2024.02.14. 06:24
Rendkívül súlyos a helyzet az avgyijivkai és kupjanszki frontszakaszon
721. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Forrás: AFP
Három frontszakaszról számolt be friss előretörésről az orosz védelmi tárca
Donyecknél, a donyecki régió déli részén és Limannál kedvezőbb állásokat foglaltak el az orosz erők az elmúlt nap folyamán, miközben három frontszakaszon 11 ukrán támadást vertek vissza – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint a legtöbb, szám szerint hat ukrán roham a donyecki frontszakaszon hiúsult meg. A tájékoztatás szerint az ukrán fél a frontszakaszon több mint ezer katonát veszített, akik közül a legtöbben, mintegy 360-an a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
Az összesítésben a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említettek meg egyebek mellett két drónirányító központot, négy lőszerraktárt, egy Sz-300-as légvédelmi rendszer indítóállását, négy Sztrela-10-es légvédelmi rakétarendszert, egy Mi-24-es helikoptert, 11 harckocsit – közülük hatot Donyeck környékén –, négy gyalogsági harcjárművet, 14 páncélozott harcjárművet – közülük tízet Limannál –, két páncélozott szállítójárművet, egy lengyel Krab önjáró, valamint négy brit FH70-es és három amerikai M777-es vontatott tarackot, HIMARS és Vilha sorozatvetők hét rakétáját, továbbá 98 drónt.
Az orosz statisztika szerint meghaladta a 15 ezret az ukrán haderő által a háború kezdete óta elveszített tankok és egyéb páncélozott járművek száma.
Dmitrij Peszkov
orosz elnöki szóvivő kijelentette, hogy a „különleges hadművelet” a tervezettnél tovább tarthat, de minden feladatot teljesíteni fognak.
Ezért, mint mondta,
a támadás addig fog folytatódni, amíg minden kitűzött célt el nem érnek.
„A különleges hadművelet Ukrajna elleni műveletként indult, idővel azonban a Nyugat elleni háború formáját öltötte, egy olyan háborúét, amelyben a Nyugat országai az Egyesült Államok vezetésével közvetlenül részt vesznek a konfliktusban” – mondta újságíróknak a szóvivő.
Ukrán főparancsnok: rendkívül súlyos a helyzet az avgyijivkai és kupjanszki frontszakaszon
Rendkívül súlyos helyzetről számolt be Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők új főparancsnoka az avgyijivkai és kupjanszki frontszakaszon, miután Rusztem Umerov védelmi miniszterrel közösen látogatást tettek a térségben.
„A műveleti helyzet rendkívül súlyos és feszült” – írta Telegram-oldalán szerdán Szirszkij. Tájékoztatása szerint az orosz erők létszámfölényben vannak, az orosz légierő nagy mennyiségben vet be irányított bombákat, és folyamatos tüzérségi támadások érik az ukrán állásokat.
Szirszkij szerint Kijev minden tőle telhetőt megtesz állásainak megtartására, és tartalékosokat mozgósított csapatainak megerősítésére.
Ukrán és orosz katonai megfigyelők az utóbbi napokban egybehangzóan az ukrán csapatok rosszabbodó helyzetéről számoltak be a Donyeck megyei Avgyijivka térségében. Az utánpótlásukat biztosító folyosó kevesebb mint öt kilométerre zsugorodott az utóbbi hónapok heves harcai során, és bekerítés fenyegeti a városban lévő ukrán alakulatokat és a még ott maradt mintegy ezer civilt.
Mega Marshall-segélyt kap Ukrajna a Nyugattól
Az Ukrajnának eddig és ezután adott nyugati segítség mellett eltörpül az 1945 utáni nyugat-európai talpra állást segítő Marshall-segély.
A Politico arról ír: az EBRD fejlesztési bank igazgatója, Odile Renaud-Basso szerint az Ukrajnának adott eddigi és ezutáni nyugati segélyekhez képest eltörpül az a világháború után az Egyesült Államok által Nyugat-Európának nyújtott Marshall-segély, amivel kontinensünk nyugati fele gyorsan talpra tudott állni a háborús pusztítás után.
