Az ukrajnai újjáépítést támogató szerződéseket írt alá Kijevben a német fejlesztési miniszter

Az ukrán elnök menesztette a személyi védelmét is ellátó szolgálat vezetőjét

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 

A döntést az államfő nem indokolta. Rugy 2019 óta vezette a hivatalt.

Két nappal ezelőtt hozta nyilvánosságra az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a kémelhárítás, hogy merényletkísérleteket hiúsítottak meg Zelenszkij és más magas rangú ukrán politikai, illetve katonai vezetők ellen, amelyeket az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tervelt ki – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. A szakszolgálatok leleplezték az állambiztonsági hivatal két ezredesét, akiket a nyomozás eredménye szerint az FSZB beszervezett a merényletek végrehajtásával megbízott ügynökhálózatba. A két tisztet hazaárulás és terrortámadás elkövetésében való közreműködés gyanújával letartóztatták.

Az ukrajnai újjáépítést támogató szerződéseket írt alá Kijevben a német fejlesztési miniszter

Az orvosok és villanyszerelők legalább olyan fontosak Ukrajnában, mint a páncélosok – jelentette ki csütörtökön Svenja Schulze német fejlesztési miniszter, aki előre be nem jelentett látogatásra érkezett Kijevbe, hogy Berlin további segítségéről biztosítsa az ukrán vezetést az újjáépítésben.

Mindemellett Schulze nem tudott találkozni Olekszandr Kubrakov újjáépítéséért felelős miniszterelnök-helyettessel, mivel az ukrán parlament éppen a nap folyamán mentette fel őt tisztségéből.

Schulze látogatása a június 11-én kezdődő kétnapos, nagyszabású újjáépítési konferencia előkészítésére szolgál. A Berlinben szervezett rendezvényre mintegy 1500 résztvevőt várnak, köztük állam- és kormányfőket. A konferencián egyebek között arról lesz szó, hogy miként tudják majd támogatni a kis- és középvállalkozásokat, illetve szakmunkásokat találni a helyreállítási munkálatokhoz.

 – hangsúlyozta Schulze. 

– tette hozzá.

A Világbank, az Európai Unió és az ENSZ év elején kiadott becslése szerint a háborús károk mintegy 500 milliárd eurót tesznek ki Ukrajnában.

Hackertámadás ért lett és ukrán tévéket, amelyek így a moszkvai katonai díszszemlét közvetítették

– közölte Ivars Abolins, a lett médiafelügyelet vezetője.

A tisztségviselő szerint Lettországban a Balticom internet- és televíziós műsorszolgáltatót érte támadás. Ukrajnában a StarLightMedia és az Inter csoport csatornáinak műholdas adását törték fel – erősítette meg az ukrán országos televízió- és rádióműsor-tanács. Az ukrán szolgáltatók egy alternatív jelvételi módra, IPTV-re váltottak át, hogy helyreállítsák adásukat.

Ezenkívül Oleg Krjucskov, az Oroszország által 2014-ben annektált Krím félsziget vezetőjének tanácsadója is arról tett bejelentést a Telegramon, hogy "az ellenség" feltörte egy helyi tévéadó adásait.

Az ukrán biztonsági szolgálat dróncsapást mért egy oroszországi olajfinomítóra és két olajraktárra

Egy ukrán nagy hatótávolságú drón csapást mért csütörtökön az oroszországi Baskírföldön lévő, a Gazprom orosz óriásvállalathoz tartozó szalavati kőolajfinomítóra - közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) az Ukrajinszka Pravda hírportállal.

   A Gazprom Nyeftyehim Szalavat Oroszország egyik legnagyobb olajfinomító és petrolkémiai termelőkomplexuma. Benzin, gázolaj és egyéb kőolajtermékek gyártására specializálódott – írta az ukrán hírportál.

 Az SZBU-nál arról is beszámoltak, hogy drónjaik eltaláltak két olajátrakodó telepet az oroszországi Krasznodari területen, az Anapa melletti Jurovka faluban. Az SZBU szerint ezek az olajraktárak olyan átrakodó létesítmények, amelyekből a Krím félszigeten lévő orosz csapatokat látják el üzemanyaggal. Az Ukrajinszka Pravda visszautalt arra, hogy az orosz média csütörtökre virradó éjjel történt dróntámadásról számolt be Jurovka községben, és arról is írt, hogy az oroszországi Belgorod városában robbanások történtek, és nagykiterjedésű tüzek keletkeztek. Az ukrán hírportál arra emlékeztetett, hogy az ukrán szakszolgálatok az esetek zömében hivatalosan nem kommentálják az orosz hadiipari komplexum és a védelmi ipart tápláló oroszországi létesítmények elleni dróntámadásokat, ugyanakkor az SZBU és a katonai hírszerzés többször is hangsúlyozta, hogy ezek legitim célpontok, mivel Ukrajna az ellene tíz éve megindított háborúban erőfölénnyel rendelkező agresszor országgal áll szemben.

