Mindszenty egy kicsit hazatért – A bíboros portréja mellett imádkozhatnak a hívek Szombathelyen

– A boldoggá avatáshoz szükséges imák csodás valóra válása – hogy értesül majd az egyház arról, hogy ilyenek történtek-e?

– Egy-egy képnél, így a Mindszenty képnél is, kint van egy imaszöveg, amelynek révén az ő égi közbenjárását lehet kérni – akár egyéni imádságban, akár kilenced formájában, vagyis kilenc egymást követő napon – magunkért, szeretteinkért vagy betegünkért. Ha egy meghallgatás teljesül, egészen pontosan, részletesen le kell írni: milyen szándékra imádkoztak, mi lett az imádság következménye. Ezt el kell küldeni az egyházmegyei hatóságnak, amely ha úgy ítéli meg, hogy itt valóban egy természetfeletti csodáról van szó, akkor elkezdi kivizsgálni, és ha hitelt érdemlő, felterjesztik a Vatikánba. Ha például egy testi gyógyulásról van szó, akkor először a teológus bizottság mondja ki, hogy valóban csodának tartják-e, aztán egy orvosi bizottság is megvizsgálja a csoda hitelességét, orvosi zárójelentések alapján. A végső szó a Szentatyáé lesz, ő mondja ki, hogy Mindszenty József bíboros ennek a csodának a következtében – az életszentsége mellett – a boldogok sorába juttatható.

– Biztatják-e a híveket, hogy írják le az imáik következményeit? Van-e erre alkalom?

– Székely János megyés püspök a prédikációja alkalmával is megemlítette, illetve e szentképek alján mindig ott található, hogy kérjük, hogy jelentsék az egyházmegyei hatóságnál (a pontos cím is fel van tüntetve), ha egy ima meghallgatásra talál.

– Vannak a hívek között olyanok, akik erre odafigyelnek?

– Biztos vagyok benne, mert amikor kitettük a kép elhelyezésekor a kilencedet, amely imádkozható a bíboros közbenjárását kérve, és mise után minden kilenced elfogyott, reméljük, hogy valamilyen formában mindenkinek a kérése meghallgatásra talál.

– Mit tudhatunk erről a port- réról, ami ide került Szombat- helyre?

– A Mindszenty bíborosról készült egyik legszebb kép ez, Schmidt Béla alkotása, aki a kőszegi Jurisich-gimnázium rajztanára volt, az 1956-os forradalmat követően disszidált. Egy ferences szerzetes megkért egy fotóművészt, hogy Mindszenty bíborost imádság közben fotózza le, ez titokban meg is történt, a bíboros nem tudott róla. Mindszenty halála után két évvel, 1977-ben Schmidt Béla e fénykép alapján készítette el a festményt, amely az egyik leghitelesebb portré.

– A Mindszenty-portrét fogadó szentmisén Gyula atya helytörténeti szempontból is nagyon érdekes momentumokat villantott fel a bíboros életéből, a szombathelyi székesegyházhoz fűződő viszonyáról. Mesélne erről az olvasóinknak is?

– Mindszenty József valóban sok szálon kötődik a szombathelyi székesegyházhoz. Egyrészt premontreis diákként Veni Sancték és Te Deumok alkalmával részt vett a szentmiséken a székesegyházban, biztos vagyok benne, hogy a hivatástisztázás perceiben is, és ezen kívül is sokszor – kisdiákként, szeminaristaként is betért ebbe a templomba, hiszen az asszisztencia könyvek bizonyítják, hogy kispapként többször as - szisztált püspöki liturgikus alkalmakkor a székesegyházban, ahol a tanulmányainak végeztével a papszentelés kegyelmében is részesült 1915. június 12-én. Papként az egyházmegye nagy ünnepein fordult meg a székesegyházban egy-egy papszentelés vagy Szent Márton, az egyházmegye védőszentjének ünnepe alkalmával, de részt vett az egyházmegyei zsinatot megnyitó szentmisén is. Ott határozottan felszólalt Zala segélykiáltása memorandumával a zalai hitélet érdekében. Március 5-én volt 80 éve annak, hogy 1944- ben kinevezték Mindszenty Józsefet, a Szombathelyi egyházmegye papját veszprémi püspöknek. Grősz József püspök 80 évvel ezelőtt erről így adott hírt a Szombathelyi Egyházmegye Körleveleiben: „Megyéspüspökünk, Kovács Sándor kinevezésével egyidejűleg dicsőségesen uralkodó Szentséges Atyánk, XII. Piusz pápa Mindszenty József pápai prelátus, c. apát, zalaegerszegi plébános úr Őméltóságát veszprémi megyéspüspökké kegyeskedett kinevezni. Mikor ezen örvendetes és az egyházmegye számára nagy megtiszteltetést jelentő hírt T. Papjaimmal közlöm, egyben kérem, hogy foglalják imáikba a sorainkból kiemelkedő új főpásztort, hogy egyházmegyénk nagy védőszentjének, Szent Mártonnak erényeiben tündökölve vezethesse nyáját a mai kor sok nehézsége és különleges feladatai között.” A kerek évforduló kapcsán is méltó volt, hogy most helyeztük el a portréját a székesegyházban. Mindszentynek az egyházmegyéhez és a székesegyházhoz való ragaszkodása megmutatkozott abban a levelében is, amit Kovács Sándor szombathelyi megyés püspöknek írt a bombázás után, amelynek híre, mint veszprémi püspök érte. „Mélységes megdöbbenéssel és gyötrő fájdalommal értesülök ebben a pillanatban székesegyházad, jegyesed, hazánk egyik legkiválóbb műértékének pusztulásáról, palotád egyik jelentős részének összeomlásáról a vasárnapi légitámadás következtében… Kis egyházmegyédet szíven találták. Két derék kanonokod, köztük vikáriusod is halottak… Szegény Magyarország! Imádkozik Érted és egyházmegyédért testvéred, barátod, Mindszenty József”.

