Szolnok világbajnoka ötödik vb-aranyérmét szerezte

Talán sokan nem is tudják, hogy a masters-világbajnokságon nem a nemzeti válogatottak, hanem klubcsapatok indulnak.

A mérkőzéssorozat kapcsán a közvélemény leginkább a Kemény Dénes vezette Millennium nevű legénység szereplését követte figyelemmel, hiszen náluk játszottak a mostani évezred olimpiai bajnokai.

Azt mindenki tudja, hogy Kásás Tamásék oktatták a mezőnyt.

Mellettük a további korosztályokban szép sikereket arattak a magyar vízipólósok, köztük volt az a Pintér Ferenc, aki egykoron két évtizeden át 256 OB I.-es bajnoki meccsen őrizte a bajnoki ezüst- és bronzérmet, és nem utols sorban az 1985-ben kupagyőztes szolnoki csapat kapuját.

– Azt gondolom, hogy szép sikert értünk el mi is a Düssel­dorffal, hiszen sorrendben másodszor lettünk klubvilágbajnokok – monda Feri.

„Ez már nekem az ötödik vb-aranyam, az első hármat még a Szentes szeniorcsapatával szereztem.”

– Sajnos, a szen­tesi csapat időközben szétszéledt, nekem pedig voltak német kapcsolataim, hiszen évek óta játszom a német szeniorbajnokságban.

– A Düsseldorffal két éve a kazanyi vb-n nyertünk először aranyérmet, amit most Budapesten megismételtünk.

A Margitszigeten mindegyik korosztályban óriási mezőnyök indultak, négy kontinensről, összesen százhúsz csapat szállt vízbe. A legtöbben a Millennium meccsein voltak, rendre ötezer néző előtt játszottak Benedek Tiborék.

Ám a további mérkőzéseken is több százan szurkoltak a kedvenceknek. Azt tudni kell, hogy a torna 4x6 perces meccseit 25 méteres pályán játszották a szigeti medencékben.

Sorainkban még egy magyar pólós, egykori szolnoki csapattársam, Varga Józsi is szerepelt

– folytatta Feri.

– Német játékosaink közül többen az NSZK válogatottjában is megfordultak, köztük Güthher Wolfot a montreáli olimpia All-Star csapatába is beválogatták 1976-ban. Úgyhogy jó kis csapat a Düsseldorf.

– Ami nem azt jelentette, hogy könnyedén végigvertük ellenfeleinket, keményen kellett küzdenünk minden egyes mérkőzésen. Az amerikai Santa Barbarától kikaptunk a csoportkörben, az elődöntőben pedig csak óriási csatában vertük a holland De Robben legénységét.

– A fináléban aztán ismét a kaliforniai Santa Barbará­val találkoztunk, döntetlen született a rendes játékidőben. Következtek az ötméteresek, szerencsére mi belőttük a büntetőket, én pedig kifogtam kettőt.

– Így aztán ismét a mi nyakunkba akasztották az aranyérmet, ötödszörre is jó érzés volt. Sőt, számomra volt még egy örömteli momentum: fiam, Róbert csapatával bronzérmet szerzett korosztályában.

Szó sincs pihenésről, Pintér Feri jól tudja, a vízilabdát sem lehet emlékezetből űzni. Épp ezért a napi programjai közül nem maradhat ki az úszás, a futás és olykor a kispályás foci sem, feltűnik az OB II.-es pólócsapat edzésein is.

– Nincs mese, készülni kell a következő világversenyre, jövőre Eb lesz Bledben, és két év múlva újabb világbajnokság, nem éghetünk le, hiszen mi vagyunk a címvédők – tette hozzá.

Drávucz Ritáék is a világ tetején

És akkor még nem beszéltünk a hölgyekről, hiszen számukra is megrendezték a világbajnokságot, az egyik korosztályban a Budalakász együttese diadalmaskodott, amelyben a szolnoki kötődésű, világ- és Európa-bajnok Drávucz Rita is szerepelt. Mellette olyan kiválóságok játszottak, mint Pelle Anikó,

Primász Ági és Rédei Kata, és még sorolhatnánk a jól csengő neveket. A lényeg, a Budakalász 13–10-re nyert a döntőben az amerikai Olympic Club ellen, így megszerezte az aranyérmet.

Varga Csaba