Az EBRD szerint
minden kritika ellenére hatalmas az a támogatási összeg, amit eddig a Nyugat adott Ukrajna számára.
Az EU 27 milliárd eurót, az Egyesült Államok 23 milliárd eurót adott a háború kezdetétől 2023 végéig Ukrajnának. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna a költségvetésének 50 százalékát külföldi segítségből finanszírozza.
Renaud-Basso szerint az EU által 2024-ben Ukrajnának adni kívánt finanszírozási összege 18 milliárd dollár lesz, ami Ukrajna idei várható nemzeti össztermékének (GDP-jének) 10 százaléka.
A Politico szerint ugyanakkor
mind Brüsszelben, mind Washingtonban kezdenek elfáradni a döntéshozók Ukrajna segélyezése kapcsán.
Lavrov: a Nyugat álláspontja miatt nincs mód a rendezésre
A Nyugat jelenlegi álláspontja miatt nincs lehetőség az ukrajnai rendezésről történő megállapodásra – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz parlamentben szerdán tartott kormányórán elhangzott beszédében.
Megismételte, hogy Oroszország kész a konfliktus politikai és diplomáciai rendezésére a „terepen” kialakult realitások alapján.
Kijelentette: Moszkva nem fogja hagyni, hogy a Moldova Dnyeszter menti területein élő 200 ezer orosz állampolgár egy újabb, a régió destabilizálására irányuló „nyugati kaland” áldozatává váljon. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugati országok ellenzik a regionális rendezés előmozdítására hivatott, „5+2” összetételű csoport összehívását, és Moszkva részvétele nélkül próbálják megoldani a problémát.
Lavrov azt hangoztatta, hogy az Oroszország elszigetelésére tett nyugati kísérletek kudarcot vallottak, azzal összefüggésben, hogy Moszkva erősíti együttműködését a globális Déllel és Kelettel.
Lavrov szerint az Egyesült Államok megközelítése a Közel-Keleten ugyanolyan destruktív, mint az ukrán kérdésben.
Fotó: Abedin Taherkenareh / Forrás: MTI/EPA
Azok az évek óta tartó kísérletek, amelyeket (Washington) a közel-keleti rendezésben való közvetítői erőfeszítések monopolizálására tett, a helyzet irányíthatatlanná válásához vezettek
– mondta a miniszter.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak kijelentette: „nem igaz” a Reutersnek az az értesülése, miszerint Oroszország az ukrajnai konfliktus „befagyasztására” tett javaslatot az Egyesült Államoknak, amely ezt elutasította. Az RBK orosz gazdasági lapot az amerikai külügyminisztériumban úgy tájékoztatták, hogy Washington nem folytatott tárgyalásokat Moszkvával az ukrajnai konfliktus lezárásáról, és ezt nem is tervezi.
Peszkov az orosz védelmi minisztérium illetékességébe utalta azoknak a sajtóhíreknek a megválaszolását, amelyek szerint ukrán csapás érte a Cezar Kunyikov nagy partraszálló hajót a a Fekete-tengeren.
Lavrov nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Oroszország kilépjen az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetből (EBESZ). Kijelentette, hogy erről egyelőre nincsen szó, de a kérdés „a levegőben lóg”.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke kedden közölte, hogy Oroszország ki fog lépni az EBESZ Parlamenti Közgyűléséből, mert a testület átpolitizálódott, és elvesztette önállóságát.
Ukrán vezérkar: dróncsapás következtében elsüllyedt egy orosz deszanthajó a Fekete-tengeren
Ukrán dróntámadásban súlyosan megrongálódott és elsüllyedt szerdán egy nagyméretű orosz partraszálló hajó a Krím félszigetnél – erősítette meg az ukrán hadsereg az Ukrajinszka Pravda hírportál értesülését.
