2024.06.09. 07:39
Több száz áldozata van a Nuszeirat menekülttábort ért légicsapásnak
Az izraeli–palesztin háború 247. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Palesztinok nézik a Gázai övezet középső részén fekvõ Nuszeirat menekülttábor romjait egy izraeli támadás után 2024. június 8-án, miután az izraeli hadsereg négy túszt mentett ki a táborból
Forrás: MTI/AP
Fotó: Jehad Alshrafi
Lemondott az izraeli hadosztályparancsnok, aki a Gázai övezettel határos területekért volt felelős
A kudarc miatt, hogy a Hamász palesztin iszlamista szervezet tavaly október 7-én végre tudta hajtani terrortámadását Izrael ellen, lemondott és bejelentette visszavonulását vasárnap annak az izraeli hadosztálynak a parancsnoka, amely a Gázai övezettel határos területek védelméért felelős.
Október 7-én teljes kudarcot vallottam legfontosabb feladatomban
– írta feletteseinek címzett levelében a 30 évi katonai szolgálatot maga mögött tudó Avi Rózenfeld dandártábornok.
Az övezethez közeli izraeli települések több ezer lakosa, a Nova zenei fesztiválon részt vevő többezer ember és az őrposztokon szolgálatot teljesítő katonák hosszú órákon át védtelenek voltak a Hamász számtalan útvonalon támadó több ezer terroristájával szemben. Azóta mindennap elszorul a szívem amiatt a súlyos ár miatt, amelyet civil lakosaink, katonáink és rendőreink fizettek, és amiatt, hogy elveszítettem számos barátomat
– írta.
Rózenfeld közölte, hogy posztján marad mindaddig, amíg utódja át nem veszi a helyét, és szándékában áll továbbra is részt venni a kudarc okainak kivizsgálásában és a tanulságok levonásában, mindent megtenni annak érdekében, hogy többé ne fordulhasson elő az, ami október 7-én történt.
Távozik Beni Ganz az izraeli kormányból
Beni Ganz, a Nemzeti Tábor nevű centrista párt elnöke vasárnap bejelentette távozását az izraeli vészhelyzeti hadikabinetből, és előrehozott választásra szólított fel.
Nehéz szívvel, de megfontoltan lépek ki a kormányból
– fogalmazott a hadikabinet közvélemény-kutatási eredmények szerint legnépszerűbb tagja, és felszólította Benjámin Netanjahu miniszterelnököt, hogy állapodjon meg a pártokkal az előrehozott választások időpontjáról, amely után szavai szerint valódi nemzeti egységkormány alakulhat meg.
Ganz állami vizsgálóbizottság megalakítását is követelte az október 7-i kudarc okainak és felelőseinek megállapítására, annak kiderítésére, hogy a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet miként hajthatta végre váratlan támadását Izraelben.
Az izraeli televíziókban közvetített beszédében Ganz bocsánatot kért és felelősséget vállalt azért a magának tulajdonított kudarcért, hogy nem sikerült elérnie a Hamász által túsznak elhurcolt összes izraeli kiszabadulását. Felszólította Netanjahut, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a Joe Biden amerikai elnök által ismertetett fegyverszüneti és fogolycsere-kezdeményezés sikeréért.
Beni Ganz úgy fogalmazott, hogy októberben azért lépett be pártjával a vészhelyzeti egységkormányba, mert a Hamász támadása után szükség volt a nemzeti egységre. Mint fogalmazott, nem a politikai közösség, hanem a sorsközösség okán tették.
Beszédében azzal vádolta a kormányt, hogy politikai okokból nem hoz meg bizonyos szükséges stratégiai döntéseket.
A Nemzeti Tábor távozásával Netanjahu továbbra is rendelkezik 64 képviselőből álló többséggel a 120 tagú izraeli parlamentben.
