2023.06.19. 06:04
Ukrajna nem kap meghívást a NATO-ba a vilniusi csúcson
481. napja tart a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Egy nő menti megmaradt értékeit a gátrobbanás után Herszonban 2023. június 7-én
Forrás: Anadolu Agency/AFP
Fotó: Seth Herald
Cikkünk frissül!
Dánia mintegy 22 milliárd dán korona értékben nyújt katonai támogatást Ukrajnának
Dánia 21,9 milliárd dán korona (1100 milliárd forint) értékben tervez katonai támogatást nyújtani 2023 és 2028 között Ukrajnának - jelentette be hétfőn a dán védelmi minisztérium.
Az állásfoglalás szerint a segélyt egy márciusban létrehozott alapon keresztül fogják eljuttatni Ukrajnának, miután Koppenhága azt tűzte ki célul, hogy a kijevi vezetés "egyik legjelentősebb támogatója legyen".
Az alap 7 milliárd dán koronával kezdte működését, amit humanitárius, katonai és gazdasági újjáépítési célokra szántak. Egyelőre nem világos, hogy az összegből eddig mennyit használtak fel.
"Büszke vagyok, hogy Dánia továbbra is jelentős hozzájárulást tesz. Ukrajna változatlanul nagyban függ a katonai támogatástól" - jelentette ki Troels Lund Poulsen védelmi miniszter.
Orosz kémfőnök: a súlyos embervesztség megingathatja a Zelenszkij-rendszert
A fronton elszenvedett súlyos emberveszteségek negatívan befolyásolhatják Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendszerének fenntarthatóságát - jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a Rosszijszkaja Gazeta kormánylap online kiadásában hétfőn megjelent interjújában.
A NATO által kiképzett katonák jelentős számának halála és a haditechnika megsemmisülése aláássa az ukrán hadsereg harci hatékonyságát. Ez pedig negatívan fogja befolyásolni a Zelenszkij-rezsim fenntarthatóságát
- fogalmazott Nariskin a nyilatkozatban, amelyet a lap kedden közöl majd teljes terjedelmében.
Az orosz kémfőnök azt hangoztatta, hogy számos nyugati katonai elemző komoly kételyeket fogalmazott meg az ukrán hadsereg ellentámadásának sikerével kapcsolatban, elérhetetlennek minősítve a Kijev által kitűzött célokat.
"Egy sor nyugati értékelés szerint maga az ukrán államiság is veszélybe kerülhet" - mondta.
Állítása szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia azt követeli Ukrajna jelenlegi vezetésétől, amelyet pusztán bábunak tekint a nagy geopolitikai játszmában, hogy támadjon, még a súlyos ember- és eszközveszteségek ellenére is.
"Ennek a játéknak a fő célja, hogy stratégiai vereséget mérjenek Oroszországra" - nyilatkozott az SZVR igazgatója, azzal vádolva meg Washingtont és Londont, hogy évtizedek óta "gondozták az ukrán nacionalizmust", hogy a kellő órában Moszkva ellen fordíthassák.
Még abba is belemennek, hogy Ukrajnát Európa 'fekete lyukává' változtassák, csak azért, hogy megakadályozzák a közeledését Oroszországhoz. Az angolszász elit optikájában az ukránok 'ágyútöltelékek', akiket nem sajnálnak arra felhasználni, hogy megóvják az értékes amerikai és brit katonai életeket
- mondta.
Úgy vélekedett, hogy amikor az ukránok majd "elfogynak", a lengyelek lépnek a helyükre, majd pedig valószínűleg a németek.
"Ez teljesen cinikusan hangzik, de világos, hogy éppen ez Washington és London stratégiai szándékainak logikája, egyebek között a dokumentumanyagokból is" - nyilatkozott az orosz hírszerzés vezetője.
Az SZVR hétfői közleményében Nariskin friss információkra hivatkozva azzal vádolta meg Kijevet, hogy folytathatta a "piszkos bomba" - robbanóanyaggal és radioaktív anyagokkal töltött robbanótöltet, amelynek felrobbanása nagy terület sugárszennyeződéséhez vezet - előállítására irányuló munkálatokat. Közölte, hogy az ukrán fél a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) értesítése nélkül küldött használt nukleáris fűtőelemeket feldolgozásra a rivnei atomerőműből a csernobili zárt övezetbe.
Nariskin arra figyelmeztetett, hogy "piszkos" bomba esetleges bevetése súlyos következményekkel járna Kelet-Európa egész lakosságának és ökoszisztémájának életére és egészségére, beleértve az Európai Uniót és a fekete-tengeri államokat is. Kifejezte reményét, hogy a NAÜ és az EU illetékes szervei felfigyelnek az ukrán intézkedésre, és szigorítják az ellenőrzést Kijevnek a nukleáris ügyekben tett minden lépése felett.
