2023.11.30. 06:54
Hétszázötven ukrán katona sebesült meg vagy halt meg a fronton az elmúlt nap folyamán
645. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
A donyecki regionális katonai adminisztráció vezetője, Ihor Moroz által közreadott felvételen mentőcsapat dolgozik egy orosz rakétatámadás helyszínén, a kelet-ukrajnai Donyeck megye Novohrogyivka településén 2023. november 30-án. A Donyeck megyei Pokrovszk, Novohrogyivka és Mirnohrad települést érő éjszakai orosz rakétatámadásokban tíz ember megsebesült, öt eltűnt
Forrás: MTI/AP/Ihor Moroz/Donyecki regionális katonai adminisztráció
Fotó: -
Charles Michel: kihívást jelent az Ukrajnának ígért lőszerek leszállítása
Kihívást jelent az Európai Unió azon ígéretének teljesítése, mely szerint tavaszig leszállít egymillió 155 milliméteres lőszert Ukrajnának, a vállalás teljesítése „valamivel több időt vesz igénybe” – közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) éves konferenciáján csütörtökön.
Kiemelte, hogy az orosz agresszióra válaszul és Ukrajna megsegítésére az Európai Unió rekordidő alatt fogadta el a lőszergyártást támogató intézkedését a termelés felgyorsítására.
Azon dolgozunk, hogy egymillió lőszert juttassunk el Ukrajnába. Igen, ez kihívást jelent. Valamivel több időt vesz igénybe, mint reméltük, de meg fog történni
– fogalmazott. Az EU-tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke kiemelte: az ukrajnai háború kitörését követően az EU példátlan döntést hozott azzal, hogy az Európai Békekereten keresztül fegyvereket és lőszereket szállít Ukrajnának. Szavai szerint folytatni kell az ukrán népnek nyújtott katonai támogatást, a lehető legrövidebb határidőn belül még több rakéta, még több lőszer, még több légvédelmi rendszer átadásával.
Ez kötelezettség Ukrajna és saját polgáraink felé is. Ukrajna védelmével magunkat védjük
– fogalmazott. Michel kijelentette: meg kell erősíteni Európa védelmi képességét. Növelni kell a védelmi ipar finanszírozását, hatékonyabbá kell tenni a védelmi kiadásokat és össze kell hangolni a közös védelmi beszerzéseket. Ennek érdekében a tanácsi elnök az Európai Védelmi Ügynökség szerepét is kibővítené azáltal, hogy az ügynökség egyfajta európai védelmi minisztériummá alakulna át az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő irányítása alatt az Európai Tanács iránymutatása alapján. Véleménye szerint meg kell fontolni az európai védelmi kötvények kibocsátásának lehetőségét is az uniós technológiai és ipari bázis megerősítésére.
Egy erősebb és cselekvőképesebb európai védelem ugyanis hozzájárul a globális és a transzatlanti biztonsághoz
– tette hozzá az Európai Tanács elnöke.
Az Unió védelmi stratégia terjedjen ki Ukrajnára
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a konferencián azt hangoztatta, hogy az EU védelmi stratégiájának ki kell terjednie Ukrajnára is, azaz Ukrajnát be kell vonni az EU védelmi programjaiba, hogy ki tudja elégíteni szükségleteit az Oroszország elleni háborújában.
Kijelentette: az Európai Uniónak figyelembe kell vennie Ukrajna katonai szükségleteit az európai védelmi ipar jövőbeli stratégiájának meghatározásakor.
Stratégiánk csak akkor lehet teljes, ha figyelembe veszi Ukrajna igényeit és Ukrajna ipari kapacitását is
– fogalmazott. Von der Leyen közölte, az uniós bizottság a jövő év elején javaslatot tesz az Európai Védelmi Ipari Program elindítására, ugyanis - mint kiemelte - olyan fegyveres erőkre van szükség a tagállamokban, amelyek "mindenféle forgatókönyvre fel vannak készülve", a hagyományos és a hibrid hadviselésre is úgy a szárazföldön, mint a tengereken, a levegőben, a világűrben vagy a kibertérben. Közölte: a program elsősorban a védelmi ipar finanszírozásának módjaira összpontosít majd.
