2023.11.30. 06:00
Háború, közösségi média, hamisítás – a csaták a TikTokon, Facebookon, X-en is zajlanak
A közösségi média hírcsatornái egyedileg válogatják, hogy kinek-kinek a saját érdeklődése, állásfoglalása szerinti híreket jelenítsék meg. Talán elsősorban ők alakítják ki, miként látjuk az izraeli-gázai háborút?
Elon Musk életrajzi kötetei egy könyvesboltban
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Etienne Laurent
Ha megnyitja a TikTok hírcsatornáját, két videó megy le egymás után – dokumentálja a BBC dezinformációs és közösségi média szakértője. Az elsőn négy izraeli katona fegyverekkel a kezében táncol a kék ég előtt. A másodikon egy fiatal nő a hálószobájából beszél, szembeötlő palesztin-párti felirattal a háttérben.
A TikTok számítógépes algoritmusa határozza meg, hogy innét kezdve többségében milyen videókat akarunk látni, mert
annak alapján, hogy a két videó közül melyiket nézzük végig, a jövőben automatikusan hasonló állásfoglalású tartalmakat tesz elénk.
Ezt nem csak a TikTok gyakorolja – bár mintha a TikTok csinálná a legprofibb módon – a többi közösségi média platform is hasonlóan működik: a felhasználókat egyre inkább az Izraellel és Gázával kapcsolatos megosztó tartalmak felé terelik, amelyek csak tovább erősítik amúgy is meglévő nézeteiket és elfogultságaikat.
A TikTok gyakorlata
A TikTok hírfolyamban a videók kategorikusan csakis Izrael-pártiak vagy palesztinbarátok – és a felmérések szerint úgy tűnik, az utóbbi tartalom népszerűbb a Z generációs felhasználók – azaz az 1997 és 2012 között születettek – körében.
A platformon az „istandwithisrael” hashtaget használó videók 240 millió megtekintést értek el, szemben az „istandwithpalestine” cimkét használó videók 870 millió megtekintésével.
A Gázában tartózkodó bloggerek videói – és a palesztin-barát felhasználók, akik a hálószobájukból kommentálják a háborút – váltják ki a legpozitívabb reakciót a fiatalabb felhasználókból.
Az izraeli védelmi erők katonáitól származó tartalmak kifinomultabbnak és gondozottabbnak tűnnek – megpróbálnak felkapaszkodni a vírusos TikTok trendekre. Azt nem tudni, hogy bármelyik oldal – akár az izraeli kormány, akár a Hamász – mennyire vesz részt a nem hivatalos tartalmak bátorításában vagy készítésében.
Gyűlölet és polarizáció
Marianna Spring tudósító több háborús TikTokkert is felkutatott, köztük egy Daniel nevű izraeli katonát. Daniel legnézettebb videóját, amelyen ő és másik három katona fegyverekkel táncol néhány nappal az október 7-i támadások után, 2,1 millióan nézték meg.
Azóta egyre kevesebb megtekintést kap, még mindig sokat, videónként úgy tízezret, de egyik sem hasonlítható az első kétmillióshoz.
A nézettség következetes csökkenése a szakértő szerint azt jelezheti, hogy a felhasználók nem annyira fogékonyak ezekre a videókra, mint korábban, mivel a Gázai övezetben ismerten erőszakos cselekmények zajlanak.
Ráadásul a megtekintések magas száma sem feltétlenül jelent pozitív fogadtatást. A videókat ugyanis nem csak megosztják, hanem kritizálják is: a felhasználók gyakran „összefűzik” a bejegyzéseket, újra közzétesznek egy videót, miközben reagálnak is rá.
A TikTok vezetőivel folytatott találkozón Sacha Baron Cohen komikus azzal vádolta a közösségi oldalt, hogy „a nácik óta a legnagyobb antiszemita mozgalmat hozták létre”.
Egy közelmúltbeli blogbejegyzésben a TikTok azt állította: „Ajánló algoritmusunk nem áll egyik oldalra sem”, és közölték, hogy „szigorú intézkedéseket vezetünk be a manipuláció megakadályozására”.
A közösségimédia-cég szerint október 7. és november 17. között több mint 1,1 millió – köztük a Hamászt, a gyűlöletbeszédet, a terrorizmust és a félretájékoztatást népszerűsítő tartalmakat – távolított el a szabályok megsértése miatt.
