2023.06.26. 14:28
Szijjártó: az EU-ban továbbra is az ukrajnai háború katonai megoldását sürgetik (videó)
Ugyan az európai uniós külügyi tanács ülésén most először elismerték, hogy a globális többség azonnali békét szeretne Ukrajnában, a tagországok nagy része továbbra is a katonai megoldást sürgeti - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.
Szijjártó Péter
Forrás: Facebook / Szijjártó Péter
Fotó: Borsos Mátyás
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülésének szünetében tartott sajtóértekezletén aláhúzta, hogy Ukrajnában rengetegen esnek áldozatául a háborúnak, egyre súlyosabb természeti katasztrófák lehetősége merül fel, ráadásul egyre nyíltabban beszélnek nukleáris balesetek veszélyéről is.
"Mindezek a tények (.) azt bizonyítják, hogy nincsen harctéri megoldása ennek a háborúnak. Ezt mi már nagyon régóta mondjuk, és sajnos azt kell mondjam önöknek, hogy a nap mint nap bekövetkező újabb és újabb tragikus szomorú események minket igazolnak" - fogalmazott.
"Ennek a háborúnak nincs harctéri megoldása, csak tárgyalásos megoldás van. Ennek ellenére sajnos a mai külügyminiszteri tanácsülésen is az derült ki, hogy a tagállamok döntő többsége és maga az Európai Unió is ragaszkodik a katonai megoldáshoz" - folytatta.
Bár annak elismerése tizenhat hónap után először megtörtént a tanácsülésen, hogy a globális többség azonnali békét akar, ám ezen elismerés dacára is Európában, az Európai Unióban továbbra is a katonai megoldást sürgetik
- tette hozzá.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a harctéri megoldást a diplomáciai rendezés elé helyezőket terheli a felelősség az újabb és újabb halálos áldozatokért és a természeti katasztrófákért, ami ráadásul növeli a majd a jövőben nyilvánvalóan európai főszereppel zajló újjáépítés árát is Ukrajnában.
Rámutatott azonban, hogy súlyos kérdésekre kell napirendre tűzni, mielőtt bármilyen döntés is születik utóbbi finanszírozásáról, például hogy
ez milyen forrásokból történne, és milyen hatással lenne az EU-tagállamok fejlesztési pénzeire.
"Szóval dacára az újabb és újabb áldozatoknak, itt ma továbbra is újabb és újabb katonai támogatást szorgalmaztak a tagországok Ukrajnának, amit mi sajnos továbbra is rendkívül veszélyesnek tartunk. Katonai támogatás helyett végre a békeerőfeszítésekre kellene helyezni a hangsúlyt" - szögezte le.
A miniszter ezt követően érintette a Velencei Bizottság friss jelentését, amelyben világosan kimondták, hogy Ukrajna nem tartja tiszteletben a kötelezettségeit a nemzeti közösségek jogai terén.
"A helyzet az az, hogy Ukrajnában gyakorlatilag 2015 óta folyamatosan építik le a nemzeti közösségek, a nemzeti kisebbségek jogait" - mondta.
Majd propagandának nevezte az ukrán hatóságok döntését, amely szerint elhalasztják a kisebbségi oktatási intézmények eddigi működésének felszámolását, ugyanis ez - mint hangsúlyozta - semmilyen mértékben nem jelent megoldást a magyar iskolák számára.
"Ha mindez így marad, és továbbra sem állítja helyre Ukrajna a magyar nemzeti közösség jogait Kárpátalján, akkor tényszerűen nem lesznek készek a csatlakozási tárgyalások megkezdésére az Európai Unióval, ezért természetesen mi sem tudjuk adni majd a támogatásunkat" - jelentette ki.
"Tehát elvárjuk, hogy Ukrajna feleljen meg azoknak az európai uniós szabályoknak, kötelezettségeknek és elvárásoknak, amelyeket nemzetközi szerződések rögzítenek, és amelyek arra vonatkoznak, hogy a nemzeti közösségek jogait miként kell garantálni" - fűzte hozzá.
Végül pedig megismételte, hogy bár többen ezúttal is szorgalmazták, Magyarország soha nem egyezik bele olyan szankciókba, amelyek saját nukleáris ipara működésének ellehetetlenüléséhez vezetnének.