Nazar Volosin, a keleti országrészben harcoló Horticja hadműveleti és stratégiai csapatcsoport szóvivője egy csütörtöki tévéműsorban elmondta, hogy katonáik megsemmisítették az orosz támadócsoportok egy részét, amelyeknek sikerült benyomulniuk egy üzembe a donyecki régióban, Krasznohorivka városában. Az orosz veszteség mértékéről nem ejtett szót. Biztosított afelől, hogy az ukrán erők visszatartják az orosz csapatok előrenyomulását Krasznohorivkában és környékén, ahol heves harcok dúlnak.

Az ukrán vezérkar csütörtöki harctéri helyzetjelentése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 479 ezret. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett 11 orosz harckocsit, 23 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 47 drónt.

Az ukrán parlament véglegesítette a mozgósítás elkerüléséért járó pénzbírságok mértékét

Az ukrán parlament csütörtökön végleges, azaz második olvasatban elfogadta a mozgósítás, illetve a katonai nyilvántartásba vétel elkerüléséért kiszabható pénzbírságokról szóló törvényjavaslatot – hozta nyilvánosságra Jaroszlav Zseleznyak ellenzéki parlamenti képviselő a Telegramon.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál ismertetése szerint a törvény előírja, hogy a katonai nyilvántartásba vétel szabályainak megsértéséért békeidőben 3400-5100 hrivnya (egy hrivnya körülbelül kilenc forint) bírság szabható ki, amennyiben pedig a szabálysértő egy éven belül ismételten elköveti, akkor 5100-8500 hrivnya. Különleges –azaz háborús – időszakban a büntetési tétele ennek a szabálysértésnek 17 000 és 25 500 hrivnya között van. A védekezésre és a mozgósításra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt kiszabható bírság békeidőben 5100-8500 hrivnya magányszemélyeknek, tisztégviselőknek és jogi személyeknek viszont 17 000-25 500 hrivnya. A szabálysértés egy éven belüli megismétlése esetén a bírság 8500-11900 hrivnyára emelkedik a magánszemélyek esetében, a tisztségviselőknek és jogi személyeknek pedig 25 500-34 000 hrivnyára. Különleges időszakban a büntetési tétel magánszemélyeknek 17 000 és 25 500 hrivnya közötti, tisztségviselőknek és jogi személyeknek pedig 34 000 és 51 000 hrivnya közötti összeg.

Az Ukrajinszka Pravda visszautalt arra, hogy a törvényjavaslat benyújtott változatában még háromtól öt évig terjedő szabadságvesztés kiszabásának lehetősége is szerepelt a katonai mozgósítás kijátszásáért, beleértve az orvosi vizsgálaton való megjelenés megtagadását. Az előterjesztés módosításakor viszont ezt a rendelkezést kizárták.

Az ukrán elnök elbocsátotta Valerij Zaluzsnijt a katonai szolgálatból és kinevezte londoni nagykövetnek

Vlagyimir Zelenszkij államfő elbocsátotta a katonai szolgálatból Valerij Zaluzsnijt, az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnokát, egy másik rendelettel pedig Ukrajna londoni nagykövetévé nevezte ki – derült ki az elnöki honlapon csütörtökön közzétett rendeletekből.

Az elbocsájtó elnöki rendelet szerint Valerij Zaluzsnij tábornok egészségügyi okokból lemond a katonai szolgálatról, de megmarad számára a katonai egyenruha viselésének joga. Korábban az ukrán médiában olyan információk jelentek meg, amelyek szerint Zaluzsnij a télen, még nagy-britanniai nagyköveti kinevezése előtt átment egy katonai orvosi vizsgálaton, amelyen a bizottság alkalmatlannak találta a katonai szolgálatra – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál. 2024 márciusában vált ismertté, hogy Zelenszkij egyetértett Zaluzsnij jelölésével a londoni nagyköveti posztra, az ukrán külügyminisztérium pedig elküldte a brit félnek az erről szóló megkeresést.