Az ukrán vezérkar jelentése szerint a támadás célpontja a Cezar Kunyikov nevű deszanthajó volt, amely a hírportál információi szerint a 2008-as georgiai (grúziai) orosz katonai műveletekben is részt vett.
Az ukrán katonai hírszerzés közölte, hogy a Magura V5 típusú hajóelhárító drónokkal végrehajtott akciót a „13-as csoport” nevű különleges műveleti egysége hajtotta végre.
A lap által közzétett videófelvételeken az látszik, hogy az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím déli partjainál füstoszlop száll fel a tengerről, a helyszín körül pedig helikopterek köröznek.
A orosz védelmi minisztérium nem erősítette meg a deszanthajót ért támadás, illetve a hajó elsüllyesztésének tényét, csupán annyit közölt, hogy légvédelmi rendszerei kilenc, Ukrajnából indított drónt semmisítettek meg szerdán: hármat az oroszországi Belgorod és Voronyezs megyék légterében, hatot pedig a Fekete-tenger felett.
Több száz kulturális helyszín rongálódott meg a harcok kezdete óta
Az ukrajnai háború kezdete, azaz 2022. február 24. óta összesen 341 kulturális helyszínt, köztük több, a világörökség részét képező épületet ért károsodás a megtámadott országban – tudatta kedden az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO).
A párizsi székhelyű szervezet, amely tavaly szeptemberben fokozott védelmet ítélt meg húsz kiemelt ukrajnai kulturális örökségi helyszínnek, az elmúlt két évben súlyosan megrongálódott épületek között közleményében kiemelte az Odessza történelmi központjában található Krisztus színeváltozása székesegyházat. A világörökség részét képező ortodox templomot Sztálin 1936-ban leromboltatta, majd 2000 és 2002 között az eredeti épülethez hűen újjáépítették.
Az UNESCO szerint a több száz ukrajnai helyszínt ért károk értékét lehetetlen pontosan felmérni, a kulturális és turisztikai létesítményekben a háború kezdete óta keletkezett károk értékét azonban mintegy 3,75 milliárd dollárra (1360 ezer milliárd forint) becsülik.
Fotó: Igor Tkacsenko / Forrás: MTI/EPA
Az elmúlt két évben az UNESCO mintegy 66 millió dollárt (24 milliárd forint) tudott mozgósítani a helyreállításokra, a legfontosabb adományozó Japán volt 25 millió dollárral - fűzte hozzá közleményében a szervezet.
Ismét orosz rakétatámadás érte Donyeck megyét, a kormányzó szerint egy kórházat is eltaláltak
Orosz rakétatámadás érte a Donyeck megyében lévő Szelidove városát szerdára virradóra, találat ért egy kórházat is. Helyi hatóságok három halottról, köztük egy gyerekről tudnak.
Vadim Filaskin, Donyeck megye ukrán kormányzója közölte, hogy 100 embert evakuáltak a kórházból, őket környékbeli egészségügyi intézményekbe szállították át.
Megrongálódott több tucat lakóház is.
Szelidovét, amely mintegy 20 kilométerre húzódik a fronttól, korábban is többször érte rakétatámadás, a mostani kedd este kezdődött.
Legkevesebb négy sebesültről, köztük két gyerekről tudni – tette hozzá a kormányzó, aki videofelvételeket is csatolt az üzenetéhez.
Meghalt egy ukrajnai fiatal, aki a Máramarosi-havasokon keresztül szökött Romániába
A Máramarosi-havasokon keresztül szökött át Romániába három ukrán fiatal; kettőt közülük élve hoztak le a hegyimentők, a harmadikat azonban halálra fagyva találták meg szerda reggel a román határrendészek.
Dan Benga, a Máramaros megyei hegyimentő szolgálat (Salvamont) vezetője az Agerpres hírügynökséget arról tájékoztatta, hogy egyikük felesége riasztotta a román hatóságoka: elmondása szerint férje másik két fiatalemberrel elszökött Ukrajnából, amint a katonai behívójuk megérkezett.