Szijjártó Péter újságírói kérdésre válaszolva arról számolt be, hogy
szorosan figyelemmel követték a Wagner katonai magánvállalat és az orosz hadvezetés között a hétvégén kialakult fegyveres konfliktust, hogy szükség esetén időben lépni tudjon a kormány, ugyanis az ilyen események kihatással lehetnek az egész régió biztonsági helyzetére.
Elmondta, hogy szombaton telefonon beszélt Gyenyisz Manturov orosz miniszterelnök-helyettessel és orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, akik tájékoztatták a helyzetről, a várható fejleményekről.
Utólag azt kell mondanom, hogy mindketten olyan tájékoztatást adtak, ami végül reálisnak és igaznak bizonyult
- fogalmazott.
A tárcavezető emellett közölte, hogy kapcsolatban volt Szjarhej Alejnyik fehérorosz külügyminiszterrel is, aki késő délután az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök és a Wagner-csoportot vezető Jevgenyij Prigozsin közötti telefonbeszélgetésről is tájékoztatta, amelynek nyomán végül megoldódott a helyzet.
"Tehát még jóval azelőtt, hogy a megállapodás vagy a helyzet feloldásának ténye megjelent volna a nyilvánosságban, a belarusz külügyminiszter kolléga engem erről tájékoztatott" - mondta.
"Én természetesen folyamatosan mindezekről tájékoztattam a miniszterelnököt is, akinek nyilvánvalóan az ország védelme szempontjából szükséges döntéseket meg kell hozni, ezért mindig teljes körű tájékozottsággal kell rendelkeznie" - tette hozzá.
A kormány továbbra sem hagyja jóvá az újabb ukrajnai fegyverszállítások finanszírozását
Magyarország továbbra sem hagyja jóvá az Európai Békekeret következő 500 millió eurós részletének folyósítását az újabb ukrajnai fegyverszállítások finanszírozására, amíg Kijev le nem veszi a nemzetközi jogszabályokat semmilyen módon nem megsértő OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról - jelentette ki Szijjártó Péter a sajtótájékoztatón.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a tagállamok megállapodtak az Európai Békekeret forrásainak 3,5 milliárd eurós megemeléséről, amihez azonban a magyar kormány csak azután adta a hozzájárulását, hogy jogi garanciát kapott ezen pénzügyi alap "globális természetének" megőrzésére.
Leszögezte:
ez azt jelenti, hogy a nyugat-balkáni és az afrikai országoknak is támogatásokat fog nyújtani a blokk ebből a megemelt összegből annak érdekében, hogy ezen térségekben fenn lehessen tartani a stabilitást, s ezáltal megelőzhetők legyenek a biztonsági fenyegetést jelentő újabb migrációs hullámok.
Ennek kapcsán rámutatott, hogy az Európai Békekeret kimerülőben volt, mivel már mintegy hatmilliárd eurót fordítottak belőle a tagállamok az ukrajnai fegyverszállításainak részleges finanszírozására, és ezt a fókuszeltolódást hazánk élesen ellenzi, ugyanis az eszköz célja eredetileg az volt, hogy a világ számos pontján támogassák a stabilitás megőrzését, így enyhítve a kontinenst érő biztonsági fenyegetéseket.
"Tehát például Afrikában és a Száhel-övezetben vagy akár a Nyugat-Balkánon szándékozott az Európai Unió eredetileg támogatást adni, hogy ott béke, nyugalom és biztonság legyen, s így az onnan kiinduló migrációs hullámokat vissza tudjuk fogni" - fogalmazott.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy
hatalmas volt a nyomás, csaknem minden résztvevő sürgette az ukrajnai fegyverszállításokra szánt újabb 500 milliós részlet kifizetését, de Magyarország ezt nem hagyta jóvá.
"Tehát továbbra sem járultunk hozzá ahhoz, hogy az Európai Unió az Európai Békekeret megnövelt összegéből újabb ukrajnai fegyverszállításokat finanszírozzon, hiszen korábban világossá tettük, hogy csak abban az esetben vagyunk hajlandóak a blokkolásunkat feloldani, ha az ukrán hatóságok véget vetnek annak a nevetséges, hazug állapotnak, amelynek nyomán az OTP-t mint a legnagyobb magyar bankot a háború nemzetközi szponzorainak listájára tették" - figyelmeztetett.