Izraeli szóvivő: palesztin újságíró tartotta fogságban otthonában a hét végén kiszabadított három izraeli túszt
Abdallah al-Dzsamal palesztin újságíró őrzött lakásában túszként a Gázai övezetben fekvő Nuszeirát menekülttáborban a szombaton kiszabadított túszok közül három izraeli férfit – jelentette be az izraeli hadsereg szóvivője vasárnap.
A Palestine Chronicle című, angol, olasz és francia nyelvű, non-profit alapítvány működtette palesztin újság, melynek szerzője volt, X-(volt Twitter-)fiókjában azt jelentette be, hogy az újságíró az izraeli akcióban meghalt. Hangsúlyozták azt is, hogy nem állt állandó alkalmazásukban.
Al-Dzsamal a túszejtésért felelős Hamász szélsőséges palesztin szervezet gázai munkaügyi minisztériumának is szóvivője volt, és a háború kezdete óta szinte minden nap megjelentetett angol nyelvű cikkeket a Palestine Chronicle-ban. Az al-Dzsazíra pánarab média tagadta azt az izraeli médiaértesülést, hogy al-Dzsamal nekik is dolgozott volna. A katari hírhálózat honlapján mindazonáltal megtalálható egy véleménycikk Al-Dzsamal aláírásával.
Izrael 45 nappal meghosszabbította az al-Dzsazíra betiltását
Az izraeli hírközlési hatóság 45 nappal meghosszabbította az al-Dzsazíra katari székhelyű pánarab hírtelevízió betiltását, miután a kormány vasárnap egyetértett abban, hogy az adásai veszélyeztetik a biztonságot.
Egy tel-avivi bíróság a múlt héten helybenhagyta az első, 35 napos tilalmat amelyet a kormány nemzetbiztonsági okokkal indokolt, és amely szombaton járt le.
Az al-Dzsazírának a bezárás elleni beadványát elbírálva az izraeli legfelsőbb bíróság precedensértékűnek minősítette a katari hírtelevízió elleni intézkedést.
Az al-Dzsazíra a bíróságon azzal érvelt, hogy nem bátorított erőszakra vagy terrorizmusra, és a betiltás aránytalan
– derül ki a bírósági iratokból. A csatorna, amely bírálta Izrael gázai hadműveleteit, közölte, hogy fellebbezni készül a betiltás meghosszabbítása ellen.
A hírtelevízió kábeles, illetve műholdas adásait, továbbá a weboldalait továbbra is blokkolják – közölte az izraeli hírközlési minisztérium.
Nem engedhetjük meg, hogy az al-Dzsazíra terrorista csatorna Izraelből sugározzon, és veszélyeztesse a harcosainkat
– jelentette ki Slomó Karhi hírközlési miniszter.
Sai Janiv bíró kijelentette, hogy bizonyítékot kapott arra nézve, hogy régóta fennálló és szoros kapcsolat van a Hamász iszlamista palesztin terrorszervezet és az al-Dzsazíra között, és azzal vádolta meg a hírtelevíziót, hogy a Hamász céljait népszerűsíti. A bíró a bizonyítékról nem közölt részleteket. Az al-Dzsazíra visszautasította a vádakat.
Az izraeli hatóságok május 5-én razziát tartottak a jeruzsálemi szállodai szobában, amelyben az al-Dzsazíra irodája volt, és közölték, hogy a gázai háború idejére felfüggesztik a működését.
Amerikai hadsereg: ismért érkeznek segélyek az ideiglenes tengeri mólón keresztül Gázába
A javítási munkálatokat követően ismért érkeznek segélyek az ideiglenes tengeri mólón keresztül a Gázai övezetbe – jelentette helyi idő szerint szombat este az Egyesült Államok térségbeli műveleteiért felelős Középső Parancsnoksága (CENTCOM).
A háború sújtotta palesztin övezet rászorulóinak szánt, tengeri úton érkező segélyek kirakodására szolgáló létesítmény május végén szenvedett komolyabb károkat néhány nappal elkészültét követően a rossz időjárási körülmények miatt.
