Évtizedekig borzalmas volt a közlekedés a Szabadság téren

Megyeháza, a megyei törvényszék, a Varga Katalin Gimnázium – már egy évszázaddal ezelőtt is szebbnél szebb épületek és jelentős intézmények sorakoztak az akkori Gorove – vagyis a mai Kossuth Lajos – utcán végig. Azt tudta, hogy a Varga gimi épülete egyébként egykor bérháznak épült? Aztán különböző hivataloknak adott otthont, míg végül a gimnázium kapott végleges helyet itt. Az 1895 táján épült törvényszéki épületben pedig egykor – pontosan 1952 és 1957 között – közlekedésmérnöki egyetemi képzést folyt.

A Megyeháza létrejötte sem elhanyagolható történet, ha a Kossuth utcáról, illetve a Kossuth térről van szó. Az 1876-os megyerendezések során Szolnok lett az újonnan szerveződött Jász-Nagykun- Szolnok vármegye központja, új szerepéhez pedig új székház is dukált. A város adományozott egy telket erre a célra, ezen épült fel a megyeháza. Az alapkőletételre 1878. május 21-én került sor.

Na de térjünk vissza a Kossuth Lajos utca eredetére! Az utca Gorove Istvánról kapta a nevét, aki egykor országos hírű politikus, közgazdász és miniszter volt, sok minden kötötte Szolnokhoz, többek között neki köszönhető, hogy a város 1876-ban megyeszékhely lett. Családjának Rákóczifalván volt kastélya és birtoka, később őt magát itt is temették el, a családi sírban nyugszik.

Szolnok egyik nagyon fontos közlekedési csomópontja a Szabadság tér, ez mindig is így volt. A 90-es évek elejéig – a 4-es főút elkerülő szakaszának megépítéséig – a főút forgalmát fogadta a Tisza-hídról a belváros irányába és vissza. A 4-es főút elkerülő szakaszának átadása előtt azonban kész káosz volt erre a közlekedés. Évtizedekig minden nap végtelen hosszú sorokban kígyóztak a járművek végig az egész városon, a dugó nem kevés idegtépő percet okozott az embereknek.

Mára azért sokkal nyugodtabb lett a helyzet, az átmenő forgalom nagy része az elkerülő szakaszon halad, így a belvárost élvezhetik a gyalogosok.

A Szabadság tér középpontja a honvédemlékmű, aminek költségét a város polgárai adták össze annak idején. A szobrot a szolnoki csata emlékére avatták fel 1868-ban. A központi eleme eredetileg Gerenday Antal szobrászművész mészkőből készült plasztikája volt, ez viszont az első és a második világháborúban, 1919-ben és 1944-ben is súlyos sérüléseket szenvedett. 1985-ben újították fel. A mű tetején az egyik oldalon Magyarország címere, a másik oldalon pedig Külső-Szolnok megyéé látható, cserkoszorúval díszítve.

Ha ma végigsétálunk a Kossuth Lajos utcán a térig azért láthatjuk, hogy sok régi épületet sikerült megóvni.Megmentették például a Mezőgazdasági Takarékpénztár Arany János utca és Kossuth utca sarkán álló 1900-ban átadott épületét, valamint az Első Magyar Biztosító 20. század elején emelt székházát is.

Ha érdekli a szolnoki utcák története, itt a Baross útról olvashat érdekességeket.

Forrás: Forrás: Kardos Tamás: MÚLTIDÉZŐ/ Szolnoki képeskönyv