2018.03.09. 19:47
Aprócska állat okozhatja az egyik legnagyobb környezeti veszélyt
Úgy tűnik, hogy az antarktiszi krillek veszélyesebbek, mint amilyennek látszanak.
Krill, small crustacea of the zooplankton which feed on phytoplankton, and which form diet of species high up the food chain such as fish, whales , penguins, seals and squid
Nanoméretűvé képesek átalakítani a megemésztett mikroműanyagokat (vagyis öt milliméternél kisebb műanyagrészecskéket) az Antarktisz körüli vizekben élő sarki krillek – állapították meg kutatók, akik szerint a természetet fenyegető eddig ismeretlen jelenséget sikerült azonosítaniuk.
Hogy ez miért probléma?
Azért, mert a hétköznapi tárgyak és ipari termékek kopásából, bomlásából származó mikroméretű műanyagszemcsék komoly fenyegetést jelentenek a tengerek élővilágára.
Az ausztráliai Griffith Egyetem professzora, Amanda Dawson ráadásul most arra jött rá, hogy Déli-sark vizeiben élő, Euphausia superba fajba tartozó apró rákfajta az emésztés révén képes fizikailag megváltoztatni, vagyis nanoméretű műanyagszemcsékké őrölni a polietilén (a legszélesebb körben használt műanyag) mikroszemcséket.
A nanoméretű műanyagok pedig akár sejtszinten is hatással lehetnek az élőlényekre.
A krillek különösen fontosak ökológiai szempontból, mivel kulcsfontosságú táplálékforrást jelentenek a nyílt vizek valamennyi lakója számára. Ez azonban azt jelenti, hogy a mikroműanyagok az olyan nagytestű állatokra is fenyegetést jelentenek, mint a bálnák, a cápák és a Manta nembe tartozó ráják, amelyek megeszik a fertőzött rákokat.
Az állatok szervezetében felhalmozódva a mikroműanyag-szemcsék gyulladást, étvágy- és testsúlycsökkenést eredményezhetnek – áll a Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmányban.
Az egyetem másik munkatársa, Bengtson Nash szerint a tanulmány a műanyagszennyezés egy eddig ismeretlen folyamatát tárta fel. Hozzátette, a mikroműanyagok biológiai úton végbemenő felaprózódása valószínűleg széles körben előfordul a tengeri ökoszisztémákban. A szakember hangsúlyozta, hogy további kutatásokra van szükség a témában.
Jelenleg évente több mint 8 millió tonna műanyaghulladék kerül a világ óceánjaiba.
Közelmúltbeli tanulmányok kimutatták, hogy több milliárdnyi műanyaghulladék-darabka akad fenn a korallzátonyokon, tovább súlyosbítva a virágállatok helyzetét.
Az ENSZ illetékes szervezete az egész bolygót érintő problémának nevezte a jelenséget, tekintve, hogy a műanyagtermelés várhatóan világszerte tovább növekszik a jövőben.
Borítókép: ANN RONAN PICTURE LIBRARY / PHOTO12/AFP