– Ez a levél és hasonló dokumentumok az egyházmegyei levéltárban találhatók? A Mindszenty-portré idekerülésével kapcsolatban keresett Gyula atya írásos emlékeket vagy ezek már korábban is ismertek voltak?

– Úgy voltak ismertek, hogy néhány évvel ezelőtt írtam egy tanulmányt a szombathelyi székesegyház és Mindszenty bíboros kapcsolatáról, és akkor sikerült ezeket megtalálni a levéltárban. A mostani évforduló kapcsán pedig elővettem ezt a tanulmányt, ami megjelent a Vasi Szemlében, illetve kiegészítettem, és az a változat pedig megjelent Mészáros István professzor 90. születésnapjára írt emlékkönyvben.

– Vannak még események, amelyek Mindszenty bíborost a szombathelyi székesegyházhoz kapcsolják?

– Még két eseményt említenék. Amikor a Püspöki Palotában vezetek csoportokat, mindig elmondom, hogy csodálatos és páratlan összefogás eredménye volt az, hogy az ország harmadik legnagyobb templomát a bombázás után, a háború utáni nincstelenségben 2,5 év alatt újjáépítették. A templom újraszentelése is Mindszenty bíboros nevéhez kötődik. Hiszen őt hívták meg ehhez, és az eseményt egybekötötték a Mária-kongresszus napjaival. Mint az ország hercegprímása jött haza Szombathelyre, hogy felszentelje a romjaiból felépült templomot 1947. szeptember 7-én. Amikor üdvözölték őt a Püspöki Palota erkélyén, akkor köszöntőjében a többi között ezt mondta: „Örömmel jöttem haza, mert bár az ország prímása mindenhol otthon van, de mégis itt, az ősi vasi földön, szülőföldjén van legjobban itthon.” Amikor a szentmisén hoztuk be a képet a templomba, ez a mondat volt előttem. Az ide került portré által Mindszenty bíboros egy kicsit újra hazatért a szombathelyi Székesegyházba. Letartóztatása előtt és földi életében utoljára 1948. június 29-én, Rogács Ferenc nagyprépost püspökké szentelése alkalmával látta ezt a templomot, amelyhez annyi személyes emlék fűzte. 1948. december 26-án bebörtönözték, 1956-ban néhány napra szabadlábon volt, majd 1971-ig félrabságban volt az amerikai követségen, amelyet nem hagyhatott el, még saját édesanyjának temetésére sem jöhetett haza, csak koszorút küldhetett. 1971. szeptember 28-án a Vatikán kérésére elhagyta az országot. Ezt követően egy időre Rómában tartózkodott, majd a bécsi Pázmáneumban élte le élete hátralévő éveit, 1975. május 6-án elhunyt.

– A holttestét az egyház hozatta haza?

– A holttestét kívánsága szerint Mariazellben, a kegytemplomban temették el, és a sírja hosszú éveken át volt a világban szétszóródott magyarok találkozóhelye. Végrendeletében azt írta, hogy „Ha Magyarország fölött a moszkvai hitetlenség csillaga lehull, akkor majd vigyék haza holttestemet magyar földre megpihenni” – az esztergomi prímási bazilika sírboltjába. Így került haza 1991 májusában. A szombathelyi székesegyházban papok és hívek egyaránt imádkoztak a mártírsorsú bíborosért a kirakatper folyamán, a börtönévek alatt, az Amerikai Követség félrabságában, valamint számkivetése idején. De imádkoznak ma is, hogy az „egyházmegye nagy fiát” mielőbb a boldogok és szentek sorában tisztelhessük.