2018.12.05. 20:00
Százhárom évet élt Marcsa néni, a falu legidősebb lakója
Egy évszázad tanúja köszönt el örökre a közelmúltban. Vidám, jó természetű ember volt, aki sohasem káromkodott. Nem vitatkozott és nem ítélkezett.
A konyhában ülve, kilencvenhat éves korában
Forrás: Beküldött fotó
Juhász Sándorné Tóth Mária 1915. augusztus 14-én született Tiszaroffon. Három gyermek közül a ő volt a legfiatalabb. Mindössze egyhetes volt, mikor édesapja elment a háborúba. A katona ekkor látta utoljára újszülött gyermekét.
– Bár nem ismerte, mégis sokat emlegette az édesapját. Sok történetet mesélt a régi időkről, öröm volt hallgatni – emlékezett vissza lánya, Süveges Imréné Katika.
Édesanyja, Tóth Mária háztartásbeli volt, 1935-ös házasságkötésük után földműveléssel foglalkoztak. Körülbelül tizenöt hektáron gazdálkodtak. Nyugdíjazása előtt tíz esztendőt dolgozott a téesz egyik magtárában. Férje külföldön dolgozott, így a gyereknevelés nagy része is rá maradt. Öt gyermekük született, akik kilenc unokával, tíz dédunokával és négy ükunokával ajándékozták meg.
– Egészen 2012-ig, kilencvenhét éves koráig magában élt. Mikor már úgy gondolta, hogy nem tud egyedül lenni, akkor költözött hozzám – mesélte lánya.
A százhárom évet megélt hölgy sokat üldögélt a ház előtti kis padon. Nem egyszer személyesen köszöntötte Fazekas Sándor országgyűlési képviselő és Kamarás Zsolt polgármester. Egy-egy virágcsokor mindig feldobta a napját, örült a látogatóknak.
Hosszú életének és jó egészségi állapotának titkát nem ismerjük. Talán a háta mögött sorakozó aktív, dolgos évtizedek. Megfontolt, türelmes jelleme, vagy mély vallásossága. Az utolsó percig saját lábán járt, nem volt fekvőbeteg. A százon túl is jókat lehetett vele társalogni, emlékei nem hagyták cserben.
Juhász Sándorné, vagy ahogy Roffon emlegették, Marcsa néni augusztusban töltötte százharmadik életévét. Mindenki szerette és tisztelte a faluban, haragosa nem volt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint egy szerkesztőségünkhöz beérkezett olvasói levél. Ugyanis helyiek és elszármazottak egyaránt úgy gondolták, őrizzék e sorok Tiszaroff legidősebb lakójának emlékét…