Az elnöki honlapon közzétett másik rendelet szerint Zelenszkij felmentette Szerhij Lupancsukot az ukrán hadsereg különleges műveleti erőinek parancsnoki posztjáról, és az Ukrajna hőse címmel kitüntetett Olekszandr Trepakot nevezte ki erre a pozícióra. Lupancsuk – aki előtte az ukrán katonai hírszerzésnél dolgozott – 2023 novemberében vette át a különleges műveleti erők vezetését. Egész hivatali ideje alatt soha nem mutatták meg Lupancsuk arcképét. Nyilvános források szerint utóda, Trepak jelenleg is a különleges műveleti erők kötelékében teljesít szolgálatot dandártábornoki rendfokozatban. Az új parancsnok korábban részt vett a donyecki repülőtér védelmében.

Román határrendészet: eddig mintegy 11 ezer ukrán állampolgár lépte át illegálisan Románia északi határát

Megközelítőleg 11 ezerre tehető azoknak az ukrán állampolgároknak a száma, akik az ukrajnai háború miatt illegálisan lépték át Románia északi határát – közölte csütörtöki sajtóértekezletén Florin Coman, a román határrendészet máramarosszigeti (Sighetu Marmatiei) regionális felügyelőségének vezetője.

Kiemelte: 2023-ban enyhén csökkent a zöldhatáron észlelt ukrán állampolgárok száma a háború első évéhez képest, de idén ismét megnőtt a határsértések száma. Az Ukrajnával közös határszakasz 367 kilométeres északi részéért felelős máramarosszigeti határrendészet vezetője elmondta: a hatáskörébe tartozó három megyében a tavalyi év azonos időszakához képest az első négy hónapban megduplázódott (1062-ről 2373-ra emelkedett) a határsértők száma.

Elmondása szerint az ország északi részén illegálisan Romániába átlépő ukrán állampolgárok közül sokan életveszélybe kerültek, eddig 19 ukrán holttestét fedezték fel román területen.

– közölte Florin Coman.

Hozzátette: a bajba jutott ukrán állampolgárok megmentését célzó beavatkozások többségében együttműködnek a Máramaros megyei Salvamont hegyimentő szolgálattal.

A határrendészek, a hegyimentők és a tűzoltók 72 közös mentőmisszióban vettek részt a Máramarosi-havasokban az ukrajnai háború kezdete óta, amelyek során 108 ukrán állampolgárt sikerült megmenteniük. Idén mér 20 ilyen küldetésük volt, és 36 ukrán állampolgárt mentettek meg – mondta a román határrendészet máramarosszigeti regionális felügyelőségének vezetője.

Ukrajna leállította két vízerőművének működését

Ukrajna leállította két vízerőművének működését – számolt be csütörtökön az Ukrhidroenerho állami vállalat.

A tájékoztatás szerint május 8-án jelentős károkat tapasztaltak a vízerőművekben, emiatt kivonták őket a termelésből – írta a vállalat a Telegramon.

Egy nappal korábban Vlagyimir Rogov, az „Együtt vagyunk Oroszországgal” nevű zaporizzsjai székhelyű mozgalom elnöke a TASZSZ orosz hírügynökségnek elmondta, hogy az orosz erők május 8-án reggel rakétacsapásokat mértek a Kijev által ellenőrzött Zaporizzsjában lévő Dnyiprói (Dnyeperi) vízerőműre és egy ipari telephelyre.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója arról tájékoztatott, hogy megrongálódott a Kanyivszkei és a Dnyiprói (Dnyeperi) vízerőmű, valamint a Zmijivi hőerőmű.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint az ország teljes energetikai rendszerének több mint fele megsérült. Az ukrán Nemzeti Bank az energiarendszer nehéz helyzete miatt a villamosenergia-tarifák jelentős emelkedését vetítette előre.

Putyin: Fehéroroszország is részt vesz a taktikai atomfegyverekkel tartandó hadgyakorlaton

Fehéroroszország csatlakozik a taktikai nukleáris fegyverek használatával kapcsolatos orosz hadgyakorlat második szakaszához – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Moszkvában.

– mondta az orosz elnök.

„Ezúttal három szakaszban tartjuk meg őket. A második szakaszban a fehérorosz kollégák csatlakoznak közös akcióinkhoz, a védelmi minisztériumoknak és a vezérkaroknak kiadtuk a megfelelő utasítást” – tette hozzá Putyin.

Az orosz védelmi minisztérium hétfőn arról tájékoztatott: Putyin utasította az orosz fegyveres erők vezérkarát, hogy készüljön fel egy ilyen hadgyakorlatra. A tájékoztatás szerint megkezdődtek az előkészületek az orosz déli katonai körzet rakétaalakulatainál, és a közeljövőben megtartandó hadgyakorlatba, amelynek dátumát nem közölték, a légierőt és a haditengerészetet is bevonják.