Kijev szerint több százan haltak meg a Herszon megyei árvízben egy megszállt településen
Az oroszok az általuk megszállt Herszon megyei területeken nem evakuálták a kahovkai vízerőmű felrobbantása után azokat a helyieket, akiknek nem volt orosz útlevelük, emiatt az egyik településen több mint ötszázan haltak meg - állította hétfői közleményében az ukrán védelmi minisztérium által létrehozott Nemzeti Ellenállási Központ.
Az előzetes adatok szerint a herszoni régió bal partján fekvő, ideiglenesen megszállt Oleski település több mint 500 lakója halt meg, miután az orosz erők felrobbantották kahovkai vízerőművet. Emberek haltak meg amiatt, mert a megszállók nem voltak hajlandók evakuálni azokat, akiknek nincs orosz útlevelük
- írta a központ. Hangsúlyozta, hogy "a nemzetközi humanitárius jog és általában az emberség összes normáját megsértve, az oroszok egyszerűen otthagyták a helyieket meghalni". Kiemelték: az oroszoknak a civil lakossággal szembeni fellépése a népirtás minden jelét magán hordozza, így jogosan fogják felelősségre vonni mindazokat, akik részt vettek ebben és ehhez hasonló visszaélésekben.
A Nemzeti Ellenállási Központ azzal a kéréssel fordult a lakossághoz, hogy tájékoztassák őket a központ Telegram-csatornáján keresztül arról, ha van bármilyen információjuk a vízerőmű felrobbantásában vagy ukrán civilek megfélemlítésében részt vevő személyek kilétéről.
Prigozsin F–35-ösöket kért a Politicótól
A Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin segítséget kért a Politico-tól, annak érdekében, hogy F–35-ös vadászrepülőgépekkel szerelje fel Wagner magánhadseregét.
A Politico eredetileg azért kereste volna Jevgenyij Prigozsint, hogy választ kapjon arra, hogy a Wagner által is használt Orszisz T–5000 mesterlövészpuskák gyártója hogyan tett szert olyan lőszerekre, amiket egy amerikai cég gyártott. Érdemi válasz helyett azonban
Prigozsin további lőszereket kért a laptól, és megfejelte pár F-35-össel is a kérést.
Brit törvénytervezet: maradnak a brit szankciók, amíg Moszkva nem fizet jóvátételt
A brit kormány által hétfőn beterjesztett törvénytervezet szerint Nagy-Britannia mindaddig érvényben tarthatja Oroszország ellen elrendelt szankcióit, amíg Moszkva nem fizet jóvátételt Ukrajnának a háborús károkért.
A tervezett jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy a Nagy-Britanniában zárolt orosz vagyoneszközök tulajdonosai felajánlhassák erre a célra befagyasztott vagyonukat.
A minisztérium hangsúlyozza:
a London által zárolt orosz vagyonok tulajdonosait nem kényszerítik arra, hogy vagyonukat felajánlják az Ukrajnának fizetendő kártérítésre, ugyanakkor nem számíthatnak az ellenük hozott brit szankciók enyhítésére sem, ha ezt megteszik.
Önkéntesen vállalható adományozásról van szó, amelynek alapján a szankcionált egyének kérhetik zárolt vagyonuk felszabadítását az ukrajnai újjáépítés támogatásának kifejezett céljával - fogalmaz hétfői tájékoztatásában a londoni külügyminisztérium.
A tárca közlése szerint "megfelelő időben" döntés születik az így keletkező adományok elosztásának pontos mechanizmusáról.
A minisztérium ismertetése szerint készül egy olyan külön törvénytervezet is, amelynek alapján mindazoknak, akik Nagy-Britanniában az orosz jegybank, az orosz pénzügyminisztérium vagy az orosz nemzeti vagyonalap nevében vagy megbízásából vagyoneszközöket tárolnak vagy kezelnek, erről kötelezően értesíteniük kell a brit pénzügyminisztériumot.
Ennek elmulasztása további pénzügyi jellegű büntetőintézkedésekhez, illetve az érintett vagyoneszközök elkobzásához vezethet.
Az intézkedéssel a brit kormány átfogó képet alkothat a három orosz intézmény Nagy-Britanniában tárolt vagyoneszközeinek értékéről és jellegéről, ez pedig lehetővé teszi, hogy a pénzügyminisztérium nyomon követhesse a pénzügyi szankciók betartását, illetve az elkerülésükre tett kísérleteket - áll a brit külügyi tárca hétfői tájékoztatásában.