Ez világos elvárásunk, ebből nem vagyunk hajlandóak engedni, azért az mégiscsak nonszensz, hogy miközben Ukrajna az Európai Uniótól, és benne Magyarországtól újabb és újabb anyagi áldozatvállalást vár a fegyverszállítás finanszírozására, addig a legnagyobb magyarországi bankot a háborús szponzorok listájára helyezi, és ott tartja
- húzta alá.
"Világossá tettem itt mai nap is Luxembourgban a főképviselőnek is és valamennyi tagállami miniszter kollégának is, hogy legyenek kedvesek lépéseket tenni ők is az ukránok irányába" - közölte. "Ha nekik ennyire fontos ennek az újabb 500 millió eurónak a kifizetése a fegyverszállításokra, akkor legalább annyit tegyenek, hogy érjék el az ukránoknál, hogy az OTP-t vegyék le erről a listáról" - tette hozzá.
A miniszter hangsúlyozta:
az ukrán hatóságok "könnyen túl lehetnének ezen a helyzeten, egy perc alatt levehetnék az OTP-t erről a listáról, ha akarnák, de úgy látszik, hogy az akarat egyelőre nincsen meg".
Végül pedig arra is kitért, hogy a pénzintézetet négy dologra hivatkozva vették fel a jegyzékbe az ukrán szervek, és ezek mind "nevetséges, hazug, mindenfajta valóságtartalmazó nélkülöző hivatkozások".
Az EU megállapodott az Európai Békekeret 3,5 milliárd eurós kiegészítéséről
Az Európai Unió Külügyek Tanácsa luxembourgi ülésén határozatot fogadott el arról, hogy 3,5 milliárd euróval megemeli az Európai Békekeret (EPF) teljes pénzügyi keretének felső határát - közölte az uniós tanács hétfőn.
A közlemény szerint a döntés célja, hogy hosszú távon biztosítsa az Európai Békekeret pénzügyi fenntarthatóságát és kiszámíthatóságát, valamint az Európai Unió képességét arra, hogy gyorsan tudjon reagálni a válságok és konfliktusok megelőzésére. A kiegészítéssel az Európai Békekeret teljes pénzügyi kerete meghaladja a 12 milliárd eurót - írták.
Közleményükben az uniós tagországok külügyminiszterei aláhúzták: a határozat biztosítja, hogy meglegyen az unió finanszírozási kerete ahhoz, hogy továbbra is konkrét katonai támogatást nyújthasson partnerei fegyveres erőinek. Közölték, az Európai Békekeret 2021-es létrehozása óta ez már a második alkalom, hogy az EU növelte a keret finanszírozását, amely folyamatosan biztosítja, hogy az unió támogatni tudja partnereit. A határozat továbbá egyértelmű politikai jelzést küld arról, hogy az EU tartósan elkötelezett Ukrajna és más partnerek katonai támogatása mellett - írták.
Az Európai Békekeretet 2021 márciusában hozták létre a közös kül- és biztonságpolitika katonai és védelmi ügyekkel kapcsolatos valamennyi fellépésének finanszírozására a konfliktusok megelőzése, a béke megőrzése, valamint a nemzetközi biztonság és stabilitás megerősítése céljából. Az Európai Békekeret lehetővé teszi az EU számára, hogy olyan intézkedéseket finanszírozzon, amelyek célja a nem uniós országok, valamint a regionális és nemzetközi szervezetek katonai és védelmi kérdésekkel kapcsolatos kapacitásainak megerősítése.
Az eszköz keretében az EU eddig hét egymást követő támogatási csomagon keresztül támogatta az ukrán fegyveres erőket, valamint számos más országot, köztük Mozambikot, Grúziát, Moldovát, Bosznia-Hercegovinát, Szomáliát, Nigert, Mauritániát, Libanont és Jordániát. Az EPF támogatta az afrikai vezetésű béketámogató műveletek katonai erőit és a többnemzetiségű katonai egységeket is.
