2017.08.31. 14:45
A szülőkön és a tanárokon is múlik, a gyerek boldogan megy-e suliba
Soha nem felejtem el azokat az édes-bús pillanatokat, amikor véget ért a nyár, a kora őszi levegőben pedig érződött, kezdődik… új tanév, új lehetőség, új fogadalmak – a tipikusak: idén többet tanulok, szorgalmasabb leszek, jobban odafigyelek az egyébként kevésbé szeretett matekórán és így tovább. Az izgalom érzését, hogy vajon milyen lesz az új tanár, az új tantárgy, az új tankönyv.
Azokra a pillanatokra is szívesen gondolok, amikor beléptünk a tanterembe, melyben hegyekben tornyosultak a színes munkafüzetek, olvasókönyvek. A teret betöltötte illatuk, amely szintén növelte az új tanév iránti várakozást.
Na és arra, amikor az akkoriban még jellemzően sötétkék-lila színű papírral és a piros díszítésű vinyettával csomagoltuk be a könyveket, füzeteket. Emlékeimben él édesanyám precizitása, ahogy gyönyörűen, hiba nélkül fedi be a legnehezebb eseteket is.
Az izgalom, nehogy ferdén ragasszam fel a vinyettát, vagy nehogy csúnyán írjam rá a nevem, mert akkor egész évben ott öltögeti nyelvét majd tankönyvemen „Ákombákom”.
Nemsokára minden iskolában becsengetnek, és több tízezer diák kezdi meg majd tanulmányait az iskolapadban. Az állam és az önkormányzatok többfajta segítséget nyújtanak a családoknak, hogy az iskolakezdést könnyebbé tegyék.
A kormány ingyen tankönyvekkel, a jászárokszállási önkormányzat laptopokkal, míg Cserkeszőlőn például húszezer forintos utalvánnyal próbálják könnyíteni az ilyenkor pénztárcára nehezedő terheket.
Ki így, ki úgy igyekszik segíteni, lehetőségeihez mérten.
Mert az esélyt, hogy a gyermek boldogan, várakozva menjen iskolába és gyümölcsöző legyen a tanév, mindenkinek meg kell adni.
[embed]http://gph.is/1UCs2hT[/embed]
A többi meg már a szülőkön, a pedagógusokon, és a diákokon múlik...
Molnár-Révész Erika