A bizottság vizsgálni fogja, hogyan érhető el az, hogy a védelmi ipar hozzájárulását az európai biztonsághoz a pénzügyi befektetők is elismerjék
– mondta. Az EU védelmi ipara jövőre teljesíteni fogja azt a célt, hogy kapacitásait növelve képes legyen előállítani évente egymillió lőszert - tette hozzá Ursula von der Leyen. Felszólalt a konferencián Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is. Ő úgy fogalmazott:
Az az érzés, hogy Európa veszélyben van, egyre csak növekszik.
Hozzátette: ma már, Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának idején mindenki egyetért abban, hogy erősíteni kell a katonai képességeket, közös fegyvergyártásra van szükség az európai védelem fokozására.
Tankokról, lőszerekről, tüzérségről beszélek. Az űrkutatással, a kiberbiztonsággal, a kritikus infrastruktúrákkal, az információmanipulációval és az ellenállóképességgel kapcsolatos hibrid fenyegetésekről beszélek. Azt hiszem, a veszély minden téren valósággá vált
– fogalmazott.
Súlyos vádakat fogalmazott meg Lavrov az Európai Unióval szemben
Véleménye szerint az EBESZ a szakadék szélén áll, a Nyugat pedig elpusztította a szervezet újraélesztésének lehetőségét. A Nyugat hibrid háborút folytat Oroszország ellen, az Európai Unió pedig „erőszakos politikai projektté” vált – hangoztatta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri szintű tanácskozásán Szkopjéban csütörtökön.
Szergej Lavrov kijelentése válasz lehetett Helga Schmid EBESZ-főtitkár azon nyilatkozatára, amely szerint a szervezet komoly finanszírozási gondokkal küzd, és ilyen körülmények között szinte lehetetlen fenntartani.
Bujar Osmani észak-macedón külügyminiszter megnyitó beszédében közölte, hogy országa egy háború idején vette át az EBESZ soros elnökségét, és ez nagy kihívásokat jelent. „Oroszország Ukrajna elleni agressziója megszegte a szervezet szabályait, és veszélybe sodorta az európai biztonságot és párbeszédet, valamint tönkretette azoknak az embereknek az életét, akik szabadon és a háborútól történő rettegés nélkül szeretnék élni az életüket” – húzta alá. Szavai szerint a közös érdekek helyett az egyéni érdekek kerültek a középpontba.
Zelenszkij: a Krímet könnyebb lesz visszavenni, mint a Donyec-medencei területeket
Az ukrán elnök szerint a Krím félszigetet könnyebb lesz visszavenni Oroszországtól, mert ott nem voltak harci cselekmények, a Donyec-medence visszafoglalása azonban nehezebb lesz, mivel azt tíz éve megszállva tartják az oroszok, a területet militarizálták, és a helyi szakadárok is harcolnak az orosz oldalon.
Volodimir Zelenszkij erről szerdán a dél-ukrajnai Mikolajiv megyében beszélt diákoknak, amint arról csütörtökön a Telegramon beszámolt.
Megtörténhet, hogy bizonyos területeket előbb szerzünk vissza, mint az ott élő embereket. Például ha Donbászt vesszük, az emberek ott tíz éve egy másfajta közegben élnek
– mutatott rá az államfő. Kiemelte: szerinte rendkívül nehéz helyzetet teremt az, ha egy területet úgy vesznek vissza, hogy azt az ott élő emberek nem akarják. Úgy vélekedett, hogy a Donyec-medencében a helyi szakadárok kitartóbbak az orosz katonáknál, és ezzel is számolni kell.
A Krímben viszont nem voltak harci cselekmények, ezért úgy gondolom, hogy a Krím az Ukrajnához való visszatérésre vár. A Donbász is erre vár, de ez nagyon nehéz lesz, mert ennek a területnek a nagy része teljes mértékben megszállás alatt áll, és erőteljesen militarizált
– fejtette ki. Szerinte "mentálisan" nehezebb lesz visszaszerezni a Donyec-medence megszállt területeinek lakóit, mivel a térségben tíz éve tartanak már a harci cselekmények, és a szeparatista érzelmű helybeliek száma is jelentős, sokan vállaltak közülük fegyverrel részvételt a háborúban.
