2 órája
Kifosztották az ENSZ Gázai övezetbe belépő segélykonvoját – frissül
Az izraeli–palesztin háború 409. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) segélyét szállító kamionok egyike halad át a Gázai övezet és Izrael közötti erezi határátkelõhelyen 2024. november 11-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Vaszil Donev
Cikkünk frissül
Szijjártó Péter: súlyos hiba lenne az EU és Izrael közötti politikai párbeszéd felfüggesztése
Súlyos hiba lenne a politikai párbeszéd felfüggesztése az Európai Unió és Izrael között, a közösség ezzel a reményét is feladná a közel-keleti biztonsági válság békés rendezésének – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanácsülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján elítélte, hogy Josep Borrell, a közösség kül- és biztonságpolitikai főképviselője felvetette a társulási tanács keretében zajló politikai párbeszéd felfüggesztését Izraellel.
Kicsit olyan ez, mintha azt mondanánk, hogy ha valamiben egyszer kudarcot vallottunk, akkor gyorsan próbáljuk meg másodszor is, hátha még egyszer kudarcot tudunk vallani
– fogalmazott.
Majd hangsúlyozta, hogy
a kudarcos Ukrajna-stratégiával is az volt a sikertelenség egyik oka, hogy nem a diplomáciai csatornákra, a párbeszédre, a tárgyalásra fókuszáltak, hanem ezek ellehetetlenítésére.
Ha az Európai Unió kimondja Izraellel a politikai párbeszéd felfüggesztését, az a közel-keleti biztonsági válság békés rendezésének reményét adná fel. Mi ezt a leghevesebben ellenezzük, hiszen a közel-keleti válság továbbterjedése az emberéleteken túl a globális biztonság rendkívüli megrendülésével is járna
– figyelmeztetett.
Arra is kitért, hogy szó van újabb szankciókról is, ennek kapcsán pedig megjegyezte, hogy az Izraelt érő 2023. október 7-ei „ördögi támadás” óta az EU tizennyolc Hamász-terrorista és tizennégy izraeli telepes ellen rendelt el büntetőintézkedéseket, ami jól mutatja a helyzet brüsszeli megítélését.
Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy az ülésen „elképesztő politikai támadás” érte Georgiát.
Nyugati barátaink, úgy látszik, nem tudják megbocsátani a georgiaiaknak, hogy konzervatív, patrióta, békepárti kormányt választottak
– fejtette ki.
A georgiai parlamenti választáson a georgiai emberek, akiket mi állítólag nagyra becsülünk, elmentek, és döntő győzelmet adtak az eddigi kormánypártnak 54 százalékos támogatással, ami Európában ritkán látott vendég, Magyarországon kívül gyakorlatilag sehol nem szokott előfordulni
– húzta alá.
„Miközben azt mondják itt el, hogy persze a georgiai népnek joga van a saját jövőjét megválasztani, azt nem teszik hozzá, hogy ha az egybevág a liberális mainstream akaratával” – tette hozzá, kettős mércét emlegetve.
„Mi, magyarok Georgiát továbbra is teljes erőnkkel támogatjuk az európai integrációs törekvéseikben, és teljes mértékben kiállunk Georgia mellett. A georgiai nép, a georgiaiak által megválasztott kormány, maga az ország is megérdemli az egyenlő, tisztességes elbánást, aminek sajnos most itt az Európai Unió híján van”
- összegzett.
A miniszter újságírói kérdésre válaszolva végül azt közölte, hogy Josep Borrell tevékenységét nem lehet az Európai Bizottságtól függetlenül értékelni, márpedig szavai szerint a brüsszeli testületet - élén annak elnökével - felelősség terheli a kontinens biztonsági és versenyképességi helyzetének erős romlásáért.
Öt évvel ezelőtt nem volt háború Európában, öt évvel ezelőtt még a második helyen állt Európa a világ GDP-jéhez való hozzájárulás tekintetében, öt éve még egy versenyképes kontinens voltunk, öt éve nem raktak akadályhegyeket a világ leggyorsabban fejlődő régióival való együttműködés útjába, továbbá öt éve Európát komolyan, vagy legalábbis a jelenleginél sokkal komolyabban vették a nemzetközi politikai vitákban
– sorolta.
„Mindezt sikerült az Európai Bizottságnak leépítenie, ebben pedig (…) a bizottság elnökének és a külügyi főképviselőnek van a legfőbb felelőssége (…) Tehát reméljük, hogy minden jól megy, és valóban minél előbb váltás történik ezen a poszton” – zárta mondandóját.
A túszok családtagjai a miniszterelnök lakásánál tüntettek a túszalkuért Izraelben
A tavaly október 7-én palesztin terroristák által a Gázai övezetbe hurcolt túszok családtagjai a miniszterelnök jeruzsálemi lakásánál tüntettek a túszalku érdekében hétfőn Izraelben.
A túszok nem élnek túl még egy telet, írja alá a túszalkut, és zárja le a háborút
– követelték a több mint négyszáz napja az iszlamista Hamász szervezet fogságában tartott izraeli túszok családjai és az őket támogató tiltakozók.
Múlt szerdán a Túszok és eltűntek családjainak fóruma nevű civil szervezet egészségügyi csoportja kiadott egy jelentést, amely szerint a táplálékhiány miatt az elhurcoltak közül sokan testsúlyuk mintegy felét már elvesztették a fogságban.
