez, de a könyvelőirodában csak kilenc órától dolgoznak, ezért nincs még bejelentve. Magyarázták úgy is a helyzetet, hogy lebetegedett a munkavállaló, és a be nem jelentett illető csak egy beugró helyette, neki másik cégnél van bejelentett munkaviszonya, de ott ma épp szabadnapja van, így ráért. Akadt olyan eset is, ahol az volt a kifogás, hogy a munkavállaló nem adta meg, vagy nem tudta megadni a bejelentéshez szükséges adatokat, mert elveszett a taj- vagy az adókártyája...
A kormányhivatal felügyelői összesen tizenhét munkaügyi bírságot szabtak ki kétmillió-hétszázezer forint értékben.
Jogszabálysértést megállapító, valamint figyelmeztetés szankciót alkalmazó határozat hetvenkét, jogszabálysértés megszüntetésére kötelező, valamint figyelmeztetés szankciót alkalmazó határozat három készült.
Panasz alapján vizsgáltak egy fémfeldolgozó céget
A Technológiai és Ipari Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztálya jelentésében is kiemelt egy megyei esetet. Januárban panasz alapján helyszíni foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzést tartottak egy fémfeldolgozással foglalkozó munkáltatónál, ahol tizennégy munkavállalót ellenőriztek. A foglalkoztató egyikükkel nem kötött írásbeli munkaszerződést, a munkaviszonyra vonatkozó bejelentési kötelezettségének sem tett eleget. Egy másik munkavállaló munkaidő-nyilvántartását hiányosan vezette egész januárban, két dolgozónak pedig nem adta ki tavalyi évre járó szabadságát.
Az építőipart és a kereskedelmet sújtó létszámhiány is trükközéshez vezethet
Dr. Lits József, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének megyei elnöke elmondta, az építőiparban és a kereskedelemben is állandó a létszámhiány, a költségvetést pedig próbálják minél szorosabbra venni. Ezért előfordul, hogy a munkavállalókat rövidebb időre jelentik be, a többi bért pedig zsebből zsebbe adják. Vannak szabálytalanságok, melyek a hozzá nem értésből adódnak, ezeket el kell különíteni a szándékos trükközéstől. Az viszont a korábbi időszak büntetéscentrikus hozzáállásával szemben jelentős előrelépés, hogy nem minden esetben szabtak ki bírságot, csak figyelmeztették, a szabálysértés megszüntetésére kötelezték a vállalkozót.