Zelenszkij szerdán a déli országrészt, Odessza és Mikolajiv megyét kereste fel, csütörtökön a keleti országrészbe, Harkiv megyébe látogatott, ahol a hosszú ideje súlyos harcok sújtotta kupjanszki frontszakaszon szolgáló ukrán katonákkal találkozott.
Vele együtt odalátogatott Olekszandr Szirszkij, a szárazföldi erők parancsnoka is.
A Kupjanszknál szolgáló katonák védik az ukránok békés életét, a Harkivi régióban élőkét
– írta az elnök közösségi oldalain.
Az oroszok újra Herszon környékét ágyúzták
Roman Mrocsko, a déli Herszon város katonai adminisztrációjának vezetője a Telegramon arról adott hírt, hogy az orosz erők újfent a megyeszékhely környékét ágyúzták. Három helyi lakos életét vesztette a Herszon melletti Szadove településen.
A Donyeck megyei ukrán hatóságok napközben arról tájékoztattak a közösségi oldalakon, hogy a Pokrovszk, Mirnohrad és Novohrogyivka települések elleni éjszakai orosz rakétatámadás következtében a legfrissebb információk szerint legalább tíz helyi lakos sérült meg, egy meghalt, négy ember után pedig még kutatnak a romok alatt. Hozzátették, hogy az orosz erők hat darab, feltételezhetően Sz-300-as légvédelmi rakétát lőttek ki, amelyek hivatali és lakóépületekbe csapódtak be.
A Donyeck megyei ügyészség a Facebookon arról adott hírt, hogy az orosz erők feltehetően gránátvetőkkel lőtték délelőtt Toreck városát, aminek következtében három, egy hivatalnál segélycsomagra várakozó helyi lakos megsérült.
Közel ötszáz embert veszítettek az orosz erők
Olekszandr Tarnavszkij, a délkeleti szektorban (Tavria) harcoló ukrán csapatok parancsnoka a Telegramon közölte, hogy az elmúlt húsz nap alatt több mint hatvan orosz katona adta meg magát az ukrán hadseregnek, közülük négyen az elmúlt 24 órában.
A parancsnok szavai szerint az orosz erők egy nap alatt csaknem ötszáz embert veszítettek a térségben. Az ukrán csapatok hét orosz harckocsit és 13 egyéb páncélozott járművet semmisítettek meg
Az orosz erők azonban folytatják az aktív szárazföldi gyalogsági támadásokat, az elmúlt napban 45 katonai összecsapás történt, és 648 tüzérségi lövedéket lőttek ki. A parancsnok azt is megjegyezte, hogy a megszállók sikertelenül hajtottak végre támadást több település ellen, a keleti frontszakaszon, a Donyeck megyei Novobahmutyivkánál és Tonenykénél csütörtökön csak délig már 22 orosz támadást vertek vissza. Hozzátette, hogy eközben az ukrán csapatok támadó hadműveleteket hajtanak végre a Zaporizzsja megyei Melitopol irányában.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg ukrajnai vesztesége mintegy 1180-nal 328 760-ra nőtt. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett 13 orosz harckocsit, egy tüzérségi rendszert és tíz drónt.
Hét támadás visszaveréséről számolt be az orosz védelmi minisztérium
Négy frontszakaszon hét ukrán támadást vertek vissza az orosz erők, az érintkezési vonal mentén mintegy 750 ukrán katona esett el vagy sebesült meg az elmúlt nap folyamán
– közölte csütörtöki hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint
a legnagyobb emberveszteséget, mintegy 270 főt, Donyeck térségében szenvedte el az ukrán fél.
Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy hátországi vezetési pontot, valamint egy vezetési és megfigyelőpontot a Donyecki területen, hat páncélozott harcjárművet, két légvédelmi lokátort és kilenc drónt.
