A mai Afganisztán északi részén, 4500 évvel ezelőtt alakult ki az Árpád-dinasztia

Az Árpád-ház filogenetikai eredetének meghatározása III. Béla Y-kromoszómás szekvenciájának elemzése alapján – ezzel a címmel jelent meg tudományos publikáció a European Journal of Human Genetics nemzetközi tudományos lapban. A megjelenés kapcsán tartott sajtótájékoztatón Kásler Miklós ismertette: Baktria területéről lassú mozgás indult el nyugati és északi irányba, majd kétezer évvel ezelőtt már az „Árpádok” családja és rokonaik az Uráltól délre és nyugatra helyezkedtek el. A miniszter nagyon valószínűnek nevezte, hogy a dinasztia és a kísérőnépek innen folytatták tovább az útjukat.

„Ezek a kutatási eredmények számos további kérdést vetnek fel”

- fogalmazott Kásler Miklós, aki megjegyezte: ezeket az eredményeket nem lehet megkerülni. Vitatkozni lehet, de csak érvekkel és tényekkel alátámasztva.

A kutatásban többek között a publikációt jegyző Nagy Péter orvos humángenetikus, a Praxis Genomics LLC igazgatója, Szentirmay Zoltán patológus, az Országos Onkológiai Intézet Daganatpatológiai Centrumának korábbi vezetője, Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának vezetője és Melegh Béla, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Genetikai Intézetének professzora is részt vett. A miniszter köszönetét fejezte ki Erdő Péter bíborosnak aki engedélyezte a mintavételt és a vizsgálatok elvégzését.

Térben is időben is elhelyezték őket a történelemben

Kásler Miklós a vizsgálatok módszertanáról a többi között elmondta: sikerült meghatározni az „Árpádokra” jellemző DNS-szakaszt a III. Bélaként meghatározott férficsontvázból vett mintában. Mások mellett sikerült azonosítani II. (Vak) Béla csontvázát is a Mátyás-templom altemplomi szarkofágjában eltemetett maradványok között – tette hozzá.

A miniszter úgy folytatta, hogy az ezt követően zajlott vizsgálatok az „Árpádok” DNS-ét alcsoportokra bontották, aminek eredményeképpen „térben és időben” is el tudták helyezni őket a történelemben. A dinasztia az ókori Baktria, a mai Afganisztán északi területén alakult ki 4500 évvel ezelőtt – hívta fel a figyelmet Kásler Miklós.

Prekoncepció nélkül, tudományos színvonalon

A tárcavezető a dinasztia vizsgálata mellett „legalább ennyire fontos” kutatási iránynak nevezte a populációgenetikai vizsgálatokat. A témában Neparáczki Endre olyan megállapításokat tett, amelyek „döntő mértékben” befolyásolják a magyarság eredetének kérdését – hangsúlyozta Kásler Miklós arra is kitérve, hogy a tizenegy tudományos igazgatósággal működő Magyarságkutató Intézet „összegyűjtötte mindazt, ami a magyar eredettel kapcsolatos”.

Tevékenységüket méltatva azzal zárta szavait, hogy az intézet „rendkívül magas tudományos színvonalon, mindenféle prekoncepció nélkül, csak a tudományos eredményekre alapozva korrekt véleményeket, elképzeléseket fogalmaz meg.

Borítókép: III. Béla koponyamásolata jelképes trepanációval az Attila örökösei – a hunoktól az Árpád-házig című időszaki kiállításon a megnyitó napján a Magyar Természettudományi Múzeumban 2019. október 15-én