A törvénytervezet-csomag lehetővé teszi a brit kormánynak az Oroszországgal szembeni szankciók érvényben tartását is mindaddig, amíg Moszkva nem fizet jóvátételt Ukrajnának a háborús károkért.
A londoni külügyminisztérium hétfői tájékoztatása szerint ez annak révén válik lehetségessé, hogy a tervezet módosítja a szankciók célját: az új jogszabály szövegezése alapján ugyanis a szankciókat kifejezetten annak előmozdítására is fel lehet használni, hogy Oroszország kártalanítást fizessen Ukrajnának.
A feltörekvő európai gazdaságok támogatására 1991-ben életre hívott londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) nemrégiben ismertetett - a háborús károk figyelembevételével készült - becslése szerint az ukrajnai újjáépítés költsége meghaladhatja a 410 milliárd dollárt.
Az EBRD jelezte: várhatóan tőkeemelést kér az idén a részvényes országoktól annak érdekében, hogy hozzájárulhasson a ukrajnai újjáépítés finanszírozásához.
Ukrán belügyminisztérium: Herszon megyében még mindig több település van elárasztva
A dél-ukrajnai Herszon megyében, az ukrán ellenőrzésű területen még mindig öt település, benne 843 ház van elárasztva a kahovai vízerőmű felrobbantása következtében, a Dnyeper (Dnyipro) folyó orosz megszállás alatti bal partján pedig 17 település - közölte az ukrán belügyminisztérium hétfőn a Telegramon.
A Dnyeperen ugyanakkor a vízszint fokozatos apadása figyelhető meg, a nap eleje óta hét centiméterrel csökkent - jegyezte meg a tárca. Közlése szerint eddig az ukrán oldalon 2783 embert evakuáltak, köztük 309 gyermeket és 80 mozgáskorlátozottat, továbbá 284 állatot. 716 embert mentettek ki, köztük 30 gyermeket és 40 mozgáskorlátozottat. Pszichológiai segítséget 401 személynek nyújtottak.
A mentést végzők vasárnap több mint 23 ezer tonna vizet szivattyúztak ki 78 házból és pincéből.
A munkálatok kezdete óta 497 épületből és pincéből több mint 132 ezer tonna vizet távolítottak el, miközben 442 tonna ivóvizet és 36 597 kilogramm élelmiszert, és alapvető szükségleti cikket szállítottak az árvíz sújtotta településekre.
Vitalij Kim, a szomszédos Mikolajiv megye kormányzója eközben egy tévéműsorban arról beszélt, hogy régiójában lényegében megszűntették az árvíz következményeit. "A 375 víz alá került házból már mindből kiszivattyúzták a vizet. Ezen kívül maradt még két elárasztott híd, az egyik fa, a másik beton, amelyeket az ukrán konotopi utászezred igyekszik megjavítani, és már lehetővé is tették e hidakon az átjárást" - fejtette ki. Szavai szerint a víz visszahúzódóban van a régióban.
Még 50 centiméter van Sznihurivka település mellett, de ez már a kritikus pont. Kijelenthetjük, hogy Mikolajiv megye már nincs víz alatt
- tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn újabb haditanácsülést hívott össze, amelyen - az államfő tájékoztatása szerint - a frontvonalakon kialakult helyzet, és a támadó dandárok haditechnikai eszközökkel és lőszerrel való ellátása volt a központi téma.
Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes a Telegramon megerősítette, hogy az ukrán erők visszavették Zaporizzsja megyében Pjatihatki települést. Kiemelte, hogy ezen kívül az ukrán csapatok az ellentámadás két hete alatt visszafoglaltak még hét másik Zaporizzsja megyei települést Bergyanszk kulcsfontosságú kikötőváros és Melitopol irányában. Közölte, hogy az ukrán csapatok az ország délkeleti részében átlagosan hét kilométerre nyomultak be az orosz erők által ellenőrzött területekre, a délen visszafoglalt terület pedig 113 négyzetkilométerre terjed ki.
"Az elmúlt héten az ellenség jelentős veszteségeket szenvedett, több mint 4600 orosz katona halt vagy sérült meg, emellett több mint nyolcvanan estek fogságba" - összegezte Maljar.
Nyugati haditechnika megsemmisítéséről számolt be az orosz katonai szóvivő
Külföldi gyártmányú haditechnikai eszközök tárolásának helyszínére mért csoportos csapást éjjel Ukrajnában nagyhatótávolságú, tengeri indítású, precíziós fegyverekkel az orosz hadsereg – közölte a hétfői hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov altábornagy, az orosz hadsereg szóvivője.