Fotó: Oleh Petraszjuk / Forrás: MTI/EPA
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója Telegram-csatornáján csütörtök délelőtt azt írta, hogy a régióra az elmúlt nap folyamán egyetlen tüzérségi lövedéket lőttek ki Ukrajnából, ami jelentős csökkenés szerdához képest. Akkor a megye településeit több mint száz csapás érte, köztük két drónról ledobott robbanószerkezet.
A "Luhanszki Népköztársaság" legfelsőbb bírósága életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte Ivan Taran volt ukrán tengerészgyalogost, aki Mariupolban hét civilt ölt meg. Nyolcadik áldozata, egy nő azért menekült meg, mert halottnak tettette magát. A verdikt szerint, amelyről csütörtökön számolt be az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) sajtószolgálata, Taran a gyilkosságok egy részét parancsra követte el.
Rosztov-na-Donuban az orosz déli katonai körzet bírósága 12 évi fegyházra ítélte Pavel Zaporozsecet, aki a vád szerint arra készült, hogy az akkor orosz ellenőrzés alatt álló Herszon városában népes helyeken terrorista merényleteket hajtson végre május 9-én, a győzelem napján tartott ünnepségek során. Zaporozsecet az ítélet szerint az ukrán katonai hírszerzés szervezte be.
Ursula von der Leyen szerint Ukrajnát be kell vonni az EU védelmi programjaiba
Az Európai Bizottság elnöke az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) éves konferenciáján csütörtökön
azt hangoztatta, hogy az EU védelmi stratégiájának ki kell terjednie Ukrajnára is, azaz Ukrajnát be kell vonni az EU védelmi programjaiba, hogy ki tudja elégíteni szükségleteit az Oroszország elleni háborújában.
Kijelentette: az Európai Uniónak figyelembe kell vennie Ukrajna katonai szükségleteit az európai védelmi ipar jövőbeli stratégiájának meghatározásakor.
Stratégiánk csak akkor lehet teljes, ha figyelembe veszi Ukrajna igényeit és Ukrajna ipari kapacitását is
– fogalmazott.
Von der Leyen közölte, az uniós bizottság a jövő év elején javaslatot tesz az Európai Védelmi Ipari Program elindítására, ugyanis – mint kiemelte – olyan fegyveres erőkre van szükség a tagállamokban, amelyek "mindenféle forgatókönyvre fel vannak készülve", a hagyományos és a hibrid hadviselésre is úgy a szárazföldön, mint a tengereken, a levegőben, a világűrben vagy a kibertérben.
Közölte: a program elsősorban a védelmi ipar finanszírozásának módjaira összpontosít majd. A bizottság vizsgálni fogja, hogyan érhető el az, hogy a védelmi ipar hozzájárulását az európai biztonsághoz a pénzügyi befektetők is elismerjék - mondta.
Az EU védelmi ipara jövőre teljesíteni fogja azt a célt, hogy kapacitásait növelve képes legyen előállítani évente egymillió lőszert – tette hozzá Ursula von der Leyen.
Charles Michel: kihívást jelent az Ukrajnának ígért lőszerek leszállítása
Kihívást jelent az Európai Unió azon ígéretének teljesítése, mely szerint tavaszig leszállít egymillió 155 milliméteres lőszert Ukrajnának, a vállalás teljesítése "valamivel több időt vesz igénybe" – közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) éves konferenciáján csütörtökön.
Kiemelte, hogy az orosz agresszióra válaszul és Ukrajna megsegítésére az Európai Unió rekordidő alatt fogadta el a lőszergyártást támogató intézkedését a termelés felgyorsítására.
Azon dolgozunk, hogy egymillió lőszert juttassunk el Ukrajnába. Igen, ez kihívást jelent. Valamivel több időt vesz igénybe, mint reméltük, de meg fog történni
– fogalmazott.
Fotó: Efrem Lukackij / Forrás: MTI/AP
Az EU-tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke kiemelte: az ukrajnai háború kitörését követően az EU példátlan döntést hozott azzal, hogy az Európai Békekereten keresztül fegyvereket és lőszereket szállít Ukrajnának.
Szavai szerint folytatni kell az ukrán népnek nyújtott katonai támogatást, a lehető legrövidebb határidőn belül még több rakéta, még több lőszer, még több légvédelmi rendszer átadásával.
Ez kötelezettség Ukrajna és saját polgáraink felé is. Ukrajna védelmével magunkat védjük
– fogalmazott.
Michel kijelentette: meg kell erősíteni Európa védelmi képességét. Növelni kell a védelmi ipar finanszírozását, hatékonyabbá kell tenni a védelmi kiadásokat és össze kell hangolni a közös védelmi beszerzéseket. Ennek érdekében
a tanácsi elnök az Európai Védelmi Ügynökség szerepét is kibővítené azáltal, hogy az ügynökség egyfajta "európai védelmi minisztériummá" alakulna át az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő irányítása alatt az Európai Tanács iránymutatása alapján.
Véleménye szerint meg kell fontolni az európai védelmi kötvények kibocsátásának lehetőségét is az uniós technológiai és ipari bázis megerősítésére. Egy erősebb és cselekvőképesebb európai védelem ugyanis hozzájárul a globális és a transzatlanti biztonsághoz - tette hozzá az Európai Tanács elnöke.
Az orosz külügyminiszter szerint a Nyugat hibrid háborút folytat Oroszország ellen
A Nyugat hibrid háborút folytat Oroszország ellen, az Európai Unió pedig "erőszakos politikai projektté" vált
– hangoztatta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri szintű tanácskozásán Szkopjéban.
Véleménye szerint az EBESZ a szakadék szélén áll, a Nyugat pedig elpusztította a szervezet újraélesztésének lehetőségét.
Szergej Lavrov kijelentése válasz lehetett Helga Schmid EBESZ-főtitkár azon nyilatkozatára, amely szerint a szervezet komoly finanszírozási gondokkal küzd, és ilyen körülmények között szinte lehetetlen fenntartani.
Bujar Osmani észak-macedón külügyminiszter megnyitó beszédében közölte, hogy országa egy háború idején vette át az EBESZ soros elnökségét, és ez nagy kihívásokat jelent.
Oroszország Ukrajna elleni agressziója megszegte a szervezet szabályait, és veszélybe sodorta az európai biztonságot és párbeszédet, valamint tönkretette azoknak az embereknek az életét, akik szabadon és a háborútól történő rettegés nélkül szeretnék élni az életüket
– húzta alá. Szavai szerint a közös érdekek helyett az egyéni érdekek kerültek a középpontba.
Szergej Lavrov Szkopjéba érkezett
Az orosz külügyminiszter Észak-Macedónia fővárosában részt vesz az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri értekezletén – jelentette az orosz sajtó. Mintegy 4000 kilométert repült a gép, amellyel Lavrov Szkopjéba utazott. Az orosz tárcavezető repülője Törökország és Görögország légterét használta, habár eredetileg Bulgárián keresztül terveztek repülni. Az új útvonal miatt a repülés több mint öt órán át tartott – írja a TASSZ orosz hírügynökségre hivatkozva a Magyar Nemzet.
A szerb Nova hírportál pedig azt közölte, hogy a bolgár fél nem volt hajlandó megnyitni légterét Lavrov gépe számára, ha a külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova is a fedélzeten tartózkodik. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és az őt kísérő delegáció engedélyt kapott a szkopjei találkozón való részvételre. Ez az engedély nem vonatkozik Marija Zaharovára, aki szerepel az EU szankciós listáján
– áll a bolgár külügyminisztérium közleményében. A Nova cikkében az is olvasható, hogy szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy ez a lépés nincs összefüggésben a szankciókkal, mert Lavrov is rajta van az EU feketelistáján – áll a cikkben, amit ITT lehet elolvasni. .