„Sajnos a Máramarosi-havasok egyik legnehezebb részét választották az átkeléshez”
– jegyezte meg a hegyimentők vezetője.
Az 1900 méter magas hegységben a mobiltelefonok sem működnek, az eltévedt fiatalokkal nem lehetett felvenni a kapcsolatot, a Salvamont csapata is csak műholdas telefonokkal tud a bázissal kommunikálni.
Amikor szerda hajnalban rátaláltak a két életben lévő fiatalemberre, ők azt állították, hogy harmadik társuk visszafordult. A holttestet azonban a közelben, szintén román területen, egy folyó medrében találták meg reggel a határrendészek.
„A fiút a másik kettő magára hagyta, és a hidegben megfagyott. Ha elmondták volna már akkor, amikor megtaláltuk őket, hogy feljebb hátrahagyták, szerintem lett volna még esély rá, hogy őt is megmentsük”
– idézte Dan Bangát az Agerpres.
A hegyimentők és a határrendészek szerdán közös küldetésre indulnak a hegyre az ukrán fiatalember holttestének lehozatala érdekében – írta közösségi oldalán a máramarosi Salvamont.
Oroszország és az EBESZ
Oroszország parlamenti elnöke bejelentette, hogy február 21-én szavaz az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) parlamenti közgyűlésében való részvételének felfüggesztéséről. Az EBESZ-nek 57 tagja van, köztük Oroszország és Ukrajna.
Brit lobbi
David Cameron brit külügyminiszter arra fogja ösztönözni szövetségeseit, hogy növeljék a védelmi termelést Ukrajna megsegítése érdekében – közölte hivatala bulgáriai, lengyelországi és németországi diplomáciai körútja előtt.
Oroszország szovjet mélységi harcelméletet alkalmaz
Az orosz erők a szovjet mélyharc-elmélet segítségével igyekeznek visszaállítani a manőverezést a harctéren, de a jelenlegi ukrán képességek miatt nehézségekbe ütközik a stratégia végrehajtása - jelentette az Institute for the Study of War február 13-i napi értékelésében.
Szigorúbb szankciók
Anders Fogh Rasmussen, volt NATO-főtitkár szerint az Oroszország elleni szankciók éreztetik hatásukat, de ki kell terjeszteni és szigorúbban be kell tartani őket. Rasmussen azzal érvelt, hogy Ukrajna szövetségeseinek szigorítaniuk kell a szankciók végrehajtását, hogy megakadályozzák a nyugati alkatrészek bejutását az orosz fegyverzetbe, fokozniuk kell a háború által mozgósított orosz nehézipar elleni szankciókat, és a befagyasztott orosz eszközöket Ukrajna javára kell fordítaniuk.
Ukrajna nem kap NATO-meghívást
Az Egyesült Államok NATO-nagykövete azt mondta, nem várja, hogy a katonai szövetség tagsági meghívót küldjön Ukrajnának a júliusi csúcstalálkozón.
Julianne Smith azt mondta: "A tavalyi vilniusi csúcs óta nagyon keményen dolgoztunk azon, hogy több lépést megtegyünk annak érdekében, hogy továbbra is segítsük ukrajnai barátainkat a saját országukon belüli szükséges reformokkal, hogy közelebb kerülhessenek az euro-atlanti integrációhoz. Továbbra is elsősorban arra koncentrálunk, hogy támogassuk őket a jelenlegi harcban, és biztosítsuk, hogy érvényesülni tudjanak a csatatéren."
Nagy hatótávolságú drónok
Kijev olyan nagy hatótávolságú drónok gyártásának felfuttatását tervezi, amelyek Oroszországon belüli célpontokat támadhatnak meg – közölte Mihajlo Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettes. Az ukrán kormány tavaly mintegy 2,5 millió dollárt különített el haditechnikai induló vállalkozásoknak, idén a finanszírozás tízszeresét tervezik.
