Sok szakmában jelenthetne előnyt a távmunka

Két cikk megírása között jutna idő némi házimunkára, amíg a telefonos interjúalanyra várok, ki tudnám kérdezni a gyerektől a leckét. S ha valami mégis elmaradna napközben, az éjszaka csendje kiválóan alkalmas a gondolatok elmélyült megfogalmazására.

Csak tőlem függne, hogy mikor és miként végzem a munkám, a lényeg, hogy készen legyen. Elvégre igazából a teljesítmény számít. Hogy időre, pontosan, megfelelő minőségben elkészült-e, amit távmunkaként vállaltunk.

Mégis, még mindig sokan idegenkednek a távmunkától, főként mifelénk, vidéken. A fővárosban lassan már gyökeret ver ez a foglalkoztatási forma, nálunk azonban sok munkáltatónál még tartja magát a nézet: nincs szem előtt a dolgozó, elvégzi így egyáltalán, amit rábíztak?

Pedig sok területen igenis jól alkalmazható lenne a távmunka. Nyilván orvos, pedagógus vagy éppen szakács nehezen tudná otthonról végezni a munkáját, de egy informatikus, könyvelő vagy éppen újságíró ugyan miért ne dolgozhatna ilyen formában?

Számos előnye lehet: nem kell időt és pénzt fordítani a napi bejárásra, kevesebb irodát kell fenntartani, ritkább a betegszabadság. A dolgozó pedig saját idejét osztja be, ami egyfelől jó, másfelől viszont könnyen a visszájára is fordulhat.

Hiszen távmunkában sosincs vége a munkaidőnek.

Szilvási Zsuzsa