A CENTCOM leszögezte: a javításokhoz az amerikai hadsereg alakulatainak nem kellett partra szállniuk a Gázai övezetben. Hangsúlyozta azt is, hogy „tisztán humanitárius természetű” erőfeszítésekről van szó. A térségbeli műveleteiért felelős amerikai parancsnokság visszautasította a közösségi médiában megjelent híreszteléseket, miszerint izraeli különleges erők használták volna a létesítményt a szombati akciójuk során.
A Gázai övezet partjai előtt lehorgonyzott tengeri platformra teherhajókkal szállítják a humanitárius segélyeket Ciprusról, majd a szállítmányokat kisebb bárkákra rakodják át, amelyek már megközelíthetik a partvidéket, rakományukat pedig teherautókon juttatják el a rászorulókhoz.
A gázai hatóságok több száz áldozatról számoltak be Nuszeirát menekülttáborban
A gázai egészségügyi minisztérium vasárnap közölte, hogy
legkevesebb 274 ember meghalt, 698-an pedig megsebesültek Izrael szombati légicsapásaiban a Gázai övezetben található Nuszeirát menekülttáborban.
A gázai hatóságok szerint a Hamász terrortámádását követően tavaly októberben indított háború kezdete óta már 37 084 palesztin halt meg az övezetben és 84 494-en megsebesültek.
Törökország vasárnap barbár támadásnak nevezte azt a szombati akciót, amelyben Izrael négy, októberben elhurcolt túsz kiszabadításáról számolt be.
„A legutóbbi barbár akcióval Izrael újabbal szaporította a Gázában elkövetett háborús bűnei számát” – közölte a török külügyminisztérium, amely nem tett konkrét említést a túszmentésről.
Szombaton Izrael kiszabadított négy embert az október 7-én Izraelből elrabolt túszok közül. A Gázai övezet középső részén fekvő Nuszeirát menekülttábor legforgalmasabb részén, a piac közelében, két, egymástól mintegy kétszáz méterre található lakásban tartották őket, melyeket az izraeli kommandósok szombaton, egy időben rohantak meg. A mentőakciót jelentések szerint heves légicsapások és tüzérségi támadások kísérték.
Az izraeli hadsereg tudatta, hogy kivizsgálja az áldozatokról szóló híradásokat. Daniel Hagari szóvivő azt mondta, a hadseregnek kevesebb mint száz áldozatról van tudomása.
A Hamász palesztin terrorszervezet katonai szárnya, az al-Kasszám Brigádok Telegramon közzétett videófelvételen arról számolt be, hogy az izraeli hadsereg szombati túszmentő akciójában három fogoly, köztük egy amerikai állampolgár életét vesztette. „Tudatjuk, hogy hadseregetek kiszabadított ugyan némely foglyokat, de megölt három túszt ugyanabban a táborban, a halottak egyikének amerikai állampolgársága volt” – közölte az al-Kasszám Brigádok. A felvételen az állítólagos túszok letakart arcú holttesteit is bemutatták, de a szélsőségesek neveket nem közöltek.
Iszlám agymosásra és érzelmi bántalmazásra panaszkodtak a szombaton kiszabadított izraeli túszok
A fizikai nehézségek mellett iszlám agymosásra és érzelmi bántalmazásra panaszkodtak a Gázai övezetben fogva tartott, a hét végén kiszabadított izraeli túszok az őket vizsgáló orvosoknak – közölték egészségügyi források és maguk a túszok a helyi médiával, köztük a ynet izraeli hírportállal vasárnap.
Az október 7-én tartott Nova zenei fesztiválról elrabolt túszok beszámolója szerint az iszlamista terroristák arra kényszerítették őket, hogy a Koránt olvassák, és az iszlám szabályait tanulják a fogságban.
A Gázai övezet középső részén fekvő Nuszeirat menekülttábor legforgalmasabb részén, a piac közelében, két, egymástól mintegy kétszáz méterre található lakásban tartották őket, melyeket az izraeli túszmentő kommandósok szombaton 11 órakor, egy időben rohantak meg.