Fotó: Georgi Licovszki / Forrás: MTI/EPA
Szlovákia támogatja az ukránokat, de nem küld újabb fegyvereket
Szlovákia már nem küld újabb fegyvereket Ukrajnának, de minden más eszközzel továbbra is támogatni fogja az orosz agresszió ellen védekező ukránokat – jelentette ki Peter Pellegrini, a szlovák parlament elnöke csütörtökön Prágában sajtótájékoztatón.
Szlovákia már nem rendelkezik olyan fegyverekkel és fegyverrendszerekkel, amelyeket átadhatna Ukrajnának
– mondta Peter Pellegrini újságíróknak azt követően, hogy tárgyalásokat folytatott a cseh képviselőház és a szenátus elnökével, Markéta Pekarová Adamovával és Milos Vystrcillel.
Másfelől továbbra is minden eszközzel támogatni fogjuk az oroszok ellen védekező ukránokat
– szögezte le a szlovák politikus, aki egynapos hivatalos látogatást tett Prágában. Peter Pellegrini délután találkozik Petr Fiala cseh kormányfővel, majd Petr Pavel államfő is fogadja.
Milos Vystrcil újságírók előtt megerősítette, hogy Csehországnak hosszú távú koncepciója van Ukrajna támogatását illetően, beleértve a folytatódó fegyverszállításokat is.
Csehország számára Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megőrzése elvi jelentőségű, mert szerintünk az a cseh állam biztonságát is érinti
– hangsúlyozta a cseh felsőház elnöke.
Újabb fordulat várható a drónháborúban
A Forbes magazin szerdán arról adott hírt, hogy a drónok gyártása terén Oroszország sokkal jobb helyzetben van, mint Ukrajna – írja a Mandiner.
Az ukrán hadiipari cégek havonta körülbelül 50 000 FPV drónt gyártanak, az oroszok ennek hatszorosát
– árulta el Maszkim Seremet, a DroneSpace alapítója. Az is kiderült, hogy egy ukrán mérnök körülbelül 50 FPV drónt szerel össze, ebből pedig az következik, hogy az iparágban nagyjából 1000 ember dolgozik aktívan.
A közölt számok alapján azonban úgy néz ki, hogy az ukrán drónipar jelentős munkaerő-hiánnyal küzd.
Zelenszkij szerint nem lehet tűzszünet, csak ha Oroszország visszavonja csapatait
Ukrajna nem fog beleegyezni tűzszünetbe, hacsak Oroszország nem vonja ki csapatait
– jelentette ki az ukrán elnök, aki kijevi irodájában ázsiai médiumoknak, köztük a Kyodo News japán hírügynökségnek nyilatkozott.
Azt hangoztatta, hogy
a jövőben csak akkor lesz egyetértés a békéről és biztonságról, ha nem tartózkodnak orosz csapatok a területünkön.
Hozzátette:
Harcolunk azért, ami a miénk, mert nem hisszük, hogy Oroszország békét akar.
Zelenszkij egyben a háború befejezését célzó 10 pontos békeformulájának támogatására szólított fel, amely magában foglalja az összes orosz haderő azonnali kivonását.
Elképzelései szerint a tervről januárban Svájcban tartják a negyedik találkozót, majd ezt követően vezetői szinten tárgyalnak egy "kész dokumentum" kidolgozásáról, amely körülbelül hat hónap múlva készül el.
Az ukrán államfő nemcsak a Nyugat, hanem Kína támogatását is kérte,
amely mély kapcsolatokat ápol Oroszországgal, valamint a "globális dél" néven ismert fejlődő és feltörekvő országokét.
Eközben a nemzetközi figyelem eltolódása az Izrael és a Hamász palesztin fegyveres csoport közötti gázai háborúra Zelenszkij szerint Oroszország kezére játszott.
Mindenki megérti, hogy elfeledkeztek Ukrajnáról, és átálltak a közel-keleti helyzetre
– mondta.
Fotó: Szerhij Dolzsenko / Forrás: MTI/EPA
Úgy vélem, hogy az Oroszországi Föderáció pontosan ezt akarta elérni, és sajnálattal kell mondanom, hogy elérték a kívánt eredményt.
