2023.03.31. 16:33
Más sportágak hasznos kiegészítőjeként is tekinthetünk a sokak által kedvelt jógára
Az nem kérdés, hogy a jógázásnak helye van a profi és a hobbisportolók edzéstervében is. De hogyan és hová érdemes beilleszteni, és miként válunk jobb, egészségesebb sportolóvá általa?
A jóga nem sport, hanem egy tudomány, amely a létező legösszetettebb mozgásrendszert jelenti
Forrás: Illusztráció
Fotó: Shutterstock.com
Ha a jóga és más sportágak viszonyáról beszélünk, nem kérdés, hogy a tyúk vagy a tojás volt-e előbb. A ma népszerű sportágak történelme mind eltörpül a jógáé mellett, amely mintegy 5000 éves múltra tekint vissza. Bár a nyugati világban a jóga kapcsán inkább testgyakorlás irányába mentek el, keleten – ahonnan a jóga ered – inkább a meditációt segítő tartáserősítésként használt. Bárhogy is van, a jógázás révén fittebbek, egészségesebbek leszünk. Ezt mára a profi sportolók is felfedezték, például a német futballválogatott, vagy a teniszcsillag, Novak Djokovic is beépítette edzéstervébe. De hogyan segíti a sportolók felkészülését?
A jóga nem sport. A jóga egy tudomány, amely a létező legösszetettebb mozgásrendszert jelenti. Fejleszti, javítja a testtartást, a légzést, az emésztést, az idegrendszert, a hormonháztartást, a csontokat
– mondja Bíró Melinda, szolnoki jógaoktató.
A szakember korábban 15 évig karatézott, majd elkezdett kutatni a témában, és ráébredt, a jógázás segítségével sokkal jobban bírja az edzéseket.
– A sport a felületes, nagy izmokat dolgoztatja. A jóga ellenben a mélyizmokat, sőt, a belső szerveket is átmozgatja. A testtartások, eredeti nevén ászanák, minden irányban átmozgatják a törzset. Ennek rendkívül jótékony hatása van, ugyanis a pangó vér helyére friss kerül, ahhoz hasonlít, mint amikor a koszos szivacsot kicsavarjuk friss vízzel – magyarázza Bíró Melinda, aki szerint a jóga más sportágak hasznos kiegészítőjeként is használható.
– Versenysportolók esetében napi rutinná lehet tenni rövidebb, negyedórás gyakorlásokkal. Illetve keresztedzés gyanánt heti egykét, hosszabb jógázás ajánlott. Persze a gyakorlatokat sportágspecifikisan érdemes összeállítani.
A jóga törekszik az izom-erő egyensúly fejlesztésére, összhangba hozására. Ez a féloldalas sportágak esetében – mint mondjuk a tenisz – különösen hasznos
– hangsúlyozza Bíró Melinda, aki kiemeli azt is: jógázás által akár a sportpályafutás is kitolható.
Lényeges az is – fűzi hozzá –, hogy a sérülések utáni regenerációt is támogatja, sőt, az alvás minőségét is javítja, különösen, hogy a jógaórák relaxációval, stresszoldó gyakorlatokkal érnek véget. Hasonlóan jótékonyan hat a jógázás a szabadidős sportolókra is. Ők is használhatják nyugodtan keresztedzésnek, heti egyszer viszont kevés, ha mellette mást nem csinálunk, ez esetben heti két-három alkalom ajánlott.
– Nem az a cél, hogy nagy izmokat növeljük, a jóga abban segít, hogy formás, egyenletes testalkatot hozzunk létre. Mivel nyújtó, lazító, erősítő gyakorlatok egyaránt léteznek, ezeket évszaktól, hőmérséklettől függően is lehet használni.
Remek napindító ászanasorok léteznek, amelyek átmozgatják az ízületeket, izmokat. Minden mozgáshoz vannak úgynevezett mantrák – testtartásokhoz tartozó, pozitív gondolatokat erősítő kijelentések –, amelyek használatával valódi mozgó meditációvá változik a testgyakorlás
– mondja Bíró Melinda.
