Zaklatás áldozataivá válhatnak az alsó tagozatos diákok is

– Egy kisfiút első osztályban elkezdtek kibeszélni a közösségi médiában. Nagyon megviselték a történtek, szorongott, visszahúzódó lett, majd a szülők egyre többször kaptak olyan értesítést a tanároktól, hogy a kisfiú agresszívan viselkedik, dobálózik. Ezután derült ki, hogy mi történik a gyermekkel – részletezett egy esetet Krajnyákné Csorba Fanni viselkedéselemző.

A gúnyolódástól kezdve a csúfolódáson át, a lökdösődésen keresztül a kiközösítésig bármilyen formában megjelenhet az iskolai zaklatás. A legdurvább esetekben a megalázás, megfélemlítés, de a zsarolás és kínzás is előfordulhat.

– Az okai sokfélék lehetnek – hangsúlyozta a szakember. – Alapvetően és általánosságban az mondható el, hogy mindig van egy vezető, akihez tartoznak a követők, és ez a csoport bántalmazza az áldozatot. Utóbbi szerepébe jóformán bármelyik gyermek kerülhet.

Kutatások azt állapították meg, hogy az elszenvedők között nagyobb számban figyelhető meg a visszahúzódás, érzékenység, hátrányos szociális kompetenciák vagy önbizalomhiány. Gyakran a bántalmazó családi háttere zaklatott, sok esetben ő maga is bántalmazott szerepben van otthon – részletezte.

Már általános iskola alsó osztályában megjelenő probléma, hogy a gyerekek csoportokat alakítanak ki interneten a másik „cikizésére”, fotókat, videókat készítenek, amelyeket feltesznek a világhálóra. Az arcnélküli zaklatás sokkal erőszakosabb tud lenni.

– Gyermekünket fontos védeni ezektől, ehhez azonban nekünk is tisztában kell lenni a veszélyekkel. Mindenképpen lényeges a szülői kontroll a számítógép, tablet, telefon használatban is – emelte ki Krajnyákné Csorba Fanni, aki szerint a megszokottól eltérő viselkedés már jele lehet a fennálló problémának.

– Ha egy cserfes, folyton beszélő, életvidám gyermek bezárkózik, hallgatag lesz vagy éppen fordítva, egy jó magaviseletű hirtelen kifordul magából, dührohamot kap. Kiemelten fontos, hogy a szülők meghallgassák a gyermekeiket és figyeljenek a jelekre, így a gyerekek érezhetik a támogatottságot. A problémák feldolgozásában érdemes pszichológus szakember segítségét kérni – tette hozzá a viselkedéselemző.

A szakember tapasztalatai szerint megtartó ereje van az otthoni közös rituáléknak, az együtt töltött hasznos időnek, a közös játéknak. De annak is, hogy ha konfliktus van, akkor azt megfelelően tudja kommunikálni a család. Fontos, hogy a gyermek ne csak a feszültséget és magát a konfliktust lássa, hanem azt is, hogy ezeket hogyan lehet megoldani.

– Lényeges, hogy a gyermekünk önbizalmát fejlesszük. Fontos az anekdotázás, az, hogy minél többet tudjon magáról, a születéséről, a tágabb család történeteiről. Kisebb gyerekekkel is érdemes bábozni, szerepjátékozni, hagyni, hogy ők alakítsák a cselekményt. A fejlesztő hatás mellett több belső konfliktust is könnyebb számukra kijátszani, mint akár elmesélni. Hiszen ha biztos lábakon áll a gyermek, a különféle helyzetekben is képes megfelelően reagálni – mondta.

Játékokkal fejleszthető az önbizalom

Krajnyákné Csorba Fanni viselkedéselemző egy olyan játékos feladatot ajánlott, melyben a pozitív tulajdonságokon van a hangsúly.

– Játszható családban vagy baráti társaságban is, csak papír és toll kell hozzá. Minden résztvevőnek lesz egy olyan papírja, aminek a közepére azt írja, hogy ÉN. Ezt követően, ahányan részt vesznek még rajta kívül a játékban. A lényeg, hogy az összes személynek külön lapja legyen. Mindenki megtölti a lapokat az adott személyre vonatkozó pozitív jelzőkkel, begyűjtjük a rólunk szólókat, elolvassuk és összevetjük azzal, amit magunkról írtunk. A játék következtében fejlődik az önbizalom, önértékelés, a kifejezőképesség. Erősíti a részt vevő személyek közötti kapcsolatot – részletezte.