Azt is elmondta, hogy
várakozással tekint az Ukrajna újjáépítéséről februárban Tokióban tartandó konferencia elé,
és reményeket fűz a kétoldalú együttműködéshez a technológia, a digitalizáció, a zöld energia és az infrastruktúra területén.
Kelet-Ukrajnában többen megsebesültek, öten eltűntek
Tíz ember megsebesült, öt pedig eltűnt az éjszakai orosz rakétatámadásokban a kelet-ukrajnai Donyeck megyéjében - közölte csütörtökön Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter.
Fotó: - / Forrás: MTI/AP/Ihor Moroz/Donyecki regionális katonai adminisztráció
Oroszország hat rakétával támadott három települést a térségben, amelynek nagy része az orosz erők ellenőrzése alatt áll - derült ki Klimenko Telegram-üzenetéből.
Pokrovszk, Novohrogyivka és Mirnohrad került tűz alá
– tudatta a miniszter.
Arról is beszámolt, hogy
az áldozatok között van egy kétgyermekes család és két 13 éves gyermek. A tárcavezető elmondta, hogy egy rendőrségi mentő segített egy férfinak, aki sebesült csecsemőt hozott ki a romok alól.
Az ukrán hadsereg közölte, hogy légvédelme 20 drónból 14-et lelőtt az éjszakai orosz támadás során.
Újabb ország fenyegetőzik blokáddal
A Szlovákiai Közúti Fuvarozók Szövetsége (UNAS) úgy döntött, hogy december 1-jétől lezárja az ukrán határon lévő határátkelőt – írja a Do Rzeczy hírére hivatkozva a Mandiner.
Az Ukrajnával közös határátkelőhely lezárásáról az UNAS elnöksége a szlovák közlekedési minisztériummal folytatott megbeszélések után döntött.
Megjegyezték, hogy a fuvarozók december 1-jén 15 órától lezárják a határátkelőt.
Az UNAS ugyanakkor sajtóközleményben tisztázta, hogy nem akadályozza az üzemanyag, élő állatok, humanitárius segélyek, friss vagy hűtött áruk, illetve katonai szállítmányok szállítását.
Fotó: Hanna Arhirova / Forrás: MTI/AP
Putyin lánya dolgozik az afrikai befolyás növelésén
Katerina Tyihonova, Vlagyimir Putyin orosz államfő második lánya vezeti Moszkva azon erőfeszítéseit, hogy növelje befolyását Afrikában - írta a Bloomberg.
Oroszország az Egyesült Államokkal, Kínával és az EU-val verseng a befolyásért a virágzó kontinensen, amelynek lakossága a következő évtizedben várhatóan meghaladja a 2 milliárd főt.
A matematikus végzettségű Tyihonova az Innopraktika Központot, egy oroszországi technológiai szervezetet irányítja.
Csaknem tízezren jöttek tegnap Ukrajnából
Magyarország területére tegnap az ukrán-magyar határszakaszon 4510 fő, a román-magyar határszakaszon belépők közül 5298 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett - közölte a legfrissebb adatokat ma reggel az Országos Rendőr-főkapitányság.
Mint írják, a beléptetettek közül a rendőrség 78 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Oroszország szétlövi az ukrán energetikai rendszert
Orosz rakétatámadásra figyelmeztetnek több ukrán régióban, ezek az energetikai infrastruktúrát célozzák – írta a Kyiv Independent nyomán az Origo hírportál.
Az ukrán légierő figyelmeztetést adott ki Vinnyica, Dnyipropetrovszk, Zsitomir, Cserkaszij, Kirovohrad, Mikolajiv és Kijev területére. Az ukránok szerint Oroszország megduplázza a légicsapásokat, amelyek célja az ország energetikai infrastruktúrájának megbénítása.
Ez történt szerdán:
Ukrán válság
- Putyin üzent a fegyverszállító országoknak
- Az ukránok végrehajtották az első ATACMS-csapást Oroszország belsejébe
- Oroszország súlyos rakétacsapást mért Odesszára
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
