2 órája
Örömmel és számológéppel is várják a minimálbér emelését a Jászkunságban
Többismeretlenes feladványt kell megoldani a következő években, ha a legkisebb adható munkabér valóban 400 ezer forintra növekszik. A minimálbér emelése örömet okoz az abból élőknek, de fejtörést a vállalkozásoknak, a vágyott bérszint elérése pedig a gazdaság teljesítményétől is függ.
A Szolnokon takarítóként dolgozó Czakó Józsefné szerint fontos lenne a minimálbér emelése. Érintettként ő már régen megtanulta: addig kell nyújtózkodnia, ameddig a takarója ér. Az asszony hosszú évek óta minimálbérből él, így – mint hírportálunknak elmondta – már hozzáedződött ahhoz, hogy be kell osztania a pénzt.
Fotó: Németh András Péter / Szabad Föld / Forrás: Illusztráció / MW Archívum
– Bevásárlásoknál mindig a leárazott termékeket keresem. Amikor valamit akciósan kínálnak, abból megpróbálok betárazni. Nagyobb volumenű vásárlások, például cipő- és ruhavásárlás esetén viszont már osztok-szorzok – mesélte. Az asszonynak 80 ezer forint a kosztpénze, egy hónapban ennyit költhet élelmiszerre. Keresetének többi része megy a számlájára, ahonnan a bank levonja abból a közüzemi számlák díját. Ennek végén a fizetéséből – mint mondta – van, hogy marad valamennyi, ami jó érzés. „Ha meg nem marad, hát nem marad”.
– A havi költéseimet össze szoktam hasonlítani. Ha túlköltekeztem, és mínuszba kerültem, szorítok a nadrágszíjon. De mivel már régóta csinálom, nem okoz nagy fejtörést – mondta el. A minimálbér emelése ügyében a szolnoki asszony azt mondta, „jó lenne, ha az ember többől gazdálkodhatna, hogy ne kelljen mindig az árakat nézni”.
400 ezer forint lehet a minimálbér
Akárhogy is: ha minden a kormányzati elképzelések mentén halad, Czakóné – és vele együtt 210-220 ezer magyar minimálbéres – 2028. január 1-jétől 400 ezer forintos fizetést kap majd.
Jelenleg Magyarországon bruttó 266 800 forint a legkisebb adható munkabér, míg a szakképesítéssel rendelkezőknek járó garantált bérminimum 326 ezer forint. A 400 ezer forintos minimálbért a kormány szerint évente átlag 12 százalékos emeléssel lehetne elérni. E folyamat részeként a munkaadói és munkavállalói oldal jelenleg is tárgyal a hároméves bérmegállapodásáról. Mint az MTI a napokban beszámolt, a munkaadók és a munkavállalók is törekszenekmegállapodásra jutni,
- ám míg előbbiek évi 8, 10, 12 százalékos minimálbér-emelést látnak megvalósíthatónak,
- utóbbiak szerint 10, 12 és 14 százalékos növelés elfogadható.
A garantált bérminimum emelése esetében pedig 6 százalékos javaslat van az asztalon.
Jelentős terhet rakhat a vállalkozásokra a minimálbér emelése
A vállalkozói oldal óvatossága mindenesetre érthető. Elvégre e célkitűzések feltétele, hogy a következő években 3-5 százalékkal növekedjen a gazdaság, hiszen annak híján a munkaadók bajosan tudják kitermelni a béremelést.
Összetettnek látja a helyzetet Gaál Zoltán vendéglátós, akinek a szolnoki Baross utcában van ismert étterme. Hárman dolgoznak nála minimálbérért és heten kapnak garantált bérminimumot, valamint egy munkatársa négy órában dolgozik, a minimálbér feléért. Ám – mint hírportálunknak rámutatott – a minimálbér emelése nem csak a minimálbéreseket érinti, mert annak bértoló hatása van.
Fotó: Huszár Márk / Heves Megyei Hírlap / Forrás: Illusztráció / MW Archívum
A részletekről szólva közölte, jelenleg nem tudni, mi alapján fizeti majd be a 400 ezer forint utáni tb-járulékot. Mint mondta, egy minimálbéres dolgozó után így is nagyjából 90 ezer forintot fizet az államkasszába, és állnia kell az emelt úti díjat, szabadságokat, betegállományt, stb. is. Hozzátette, vendéglátósként eleve hátrányos helyzetben van, hiszen míg a helyben fogyasztás után 5 százalékos áfát fizet, addig a kiszállítások után 27 százalékosat. De érzékenyen érintette szerinte az ágazatot a szép kártya reformja is, amellyel megszűnt a vendéglátás zseb, korábban ugyanis sokan az egész cafeteria juttatásukat vendéglátásra kérték.
Próbáljuk megtartani a szakembereket. Egyelőre nyitva vagyunk, nem kerültünk abba a helyzetbe, mint amilyenbe a közelmúltban több vállalkozás is
– fogalmazott, utalva a Szolnokon nemrég bezárt vendéglátóhelyekre.
Arra a felvetésre, hogy a tervek szerint a gazdasági növekedés és a béremelés megvalósulása esetén csökkentenék a munkaadók adóterheit, Gaál Zoltán azt mondta, jól hangzik, de vajon honnan lehet azt tudni, hogy van-e annyi megtakarítása egy vállalkozásnak, hogy megvárja az adócsökkentést.
Gazdasági növekedés esetén megvalósítható
– A vállalkozások, ha van piac, minden elkövetnek, hogy teljesíteni tudjanak. Ehhez jól képzett, elkötelezett munkaerőre van szükségük, ezért érthető a béremelés szándéka – mondta el minimálbér-emelés kapcsán a Szoljon.hu-nak a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei elnöke. Dr. Lits József szerint viszont ezt termelékenységgel kell tudni alátámasztani. Ha ugyanis a béremelés forrása nem megalapozott, akkor vállalkozások szűnhetnek meg, épülhetnek le, munkanélküliséget eredményezve.
Elmondása szerint látszik a szándék, amely azt célozza, hogy jobban éljünk. Ehhez viszont a termelékenység növekedése mellett fontos lenne visszafogni a multik áremelését, illetve hosszú távon fenntartható áru-, pénz és termékforgalomra van szükség.
– Ha bármilyen béremelést megvalósítunk a három éves bérmegállapodáson belül, de annak a reálértéke az áremelés miatt nem tükröződik, akkor túl sok mindent nem értünk el – húzta alá dr. Lits József.
A vármegyei VOSZ-elnök szerint a minimálbér emelése megvalósítható lenne évi 4-5 százalékos gazdasági növekedés esetén, mivel ebben az esetben csökkenteni lehetne az élőmunkát terhelő adókat.
