Egyetemi diplomával váltaná valóra álmait a tiszabői fiatal

– Az elsődleges feladat az, hogy diplomát szerezzek, majd el akarom végezni a mesterképzést is. Egy nagy cégnél helyezkednék el, szerencsére az informatikus keresett szakma. Ha megteremtettem az egzisztenciát, majd természetesen családot is szeretnék – így mesélt terveiről 2017-ben az akkor elsőéves egyetemista.

– Azóta nagyon sok minden történt velem – mondja, amikor közösen felidéztük akkori szavait. – Továbbra is tanulok, tavaly októberben megházasodtam és munkát is találtam, Szolnokon. A jövő hónapban, várhatóan március harmincadikán pedig megszületik a kislányunk, Nagy Delani Natália.

Bár Zoltán szülei kétkezi munkások, a család mindig is fontosnak tartotta a továbbtanulást. Azt vallják, kizárólag ez az az út, ami kivezethet a szegénységből. Zoltán nagyon jó eredménnyel érettségizett a szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban, majd felvették a Debreceni Egyetemre. Jelenleg negyedéves hallgató, jövőre diplomázik.

– Voltak hullámvölgyek, és egy különösen nehéz időszak is. Szerencsére ezen már túl vagyok, ismét egyre jobbak a tanulmányi eredményeim. Sokszor nagyon nehéz a három dolog egyszerre, vagyis a tanulás, a munka és a család, de muszáj kitartanom ahhoz, hogy a terveimet, álmaimat meg tudjam valósítani. Szeretnék egy stabil egzisztenciát kiépíteni a családomnak és megtartani a jelenlegi munkahelyemet. Szeretnék jól teljesíteni a cégnél, az egyetemen, és hamarosan mint családapa is – mondja terveiről.

Feleségével jelenleg még Tiszabőn él a szüleinél, de szeretnének külön családi fészekbe költözni. Egyelőre nem tudják pontosan, hol telepednek majd le, de azt igen, hogy valamelyik Szolnokhoz közeli településen. Tavaly szeptemberben helyezkedett el a megyeszékhelyen egy informatikai cégnél, ahol sok feladata van, a programozás, de a hibaelhárítás is hozzá tartozik.

Olyannyira megtalálta a számítását, hogy diploma után is ugyanitt szeretne dolgozni.

– A családom mindenben támogat, nagyon büszkék rám. Örültek, amikor megtudták, hogy a feleségem babát vár, rá néhány hétre kaptam meg a munkát is. Látják rajtam, hogy nagyon nehéz, hiszen esténként sokszor holtfáradtan érek haza, és még azután kezdem a tanulást – mesél jelenlegi helyzetéről.

Zoltánnak nagyon fontos az istenhit, párját is ennek segítségével találta meg. Mindketten a Magyar Apostoli Egyház tagjai, a jászladányi gyülekezetben gyakorolják vallásukat.

Kihívást jelent a digitális oktatás

A tiszabői Nagy Zoltánnak ez a második olyan féléve az egyetemen, amikor a koronavírus-járvány miatt távoktatásban kell tanulnia. Hétfőn, csütörtökön és pénteken dolgozik, kedden nyolctól kettőig, szerdán pedig reggel nyolctól este nyolcig zajlik a digitális oktatás.

– Megmondom őszintén, nagyon nehezen tudom követni így a tananyagot, hiszen nehéz úgy programoznunk, hogy számítógépen mutatják azt, amit szintén a gépen kell elvégeznünk. Nagy szükségem lenne egy jobb laptopra vagy számítógépre! Az enyém sajnos eléggé elavult, nagyon nehéz vele programozni különböző nyelveken, és gyakran egyszerre több programot kell futtatni. Ehhez egy nagyobb teljesítményű gépre lenne szükség – mondja sóhajtva a fiatalember.