Közösségi irányelveink tiltják az iszlamofóbiát vagy antiszemitizmust hirdető tartalmakat.
A Facebook ellentmondásos mértéktartása
A Meta, az Instagram és a Facebook tulajdonosa sok bírálatot kapott, mert állítólag „túlmoderálta” a háborúval kapcsolatos tartalmakat.
Például több napra felfüggesztette a több mint hatmillió követővel rendelkező @eye.on.Palestine nevű Instagram-fiókot, amely képeket és videókat tesz közzé Gázában az izraeli légicsapások során civileket ért erőszakról.
Számosan konkrét példákat tettek közzé, hogy korlátozták a fiókjukat, mikor palesztinbarát tartalmakat akartak megosztani az Instagramon. Nem engedték, hogy megjegyzéseket fűzzenek a posztokhoz, s nem kaptak semmilyen magyarázatot arra, miért tiltották le őket.
Oszama bin Laden levele
Mikor a felhasználóknak egyre több, valamilyen szélsőséges narratívát erősítő tartalom ugrik elő a mobilján, elkezdenek teret nyerni a mind vadabb ötletek.
Ez történt a közelmúltban a TikTokon, amikor több Z generációs felhasználó elkezdte népszerűsíteni Oszama Bin Laden, egykori al-Kaida-vezető 2002-es „Levelét Amerikának”, amit a szeptember 11-i terrortámadások indoklásaként írt.
A posztok lényegében azt sugallják, hogy nem volt értelmetlen az apokaliptikus támadás, melynek következtében 3000 ember halt meg az Egyesült Államokban. A TikTok azóta letiltotta a „Levél Amerikának” keresését a platformról.
Az X (néhai Twitter) kétarcúsága
Az X-et sokan vádolják, hogy lehetővé tette erőszakos, gyűlöletkeltő és félrevezető tartalmak terjesztését. Tulajdonosát, Elon Muskot kritizálják amiatt, ahogyan reagált az antiszemita összeesküvés-elméleteket hirdető posztokra.
Ezekre hivatkozva, s a Media Matters for America nevű csoport vizsgálata nyomán az Apple, a Disney, az IBM és a Comcast szünetelteti a hirdetéseket az X-en, mert „nem akarnak nácibarát posztok mellett megjelenni”.
Viszont a reklám az X legfőbb bevételi forrása, hevesen vitatják a Media Matters for America jelentését.
Vélemények szerint Musk antiszemita hangot ütött meg, amikor „tényleges igazságnak” nevezett egy X-en megjelent bejegyzést. A kérdéses poszt olyan összeesküvés-elméletet osztott meg, amely hamisan vádolta a zsidó közösségeket a fehér emberek elleni gyűlöletkeltéssel. A Fehér Ház is azok között volt, akik elítélték Musk megnyilvánulását.
A Tesla és a SpaceX vezére kitart amellett, hogy ő nem antiszemita. Hétfőn Izraelbe látogatott, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel együtt járt a halálos támadást szenvedett Kfar Aza kibucnál.
Az X saját adatai szerint az Izrael Állam által megosztott, támogatott tartalmak – köztük a Hamász túszairól szóló, érzelmekkel teli videók – rengeteg megtekintést kaptak. November 16. és 21. között a hivatalos oldal 40 millió megtekintést ért el.
Összehasonlításképpen, az X-en a palesztin ENSZ-misszió hivatalos beszámolóját ugyanebben az időszakban 200 ezren nézték meg, és jóval kevesebb követőjük van.
Mindemellett a BBC szakértője állítja, a hivatalos források is terjesztenek dezinformációt az X-en. Szerinte Izrael állam még októberben hamisan állította, hogy az izraeli csapások által megölt négyéves palesztin fiú teste csak egy játékbabáé volt.
És valótlan állításokat terjesztenek a Hamászt támogató fiókok, mint mikor az otthonában meggyilkolt négyéves kisfiút „fizetett színésznek” nevezték.
Digitália
- Segítség! Houston, idefent az agyunk nem működik jól
- Akkor most utáljuk a karácsonyi videót?
- „Kérlek, halj meg!” – mi is megkérdeztük, miért adott ilyen tanácsot a chatbot egy egyetemistának
- Hogyan műt ez a robot csupán videókból tanulva úgy, mint az emberi orvosok?
- Ki hinné? Az első tömeges virtuális találkozót 1916-ban tartották