Ukrajna dróngyártó iparága nagyrészt magáncégekből áll. Tíz cég gyárt Moszkvát és Szentpétervárt elérni képes drónokat, amelyek közül csak egy van állami tulajdonban.
Az emberek visszatérnek Mariupolba
Teljesen újjáépült, elképesztő, milyen gyönyörű – ezt mondta a londoni nagykövet a Sky Newsnak Mariupolról.
Még nem minden épületetet restauráltak, de sok erőfeszítést tettünk. A kikötővárosba visszatérnek az emberek
– mondta Andrej Kelin, aki szerint az ukránok sokkal hamarabb is feladhatták volna a város védelmét, ahelyett, hogy harci helyszínt akartak volna csinálni belőle.
Fotó: Szergej Ilnyickij / Forrás: MTI/EPA
Felmentési petíció
Az amerikai képviselőház elnökét, Mike Johnsont megkérdezték, tervezi-e szavazásra bocsátani az Ukrajna támogatását is tartalmazó törvényjavaslatot. Azt mondta, hogy „én biztosan nem”, és azt javasolta, hogy a képviselők más ügyekkel legyenek elfoglalva. Az Ukrajna támogatását szorgalmazó republikánusok és demokraták azonban kikényszeríthetik a szavazást a „felmentési petíció” nevű eljárással, ha elég sokan összefognak. Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden arra szólította fel a képviselőház tagjait, hogy hagyják figyelmen kívül Donald Trump ellenszegülését, és hagyják jóvá a törvényjavaslatot.
61 milliárd dollár
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte az Egyesült Államok szenátusi szavazását, amely 61 milliárd dolláros segélyt hagyott jóvá Ukrajnának, és szavazásra a képviselőház elé küldte.
„Az amerikai segítség közelebb hozza a békét Ukrajnában, és helyreállítja a globális stabilitást, ami megnövekedett biztonságot és jólétet eredményez minden amerikai és az egész szabad világ számára” – mondta Zelenszkij.
Biden azonnali szavazást követel a képviselőháztól az ukrajnai támogatásról is rendelkező törvénycsomagról
Joe Biden amerikai elnök azonnali szavazásra szólította fel a szövetségi törvényhozás alsóházát, a képviselőházat kedden, miután a szenátus kora reggel elfogadta az ukrajnai és izraeli támogatásról is rendelkező 95 milliárd dolláros törvénycsomagot.
A szenátusban kedden reggel 70 igen és 29 nem szavazat ellenében fogadták el a 95 milliárd dollárról szóló jogszabályt, az összegből 60 milliárd Ukrajna, 14 milliárd Izrael, 9 milliárd dollár a gázai palesztinok segélyezésére, valamint 8 milliárd a csendes-óceáni térségnek, a többi között Tajvannak jutna.
Orosz nagykövet: nem támogatjuk a pusztítást
Andrej Kelin, Oroszország londoni nagykövete a Sky Newsnak adott interjút. Ebben egyebek mellett azt mondta, hogy Oroszország nem akar más európai országokat megtámadni.
„Nincs érdeklődés Lengyelország vagy bármely más balti ország iránt, és teljesen megértjük, hogy minden Ukrajnán túli eszkaláció világkonfliktust fog hozni, ami mindent elpusztít. Ezt nem tudjuk támogatni” – jelentette ki.
Új kapcsolatrendszerek
„Ukrajna számára alapvetően új biztonsági kapcsolatrendszert hozunk létre a világ nagyhatalmaival, és ezeknek a kapcsolatoknak minden elemét maradéktalanul meg kell valósítani, hogy ne csak puszta nyilatkozatok legyenek” – mondta napi videójában az ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij emlékeztetett, hogy az Egyesült Királysággal kötött biztonsági megállapodás már érvényben van, emellett új, ambíciózus megállapodásokat készítenek elő.
Magyarország segít
Magyarország területére 2024. február 13-án az ukrán-magyar határszakaszon 4089 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3694 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 41 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ez történt kedden:
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
