Eppel János szerint a megyei szervezetek a fejlődés kulcsai

– Egyhangúlag elfogadta a közgyűlés a jelölését. Milyen érzésekkel kezdett bele így a munkába?

– Ezt megelőzte egy történelmi körülmény. Amikor Demján Sándor elnök elhunyt 2018 nyarán, akkor kialakult egy helyzet, amit orvosolnunk kellett. A társelnöki pozíciót betöltők közül Tolnay Tibor volt az, aki személyében, múltjával, egyéb szakmai kapcsolódásával alkalmas volt arra, hogy a szervezet élére kerüljön. Ő azonban már akkor jelezte, hogy csak az újabb tisztújításig vállalja ezt a feladatot. Ez egyébként tavasszal lett volna esedékes, a járványhelyzet miatt azonban nem lehetett megtartani a küldöttgyűléseket, így csak ősszel kerülhetett rá sor.

Tolnay Tibor egy belső egyeztetést folytatott az elnökség tagjaival, azt követően terjesztette elő személyemre vonatkozó javaslatát.

– Amikor engem megkérdeztek, hogy vállalnám-e az elnökséget, természetesen én is végiggondoltam, beszéltem számomra fontos emberekkel, hogy ők miként látják magát a szervezetet és az én személyemet. E vélemények alapján döntöttem úgy, hogy elvállalom a feladatot, természetesen volt személyes motivációm is.

Huszonhét évig dolgoztam, és állományban vagyok még ma is a Porsche Hungariánál. Ügyvezetőként a szerződésem 2020 végén lejárt, de ott maradtam a cég menedzsmentjében, viszont már nem operatív feladatokat látok el. Így felszabadult időm, energiám, ezért kerestem egyéb kihívásokat. Vannak egyéb társadalmi megbízatásaim és feladataim is, amiket ellátok, de tudásomat szerettem volna valamilyen komolyabb pozícióban is kamatoztatni. Mivel a VOSZ-nál volt előéletem mint társelnök, és megkerestek a pozícióval kapcsolatban, e két igény szerencsésen találkozott.

– Hogy látja, jelenleg mennyire hatékony e szervezet, szükség lenne-e esetleg új irányvonalak kijelölésére?

– Ahhoz, hogy ezt teljes­körűen meg tudjam válaszolni, vissza kell nyúlnunk a VOSZ alapvető küldetéséhez és az alapítócélokhoz. Három fő pillére van tevékenységünknek, egyik az érdekképviselet, a másik a szolgáltatás a tagjaink és a potenciális tagjaink számára, a harmadik pedig a vállalkozásfejlesztés. Kijelenthetjük, hogy a VOSZ jó teljesítményt nyújtott az elmúlt években, a küldetés és az alapvető célok változatlanok.

Azt gondolom, hogy amit az alapítók és utána Demján Sándor elnök célként meghatároztak, sikerült is megvalósítani, erős alapokon áll a VOSZ.

– Főként az érdekképviseletet a járványhelyzetben még erősíteni is tudta, gyakorlatilag ott voltunk minden lényeges érdekegyeztető fórumon. Elindultunk a szolgáltatások bővítése irányába, vannak komoly fejlesztések, de még lehet min javítani. Mindenképp érdemes megemlíteni a szolgáltatások terén a Széchenyi Kártya Programot, mely jelentős segítség a vállalkozóknak. A vállalkozásokat szeretnénk segíteni eligazodni a törvények útvesztőjében, az adminisztrációs feladatokban, és ehhez már létrehoztunk informatikai platformokat. A harmadik terület, ahol a leglátványosabban lehet a következő időszakban erősíteni, az a vállalkozásfejlesztés terén nyújtott segítség. Ez egy komplex, összetett rendszer kell hogy legyen, amit én ma még nem látok át teljes mértékben. Ezért szeretném még jobban megismerni belülről a VOSZ-t, kialakítani a saját véleményemet, álláspontomat, és ezt követően együtt, csapatban az elnökség meghatározó tagjaival megalkotni a következő öt év programját. Ezek a fő irányok.

Azt gondolom, hogy nekünk egy rugalmas, gyorsan reagáló, intenzív kapcsolatokat ápoló szervezetnek kell lennünk.

– És azt a teret, amit a magyar kamara fed le a vállalkozások életében, abban kell nekünk kreatív, jó megoldásokkal, szervezettséggel, kellő hatékonysággal a vállalkozások munkáját segíteni. Mi a munkáltatókat képviseljük, de azt gondolom, nincs sikeres vállalkozás elégedett és motivált munkavállalók nélkül. Mi azért dolgozunk, hogy a vállalkozásaink feltételrendszere olyan legyen, hogy tudjanak beruházni, a jövőbe befektetni, ez azt is jelenti, hogy a munkavállalóknak is lehessen olyan bért, munkahelyi környezetet biztosítani, amiben jól érzik magukat és megélhetésüket tudják biztosítani.

– A megyei szervezeteknek mennyi szerep jut a célok elérésében?

– A megyei szervezetek a kulcsai a további fejlődésnek. Nem forradalmi változásra van szükség, hanem szisztematikus további építkezésre, mely elsősorban megyei vagy regionális szinten kell hogy megjelenjen. Szerintem az a szemlélet, hogy a központból majd megmondják, mi történjen, soha nem működött. De hiteles vállalkozások, hiteles elnökök szervezetten együtt – olyan rendszerekkel, amit a központtal közösen létrehozunk – hatékonyan segítik a vállalkozások munkáját és mindennapjait. A területi szervezetek működése jelenleg a személyi ambíciókon nyugszik, így megyénként eltérőek a teljesítmények. Beszéltünk arról Lits Józseffel, hogy mi lehet a jó útja a megyei tevékenységek hatékonyabb, magasabb szintre emelésének. Egyik az, ha vannak kijelölt feladatok, és hozzá természetesen támogatások, eszközök. Azt gondolom, a tudás és a pénzügyi háttér a VOSZ-ban megvan ahhoz, hogy egy jó rendszert kitaláljunk.

– A Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezet működését milyennek ítéli?

– A megyei szervezet nagyon sok mindenben élen jár, itt természetesen fontos az elnök személye is. Látszik, hogy van kellő aktivitás a tagokkal való kapcsolattartás terén, vannak rendezvények – és itt nemcsak a Prima-gálákra gondolok, hanem gazdasági fórumokra, klubrendezvényekre, melyek jelentősek a kommunikációban is. Nem véletlen az sem, hogy az első személyes találkozók sorát pont Szolnokon kezdtem. Lits József megyei elnököt a VOSZ köreiben olyan emberként tartják számon, akinek érdemes a véleményére adni és tanácsait meghallgatni.

– A következő öt évben melyek lesznek a legfőbb feladatok, illetve mi jelenthet kihívást?

– Nem lesz unalmas időszak, az biztos! Eleve felgyorsultak az utóbbi években a változások mind a nemzetközi gazdasági életben, mind Magyarországon. A járványhelyzet pluszban hozott egy extra kiszámíthatatlan tényezőt, ami bizonytalanná, nehézzé tette a tervezést. De nyilván reagálni kell az új trendekre is, és ezeknek szerepelnie kell a mi rendszerünkben is – a digitalizációtól kezdve a generációváltáson át a környezettudatosabb tevékenységig.

– A Prima-gálák megtartása szerepel-e a hosszú távú elképzeléseik között?

– A Prima-projekt az egyik legmagasabb társadalmi elismertséggel bíró, kiválóságokat elismerő díj, ami nekünk rangot biztosít, országosan és megyei szinten is. Furcsa szimbiózisban állunk az OTP-vel, ők viszik tovább a Demján Sándor Alapítványnak ezt a feladatát, a VOSZ szervezésével, együttműködésével. Bízunk abban, hogy ez hosszú távú projekt marad!