Orosz hivatalos személyek ezzel kapcsolatban rámutattak, hogy Emmanuel Macron francia elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába, ha Oroszország áttöri a frontot, és Kijev ilyen kéréssel fordul hozzá, David Cameron brit külügyminiszter pedig lehetségesnek nevezte, hogy az ukrán hadsereg brit fegyverekkel csapásokat mérjen orosz területre.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön újságíróknak kijelentette, hogy Moszkva nem változtatott nukleáris doktrínáján, de figyelmezteti az Egyesült Államokat és a Nyugatot, hogy a feszültség eszkalálódására irányuló kurzusa miatt kénytelen lesz megerősíteni nukleáris elrettentő intézkedéseit.

„A nem hadászati nukleáris fegyverek alkalmazásának gyakorlása pedig ennek az erőfeszítésnek az egyik eleme” – tette hozzá.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint Európában és Törökországban száz taktikai nukleáris robbanótöltet található. A B61-3 és B61-4 bombákhoz való 0,3 és 50 kilotonna közötti robbanóerejű tölteteket hat bázison tárolják Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban. Lengyelország többször jelezte: kész amerikai atomfegyvereket befogadni a területén.

Putyin március közepén egy interjúban kijelentette: Oroszország csak abban az esetben kész atomfegyvereket bevetni, ha az orosz állam léte forog kockán, vagy ha sérülhet az ország szuverenitása és függetlensége.

Az ukrán elnök az Oroszország elleni védekezést a nácik elleni második világháborús harchoz hasonlította

A második világháború európai befejezésének évfordulóján Volodimir Zelenszkij a náci Németország legyőzésére tett ukrán erőfeszítésekhez hasonlította országa jelenlegi, orosz agresszióval szembeni védekezését.

Az ukrán államfő videoüzenetében elmondta:

„Mindenki, aki azért jött, hogy elpusztítson minket, végül el fog menekülni ukrán földről” – hangoztatta.

Zelenszkij azt mondta, hogy tíz ember meghalt ebben a bezártságban, és további 17-et megöltek. Számára az események azt mutatják, hogy milyen Oroszország a jelenlegi elnök, Vlagyimir Putyin uralma alatt. „Ha ez nem nácizmus, akkor mi az?” – tette fel a kérdést Zelenszkij.

Két ember meghalt a Nikopolt ért orosz légi csapásokban

Két ember meghalt a dél-ukrajnai Nikopol várost ért orosz légi csapásokban – közölték a helyi hatóságok csütörtökön.

Az éjszaka folyamán ismét orosz dróncsapások érték Ukrajnát, de az ukrán légvédelem a csapások többségét – 20-ból 17-et – sikerrel elhárította, elsősorban Odessza térségében. Mikolajiv közelében egy drón egy kétemeletes épületbe csapódott, áldozatokról nem érkezett jelentés.

Putyin: elutasítjuk bármely ország vagy szövetség igényét a kizárólagosságra

Oroszország elutasítja bármely állam vagy szövetség törekvését a kizárólagosságra, tudja, hová vezetnek a túlzott ambíciók – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a náci Németország felett aratott győzelem 79. évfordulóján a moszkvai Vörös téren megrendezett katonai díszszemlét megnyitva.

Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy

Hangot adott álláspontjának, hogy a revansizmus és a történelem megcsúfolása, a nácizmus igazolása része a nyugati elit általános politikájának. Ugyanakkor arról is szólt, hogy Oroszország tisztelettel adózik a Hitler-ellenes koalíció minden katonájának bátorsága előtt, és soha nem felejti el a közös harcot és a szövetség hagyományait a nácizmus elleni küzdelemben.

Több mint tízezren jöttek szerdán Ukrajnából

Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 5217 fő lépett be, a román–magyar határszakaszon belépők közül 5499 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság.

Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az oroszok már nem használják a krími hidat

Oroszország már nem használja a krími hidat arra, hogy fegyvereket szállítson a frontra, a műholdfelvételek elemzése azt mutatja, hogy az itt áthaladó katonai tehervonatok mennyisége jelentősen csökkent az elmúlt három hónapban.

Ehelyett Moszkva átállt arra, hogy szárazföldi útvonalakat használjon az Ukrajna ellenőrzött keleti és déli részén a fronton lévő csapatainak ellátására – írja a The Kyiv Independent. 

Kilenc települést lőttek az oroszok Szumi területen

183 robbanást jelentettek a területről, anyagi károkról vagy áldozatokról egyelőre nincs információ.

Ez történt szerdán: