Hetven éve él szeretetben Jolánka néni és Mihály bácsi

– Csak óvatosan, drága – inti nehezebben mozgó feleségét gavallérosan a ma már kilencvennyolcadik évét taposó Mihály bácsi, amikor helyet foglalnak egymás mellett a kanapén. Látszik, most is ugyanúgy félti és vigyáz rá, mint annak idején.

A második világháború viharai hozták össze őket, immár hetven esztendeje. De hogy ne legyen annyira egyszerű a történet, hozzátartozik, hogy Jolánka néni előbb a sógornője volt későbbi férjének.

– Nyolcéves voltam, amikor árván maradtunk a testvéreimmel – meséli Jolánka néni, aki egy Kuncsorba környéki tanyán nőtt fel.

Korán megtanulta, hogy árva lányként csak akkor lehet maradása a nevelőszülőknél, ha dolgos és szerény. Mostohája előtt azonban így sem volt maradása, s végül megszökött, vőlegénye családja vette pártfogásába.

Az esküvőt követően azonban férjét, Istvánt elsodorta a háború, a Donhoz került. Nyolc hónapig azt sem tudták róla, él-e egyáltalán, míg végül öccse, a szintén katona Mihály üzenetet kapott tőle, hogy fagyott lábával tábori kórházba vitték Debrecenbe.

‘44-ben újra behívót kapott, s hamarosan fiatal feleségének üzent: megyünk a frontra, gyere utánam Jászkisérre, mert tán sose látsz többet.

Jolánka pedig két hónapos gyermekét a szomszédra bízva, útra kelt a bizonytalanba, s mint végül kiderült, valóban utoljára találkozott férjével, hogy aztán a fél országot átutazva jusson vissza szülőfalujába.

Mihály közben szintén katonaként szolgált, majd hadifogságba került, ahonnan csak 1948-ban keveredett haza szüleihez, akik akkor már özvegy sógornőjével és két árván maradt unokájukkal együtt várták. A két fiatal alig néhány hónap múlva összeházasodott. Hogy a háború utáni élet kötelességtudata vagy a szeretet vezérelte inkább őket, ma már nehéz lenne megmondani…

Dolgos életüket végig Kuncsorbán töltötték, gazdálkodtak, a téeszesítés után Mihály bácsi ott dolgozott, míg Jolánka néni a ház körül tevékenykedett.

Felnevelték a két félárván maradt gyermeket, s egy közös fiuk is született. Mostanság pedig lassan és óvatosan, de korukhoz képest jó egészségben töltik mindennapjaikat.

Egyik unokájuk gondozza őket. És hogy mi lehet a titka a hosszú, boldog házaséletnek? Ahogy Mihály mondja, mindig mindent megbeszéltek, sose veszekedtek. És ma is olyan szeretettel néznek egymásra, mint a régi, elsárgult fényképeken…

Többszörös ünnepet ülhetnek a népes család tagjai idén

Az idei esztendő több jeles ünnepet is hoz az idős házaspár életében. Jolánka nénit nemrégiben köszöntötték kilencvenötödik születésnapján, a hetvenedik házassági évfordulóra pedig novemberben kerül sor. Ezen gyermekeik mellett öt unokájuk és három dédunokájuk is köszönti majd őket. Röpke két év múlva pedig a most kilencvennyolc éves Mihály bácsi immár századik születésnapját ünnepelhetik majd, remélhetőleg hasonlóan jó erőben, egészségben.

Ha szívesen olvasna még idősek történetéről, itt a tiszaszentimrei gyékényfonó Mini bácsiról tudhat meg többet.