Az egyik, első emeleti lakásban egyedül őrizték a női túszt, Noa Argamanit, egy másik, harmadik emeleti otthonban pedig három férfi túsz felett őrködtek: a 21 éves Almog Meir Zsan, a 27 éves Andrej Kozlov és a 40 éves Slomi Zív felett. Ebben a házban heves tűzharc tört ki, melyben súlyosan megsebesült, és kórházba szállítása után életét vesztette a kommandósokat vezető Arnon Zamúra.
A három férfit kiszabadító jármű elakadt a menekülttábor sikátoraiban, az alagutakból előjött, és páncéltörő rakétákkal felszerelt iszlamista fegyveresek tucatjai támadtak az izraeli túszmentőkre. A légierő jelentős tűzerő bevetésével tartotta távol őket a járműtől, és ekkor palesztin források szerint több mint kilencven palesztin vesztette életét.
A 25 éves Noa Argamani elmondta, hogy korábban két másik tússzal együtt őrizték egy lakásban, és társait egy becsapódó izraeli rakéta megölte. A rabság nyolc hónapját több gázai lakásban, és nem az alagutakban töltötte, s nagyon ritkán engedték, hogy zuhanyozzon. Olykor arab nőnek öltöztetve kimehetett az utcára levegőzni.
Andrej Kozlov két éve vándorolt be Izraelbe Oroszországból, s szülei továbbra is ott élnek. A Nova fesztiválon fegyver nélküli biztonsági őrként dolgozott. A fogság nyolc hónapjában társai segítségével jelentősen növelte héber nyelvtudását.
A három kiszabadított férfi elmondta, hogy rabságuk utóbbi hónapjaiban, ezen a helyen egy gázai család vigyázott rájuk fizetségért, miközben a Hamász fegyveresei is őrizték az otthont, ahol laktak. Ételt kielégítő módon adtak nekik, de csak hetente egyszer zuhanyozhattak.
Kimentésük után a tengerparton, az amerikai, humanitárius segélyek szállítására felépített móló közelében, a rájuk várakozó helikopterekkel szállították a Tel-Aviv melletti Siba kórházba az izraeli túszokat.
Az izraeli hadsereg szombati hadműveletében az övezetet ellenőrző Hamász médiahivatala szerint több mint 200-an haltak meg, mintegy 400-an pedig megsebesültek.
Több ezren tüntettek a Fehér Ház előtt az amerikai elnök gázai politikája ellen
Több ezer résztvevővel palesztinpárti tüntetést tartottak szombaton Washingtonban a Fehér Ház körül, tiltakozva Joe Biden gázai palesztinokat érintő politikája ellen.
A „vörös vonal” tüntetésnek nevezett megmozdulás résztvevői egyebek között azt követelték, hogy az Egyesült Államok állítsa le a katonai segítséget Izrael számára. A demonstrálók részben vörös színű ruhát viselve, körbekerítették egy több mint három kilométer hosszú vörös szalaggal az elnöki rezidenciát.
A vörös szalag Joe Biden közelmúltbeli kijelentésére utalt, amiben az elnök úgy nyilatkozott, hogy az izraeli hadsereg Rafáh dél-gázai városban zajló hadművelete nem lépte át azt a „vörös vonalat”, ami amerikai katonai szállítások leállítását vonná magával.
A tüntetők transzparensei között volt olyan, amelyik Joe Bident népirtással vádolta a háborúban meghalt palesztin civilek miatt, más feliratok a „szabad Palesztina” megteremtésének követeléséről szóltak.
A túlnyomóan békés megmozdulás résztvevőinek egy része a Fehér Ház közelében álló szobrokat rongált meg és szennyezett be vörös festékkel. A tüntetés miatt Washington belvárosának központi részén komoly hatósági készültség volt szombaton napközben.
Joe Biden elnök a tüntetés ideje alatt Párizsban tartózkodott, és Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyalt, egyebek között az Izrael és a Hamász közötti konfliktusról.
Ez történt szombaton: