Takaréklángon sincs a baloldal és a határon túli magyarok viszonya

Még a jól értesültek figyelmét is elkerülte az a tény, hogy a hónap elején Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölti megválasztása utáni első külföldi útja a Délvidékre vezetett. Sajtóértesülések szerint Erdélybe készült, de aztán inkább a Vajdaságba látogatott, ahol miként a szerbiai, úgy a helyi magyar politikum képviselői sem voltak rá kíváncsiak. Mindössze az igen ellentmondásos hírű nagybecskereki püspök, bizonyos Ladiszlav Nemet fogadta, de az esemény nem volt sajtónyilvános – írja a Magyar Nemzet.

A délvidéki magyar média ugyan hírt adott a látogatásról, ám annak visszhangja korántsem tekinthető pozitívnak.

Beszédes tény, hogy még a magyarországi balliberális erőkkel szimpatizáló helyiek körében is bornírt kritika fogalmazódott meg Márk-Zayjal szemben, „konkrétumok nélkülinek” és „semmitmondónak” minősítve a látogatását.

November 5-én Cseh Katalin harmadmagával megkoszorúzta Zentán a délvidéki magyar háborúellenes megmozdulások alkalmával felállított emléktáblát. A látogatása olyannyira titkosra sikerült, hogy arról még a délvidéki magyar publicisták is csak afféle „inkognitó-módban” lezavart eseményről írtak. A Momentum politikusa egy balliberális online portálnak nyilatkozva a 17 évvel ezelőtti gyászos december 5-i népszavazás kapcsán kifogásokat keresett és személyes érintettségével is próbált empatikusnak tűnni, ám sokat elárul az együttérzés mibenlétéről, ha utánaszámolunk, hogy Cseh képviselőnő 2004-ben 16 éves lehetett és nagyszüleivel ellentétben sosem élt a Délvidéken.

A vérszegényre sikerült külhoni utak mellett idehaza a DK és a Párbeszéd a koronavírus-járvány alatt sem szakította félbe magyarellenes kirohanásait. Tavaly áprilisban Szabó Tímea a parlamentben például éles hangon kérte számon, amiért a kormány a határon túli magyaroknak szájmaszkokat küldött.

A DK-s Arató Gergely közösségi oldalán a határon túli magyarokkal kapcsolatban azt írta: nem tartja igazságosnak „emberek kezébe adni a döntést a haza sorsáról, akik soha nem éltek itt, nem itt nevelnek gyereket, nem itt fizetnek adót, és semmilyen formában nem viselik a döntésük következményét”.

Ugyanilyen hangnemben uszított a kárpátaljai magyarok ellen egy online sajtótájékoztatón Vadai Ágnes:

„Jönnek! Felvenni a nyugdíjat, vásárolni, és a hírek szerint oltakozni is.”

Ám nem ez volt az egyetlen kirohanása a Gyurcsány-párti képviselőnek. Korábban Vadai – 2018 elején, amikor a kormány egyszerűsítette a honosítási eljárásokat – azt írta közleményében: „az egyszerűsített honosítási eljárással magyar állampolgárrá vált egymillió ember között pedig a legóvatosabb becslés szerint is ötezer terrorista, emberkereskedő és drogdíler előtt nyílt meg Európa határa.”

Szintén ezekhez az esetekhez kapcsolódik, hogy a Momentum a magyar nemzeti kisebbségi érdeket védő tömörülések (RMDSZ, MKP) helyett a liberális Renew Europe testvérpártjait támogatta a romániai, szlovákiai választásokon, amely külhoni nemzetrészeknél mérhetetlen károkat okozott, felhördülést keltett.

„Nem is olyan régen az RMDSZ ellen korteskedett és román párt támogatására buzdította az erdélyi magyarságot, amikor mi az önkormányzati és a parlamenti magyar képviseletért küzdöttünk, egy másik része pedig ma sem bánja azt, hogy az állampolgárság kiterjesztéséről szóló népszavazási kampányban 23 millió román munkavállaló megjelenésével riogatott Magyarországon”

– jelentette ki Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke az eset kapcsán. Amióta Jakab Péter vezeti az Jobbikot, sorra próbál rálicitálni a DK-s uszításokra. A hajdan szebb napokat látott radikális jobboldali párt elnökének tavaly márciusi, a Válasz Online-nak adott interjújából az derült ki, szerinte nem feltétlenül kell szavazati jog a határon túli magyaroknak.

„Az, hogy akik nem itt adóznak, hogyan szóljanak bele az itteni politikába, szavazat szintjén, netán szószóló útján, ez legitim vita lehet”

– mondta az akkor frissen kinevezett pártelnök. Ráadásul az interjú után két hónappal a parlamenti vita azonnali kérdések órájában Jakab Péter azt bírálta felszólalásában, hogy a kormány 36 milliárdot költ határon túli gazdaságfejlesztő programokra.

A magyarok ellen, a bevándorlók mellett

A Gyurcsány kormány a határon túli magyarság elleni gyűlöletkampányát a létbizonytalanságra, az emberi irigységre építette fel. Huszonhárommillió betelepülő románnal riogattak, a családoknak járó pénzek elvételével, munkahelyek, lakhatások ellehetetlenítésével hergelték a lakosságot. Minden harmadik hirdetőtáblán a „felelős döntés 2 x NEM” felirat virított. A hazugságokon alapuló szocialista propagandakampány ellenére a népszavazáson résztvevő anyaországi magyarok többsége igent mondott a határon túli nemzettársakra. A hipokrita „baloldali nemzetpolitika” legnagyobb ellentmondása, hogy az a politikai oldal, amely tizenhat évvel ezelőtt a határon túli magyarok ellen foglalt állást, 2015-től kezdődően egészen napjainkig nyíltan a közel-keleti és afrikai bevándorlók mellett kampányol.

Borítókép: Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje (k), valamint a korábbi miniszterelnök-jelöltek: Karácsony Gergely (MSZP, Párbeszéd, LMP, j2), Dobrev Klára (j), Jakab Péter (b2, Jobbik) és Fekete-Győr András (b, Momentum) az ellenzéki pártok megemlékezésén 2021. október 23-án