2022.05.24. 11:25
Aszály és kártevők tizedelik a repcét a Jászkunságban
Idén sem kedvez az időjárás a repcének. Az őszi káposztarepce megyénkben már az ősszel is a csapadékhiány miatt szenvedett, sokfelé panaszolták a gazdálkodók, hogy ahol nem tudtak öntözni, ki sem kelt. Ezért sokan beszántották a területet, és tavasszal mást vetettek a helyére. Ahol viszont kikelt a kultúra, ott nagy gonddal kell védekezni a kártevők ellen. Ez azonban nemcsak most, hanem minden évben nagy odafigyelést kíván a gazdáktól.
Rákóczifalva határában szépen fejlődik a repce – mutatta lapunknak Gujka András mezőgazdaságigép-kezelő Fotó: Mészáros János
– A környékünkön is csak annak szép az őszi repcéje, aki öntözni tudta, aki nem, annak ki kellett tárcsáznia – számolt be róla Dudás Attila rákóczifalvi gazdálkodó.
– Mi öntöztük már az ősszel is, de nagy az idei szárazság. Nem is emlékszem olyanra, hogy már február végén, március elején beindult volna az öntözési szezon, április elején szokott. Viszonylag optimális időben meg is kezdődött a repce virágzása, de sok virág terméketlen maradt, erre panaszkodnak a méhészek is.
A kártevőkkel voltaképp nem volt több probléma, mint az előző években, persze védekezni kellett.
– Gyakori a repcebecő-ormányos és a szárormányos. A repce termése, a becő olyan, mint a borsó, úgy helyezkednek el benne sorban a magok, az ormányos ezekbe fúrja be magát, hogy itt rakja le a petéit. A szárormányos pedig a növény szárát támadja meg. Minden évben megjelenik a bundásbogár és a repcefénybogár is, ősszel pedig a bolha szokott gondot okozni – fejtette ki a gazdálkodó.
Molnárné Anitáék a Jászságban gazdálkodnak kis földjükön, ők is megpróbálkoztak a repce termesztésével.
– Nem sok maradt meg az ősszel elvetett káposztarepcéből – vallotta meg Anita. – Öntözni csak a szélét tudtuk, de amilyen hiányosak voltak a megmaradt sorok, nagy mennyiségben nem is akartunk rá vizet pazarolni. A kártevőkkel most küszködünk, lehet, hogy erősebben kellett volna védekezni, de még most tanuljuk a fogásokat, munka mellett gazdálkodunk.
A repcebecő-ormányos már csinált károkat, erre más is panaszkodott.
– Néhány helyen fekete foltok jelentek meg a termésen, ezt most akarjuk kideríteni, milyen fertőzés lehet. Az biztos, hogy a repcén nem lesz hasznunk.
Rákóczifalvánál Marinka László is betárcsázta az ősszel vetett repcét, olyan gyenge lett, hogy a kártevőkkel való küzdelemig már el sem jutott.
– Régen öntözés nélkül is viszonylag jó termést lehetett elérni, de most csak ott szép a növény, ahol öntözik. A növényvédelmi előírások pedig olyan szigorúak, hogy úgy tűnik, itt nem gazdaságos foglalkozni a repcével. Lehet, hogy ősszel már nem is vetek – vetítette előre a gazda.
De mire is kell figyelni, hogy a repce ne váljon a kártevők martalékává?
A repce fenofázisa a virágzás után becő- és szemképzés kezdetén tart. Elmondhatjuk, hogy a repcefénybogár már nem károsít. Most a repcebecő-ormányos, repcedarázslárva, a repceszúnyog ellen kell hatásosan megvédeni a növényt
– tájékoztatta hírportálunkat Hubai Imre Csaba növényorvos, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke.
– Kórokozók közül fontos megemlíteni a fómát, a repce szklerotíniás vagy fehérpenészes szárrothadása, alternária vagy más néven repcebecő-rontó. A jelenlegi fejlettségi stádiumban a repcénél már nemcsak a termés mennyisége, hanem a minősége, olajtartalma is kockán forog a rovarkártétel és a kórokozók miatt. A célzott és megfontolt vegyszerkijuttatás érdekében nagy figyelmet kell fordítani a kártételi küszöbértéknek. Ha kártételi veszélyhelyzet alakul ki, akkor az előrejelzések alapján kell a védekezést elvégezni. Gondolni kell a méhekre is, minden esetben értesíteni kell a méhészeket az esetleges károk elkerülése érdekében, ehhez szükséges a gazda és a méhész szoros együttműködése – hangsúlyozta Hubai Imre Csaba.