Többtucatnyian élnek még Gázában, akiket haza lehet vinni, még mielőtt túl késő lenne. Többtucatnyian vannak, akiket megfelelő eltemetésükhöz kell hazavinni
– hangsúlyozta közleményükben a családtagok szervezete.
Fotó: HAZEM BADER / Forrás: AFP
Benjámin Netanjahu miniszterelnök vasárnap este rendkívüli megbeszélést tartott a túszok kiszabadításának kérdéséről, amelyen a katonai rádió jelentése szerint a biztonsági szervezetek vezetői elmondták, hogy a Hamász palesztin szervezet Jahja esz-Szinvár Hamász-vezető múlt hónapban történt megölése után is
csak akkor hajlandó a túszalkura, ha teljesítik egyik legfőbb követelését, a háború befejezését és az izraeli csapatok kivonását a Gázai övezetből.
A biztonsági szervezetek, a Sin Bét belbiztonsági szolgálat és a Moszad külföldi hírszerző szervezet vezetői a megbeszélésen azt emelték ki, hogy csakis ezeknek a követeléseknek az elfogadásával lehetséges a megegyezés a Hamásszal.
A közvélemény-kutatások szerint
az izraeliek túlnyomó többsége támogatja a túszegyezmény megkötését a Hamásszal, amely véget vetne a gázai háborúnak, és hazajuttatná az élő és halott túszokat.
Netanjahu bírálói azzal vádolják a miniszterelnököt, hogy koalíciója túlélése érdekében folytatja a háborút, miután kormányának több tagja bejelentette, hogy a túszalku esetén kilép a kabinetből. Ők a harcok folytatódásától azt remélik, hogy majd izraeli telepeket hozhatnak létre a Gázai övezet északi részén.
A Hamász tavaly október 7-én elrabolt kétszázötvenegy túsza közül jelenleg 97-en vannak Gázában, közülük legkevesebb harmincnégy embernek már csak a holttestét őrzik az iszlamisták az izraeli hadsereg becslése szerint. Mellettük fogva tartanak két izraeli civilt, akik 2014-ben és 2015-ben önszántukból léptek be az övezetbe, valamint két, 2014-ben meggyilkolt izraeli katona holttestét.
ENSZ: kifosztották a palesztinokat segítő ügynökség Gázai övezetben haladó segélykonvoját
Kifosztották az ENSZ Gázai övezetbe belépő segélykonvoját, amelynek 109 teherautójából 98-nak a rakományát elvesztettek az erőszakos akció következtében – közölte hétfőn az ENSZ palesztinokat segélyező ügynöksége (UNRWA), a történteket a tizenhárom hónapja tartó gázai fegyveres konfliktus „legsúlyosabb ilyen jellegű incidensének” nevezve.
Fotó: Haiszam Imad / Forrás: MTI/EPA
A teherautókonvojjal szállított élelmiszereket az UNRWA és az Élelmezési Világprogram (WFP) ENSZ-ügynökségek biztosították, a járművek izraeli utasításra – viszonylag rövid időn belül – indultak el a Kerem-Salom határátkelőn át a palesztin lakosságú Gázai övezetbe - mondta Louise Wateridge, az UNRWA vezető katasztrófavédelmi tisztségviselője a Reuters hírügynökségnek.
A krízishelyzet sürgősségét nem lehet túlbecsülni: azonnali beavatkozás nélkül a súlyos élelmiszerhiány tovább súlyosbodhat, még nagyobb veszélyt jelentve annak a kétmillió embernek az életére nézve, akiknek túlélése ezektől a humanitárius segélyektől függ
– jelentette ki a tisztségviselő, megismételve az ügynökség korábban is megfogalmazott aggályait.
Az izraeli hadsereg palesztin civil ügyekkel foglalkozó humanitárius egysége, a COGAT ebben az ügyben nem nyilatkozott, de egy közleményben leszögezték: mindent megtesznek azért, hogy elegendő élelmiszer jusson el a Gázai övezetbe, és ennek bevitelét Izrael nem akadályozza.
Izrael október végén érvénytelennek nyilvánította az 1967-es, a palesztin menekülteket támogató ügynökség (UNRWA) elismeréséről kötött megállapodást. Egy 2025 január végén életbe lépő új jogszabály keretében a zsidó állam megtiltja az UNRWA működését Izrael területén, továbbá megtiltja az izraeli kormányzati szervek számára az együttműködést a szervezettel Ciszjordánia és a Gázai övezet palesztin területein.
Philippe Lazzarini, az UNRWA főbiztosa hétfőn Genfben kijelentette: ügynöksége Gázai övezetben végzett munkájának az egyetlen alternatívája az lenne, ha engedélyeznék Izrael számára az ottani szolgáltatások működtetését. Az ügynökség elleni izraeli tilalmat az UNRWA „legsötétebb pillanatának” nevezte, és a törvényjavaslat elfogadásának megakadályozására sürgette az ENSZ tagállamait.
Az UNRWA egyik tisztségviselőjének pénteki nyilatkozata szerint a gázai segélyezés a mélypontra süllyedt, a Gázai övezet ostromlott északi területeire a szállítás szinte lehetetlen.
Jiszráel Kac nemrégiben – még külügyminiszterként – kitalációnak nevezte azt az állítást, miszerint a Gázai övezetben nincs alternatívája az ügynökségnek. Meglátása szerint más nemzetközi segélyszervezetek is léteznek, amelyeket „nem szennyezett be a terrorista tevékenység”.
Ez történt vasárnap:
