2 órája
Izraeli légicsapás célpontja lehetett Naszrallah feltételezett utódja Bejrútban – frissül
Az izraeli–palesztin háború 362. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Izraeli légicsapásban súlyosan megrongálódott lakóépületet néznek emberek Bejrút belvárosában 2024. október 3-án
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Vael Hamzeh
Cikkünk frissül
Izraeli csapás Bejrútban: Hezbollah vezető a célkeresztben
A Bejrútban végrehajtott súlyos izraeli légicsapás célpontja állítólag Hásim Szafieddin volt. Szafieddin, a Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah feltételezett utódjának tekinthető, miután elődjét a múlt héten meggyilkolták.
A The Times of Israel két izraeli forrásra hivatkozva azt állítja, hogy a csapás célpontja Szafieddin volt. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) ugyanakkor egyelőre nem kommentálták a támadást.
Ez a fejlemény további feszültséget jelent a régióban. A Hezbollah valószínűleg válaszlépéseket fontolgat erre a támadásra.
A pénteki csapások egyébként hasonlóan hangoztak, mint a Naszrallah halálát okozó robbanások, egymást követő hangos robbanások sorozata rázta meg Bejrútot. A képek szerint a légicsapások helyszínéről nagy, vörös füstfelhők szálltak fel.
Izrael állítólag több tucat 2000 kilogrammos bunkerromboló bombát használt a múlt heti csapás során, amelyek mély krátereket hagytak maguk után, írja a The Guardian alapján a Magyar Nemzet.
Sayfo Omar: Iránnak nem érdeke a közvetlen háború Izraellel
Izrael Hamász, majd Hezbollah elleni háborúja az őket támogató Irán válaszlépését vonta magával, azonban a rakétatámadása után Teheránnak nem áll érdekében egy kiszélesedett háborús konfliktus Izraellel, mondta el a Magyar Nemzetnek Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.
Amit el szeretne érni Izrael Dél-Libanonban, az a Litáni folyóig húzódó mintegy harminc kilométeres határsávnak a Hezbollahtól való megtisztítása, összhangban a második izraeli–libanoni háború után hozott ENSZ-határozattal. Szeretné elérni, hogy a Hezbollah milicistái húzódjanak a Litáni folyó északi részére
– mondta a lapnak Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.
A szakértő szerint Izrael ezzel azt szeretné elérni, hogy a rövid hatótávolságú rakéták ne fenyegessék az ottani izraeli polgári lakosságot. Arra is emlékeztetett, hogy tavaly október 7-e, a háború kezdete óta a Hamász és Izrael között, több mint százezren kényszerültek elhagyni otthonukat az ország északi részén, ami jelentős politikai nyomást gyakorol a kormányra.
– Ami Iránt illeti, azt látjuk, hogy az iráni front kibővítése egyelőre nem elsődleges Izrael számára. Minél rosszabb azonban az iráni gazdaság, annál kevesebb forrás jut Teherán proxyhálózatának fenntartására, amik biztonsági veszélyt jelentenek Izraelre – mondta a szakértő.
Ezzel együtt az nem látszik, hogy most Iránnal egy közvetlen háború alakulna ki. Ez Iránnak sem lenne érdeke
– mutatott rá Sayfo Omar, hiszen amikor Teherán kilőtte a mintegy kétszáz rakétát Izraelre, akkor gyakorlatilag az iráni politikai retorika azt sugallta, hogy ezzel letudták a válaszcsapás kötelezettségét.
Irán nyomás alatt volt, miután a proxyhálózata ékkövének számító Hezbollah vezérét megölték, illetve az úgynevezett csipogós támadásokban több tagja is meghalt. Ezek után Teherán nem tehette meg, hogy ne válaszoljon erre, mert az nagyon rossz üzenet lett volna a proxy hálózat többi, szíriai, jemeni és egyéb tagjai felé. Irán azonban nem szeretné eszkalálni a helyzetet
– összegezte a szakértő.
A fokozódó katonai műveletek, a rakétacsapások és a folyamatos fenyegetések miatt továbbra is fennáll az esélye egy szélesebb körű konfliktusnak.
A csütörtöki eseményekről itt olvashat:
