Kirajzolta magából a rákkal való küzdelem során megélt fájdalmakat a jászberényi alkotó

Zsúfolásig megtelt a Csányi Alapítvány Jászsági Közösségi Ház, Déryné 6 Galériája február hatodikán. Nagyon sokan várták Nagy Anikó első, bemutatkozó kiállítását, melyen a színek, formák, árnyak és fények mögött a jászberényi alkotó gyógyulástörténete rejtőzik. 

– Mindenkiben ott él a művész, csak sajnos nem vagyunk elég bátrak ahhoz, hogy ezt megmutassuk. Azt gondolom, hogy mindenki bátran bevállalhatja a benne rejlő művészt. Örülök, hogy Anikó bátor volt és megmutatja alkotásait – köszöntötte a kiállítás megnyitóján megjelenteket dr. Radoszáv Miklós, az alapítvány operatív igazgatója.

A tárlatot az amatőr művész lánya, Kohári-Nagy Boglárka nyitotta meg érzelmes, megindító szavaival. 

– Szomorú és gyásszal teli időszak után egy kis fellélegzésre vártunk, de ehelyett édesanyám rák diagnózisával kellett szembesülnünk. A mindig pörgő, az élettel együtt mozgó anyukám, aki soha nem pihent, akkor megállt. Hiába kérdeztük, hogy mi lesz, nem kaptunk megnyugtató válaszokat. Aztán egyik nap a rajzlapon az öreg kiskutyánkat láttam kirajzolódni, majd a másik nap a dédimamám képe jelent meg. Anyukám akkor azt mondta, hogy miközben rajzolta a képet, a dédimama vezette a kezét, ahogy mindig is az életben – idézte fel édesanyja alkotói munkásságának háttértörténetét Kohári-Nagy Boglárka.

A rajzok szomorúságról, halálfélelemről és fájdalomról szólnak, de az élet árnyoldalai mellett a világ megannyi szépsége, csodája is  megjelenik a képeken. 

– mondta Kohári-Nagy Boglárka arról, hogy miért kezdeményezte a kiállítás megrendezését. A megnyitón Velkeiné Pócz Ilona nyugalmazott művésztanár igazi őstehetségnek nevezte Nagy Anikót. Alkotómunkájára olyan neves festőművészek voltak nagy hatással, mint az olasz Caravaggió, a spanyol Francisco Goya és Csontváry Kosztka Tivadar. 

 – Alkotás közben nem kellett a betegségére gondolnia. Elmélyülve egy teljesen más világba került, szíve, lelke megtelt örömmel. Anikót a művészet segítette abban, hogy megküzdjön az élet nehézségeivel. Inverz rajzain a fény és árnyék kontrasztját nagyon hatásosan alkalmazza – emelte ki Velkeiné Pócz Ilona. A rendezvényt hangulatos zenei előadás színesítette, Kovács Zsigmond énekét Árva Zsolt és maga az alkotó kísérte gitárral.

Nem tanult rajzolni, tanítómestere az élet és az internet volt

– Kezdetben grafikák, elsősorban kutyaportrék készültek. Később saját és internetes fotók inspiráltak, melyek szembe jöttek velem, lerajzolva „megemészthetővé” tették az érzelmeimet. Különösen lelkesített a fotók negatívvá alakítása, és ennek lerajzolása, ezáltal egy adott kép hangulatát teljesen megváltoztatva, munka közben agymunkára sarkalva, hiszen gondolkodnom kellett, hogy ami a fotón koromfekete, az a rajzlapom fehér maradjon. Az árnyalatoknak is az inverzét kellett megtalálni. Így készültek a szabadkézi rajzok, jobbára A4-es méretben a telefon vagy a notebook képernyőjéről. Ez a kiállítás méltó lezárása életem nagyon nehéz szakaszának – írta magáról Anikó.