A tábornok szerint az ukrán hadsereg a nap folyamán a legaktívabb támadási kísérleteket a donyecki régió déli részén és Donyeck város irányában tette. Beszámolója szerint az ukrán fél vesztesége az elsőként említett frontszakaszon több mint 100 katona, valamint három harckocsi, 10 gyalogsági harcjármű, 14 páncélozott harcjármű, a másodikon pedig több mint 340 katona, valamint egyebek között két páncélozott harcjármű, egy lengyel gyártmányú Krab önjáró tüzérségi löveg, és egy lőszerraktár volt.
Konasenkov állítása szerint a többi frontszakaszon csaknem kétszáz ukrán katona esett el. A megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és katonai célpontok között sorolt fel többek között egy Mi-8-as helikoptert, és két tüzérségi lőszerraktárt.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről ukrán tüzérségi csapást jelentettek a helyi hatóságok hétfőn. A donyecki régióban lévő Volnovahában nyolc civil megsérült, többen közülük súlyosan.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy terrorcselekményeket akadályozott meg Zaporizzsja megyében, amelyek során az ukrán katonai hírszerzés (GUR) a régió katonai és polgári közigazgatásának vezetőit szándékozta megölni. A tájékoztatás szerint egy nőt őrizetbe vettek, és azonosították azt az ukrán titkosszolgálati alkalmazottat, aki együttműködésre hajlandó embereket szervezett be a régióban.
Kijev nehezményezi, hogy ukrán diplomaták nem léphettek kapcsolatba a Moszkva által Magyarországnak átadott hadifoglyokkal
Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő hétfőn kifogásolta, hogy az ukrán diplomaták mind ez idáig nem kaptak hozzáférést az Oroszország által tíz napja Magyarországnak átadott kárpátaljai, magyar nemzetiségű hadifoglyokhoz, és a magyar fél nem kezd „konstruktív párbeszédbe” Kijevvel ebben a kérdésben.
„Az elmúlt napokban sikertelen volt az ukrán diplomaták minden kísérlete arra, hogy közvetlen kapcsolatot létesítsenek az ukrán állampolgárokkal. Ez, valamint a néhányuk hozzátartozóitól kapott információk arra utalnak, hogy a magyar hatóságok biztosítékai Ukrajna védőinek szabad státuszáról Magyarországon nem felelnek meg a valóságnak. Valójában elzárva tartják őket, nem férnek hozzá nyílt információforrásokhoz, rokonaikkal való kommunikációjuk harmadik felek jelenlétében zajlik, és megtagadják számukra a kapcsolatot az ukrán nagykövetséggel. A hivatalos diplomáciai csatornák, sajnos, figyelmen kívül hagyják az ukrán fél azon próbálkozásait, hogy konstruktív párbeszédet alakítson ki a magyar hatóságokkal” – fejtette ki a szóvivő a Facebookon.
Nyikolenko leszögezte: Budapest ilyen fellépése megkérdőjelezi az ukrán állampolgárok Magyarországra szállításának magyar részről deklarált humanitárius indítékát, és az emberi és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezmény megsértésének minősülhet.
„Az ukrán külügyminisztérium ismételten azzal a követeléssel fordult a magyar félhez, hogy haladéktalanul engedjék be az ukrán konzult az ukrán hadifoglyokhoz, hogy felmérhesse testi-lelki állapotukat, tájékoztassa őket jogaikról, és sürgős konzuli segítséget nyújtson” – tette hozzá a szóvivő.
Korábban a különleges körülmények között eltűnt személyekért felelős ukrán ombudsman tanácsadója kijelentette, hogy a 11 kárpátaljai magyarnak „bizonytalanok a kilátásai” az Ukrajnába való hazatérésre – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az ukrán külügyminisztérium pedig eddig azt állította, hogy a magyar miniszterelnök-helyettes nyilatkozataiból vált számára ismertté a 11 hadifogoly Magyarországra szállítása.
Zaporizzsja térségében egyre több ukrán harcos adja meg magát
Egyre több ukrán katona adja meg magát a zaporizzsjai területen. Erről Volodimir Rogov, a Zaporizzsjai Mi Oroszországgal vagyunk elnevezésű közéleti mozgalom vezetője beszélt a RIA Novosztyinak június 19-én – írja az Origo.
Rogov szerint a katonák nem adják életüket és testi épségüket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rezsimjéért.
Hozzátette azt is, hogy az ukrán hadsereg szándékosan megrongálja a haditechnikai eszközöket, hogy elkerülje a harcot.
Jens Stoltenberg: Ukrajna nem kap meghívást a NATO-ba a vilniusi csúcson
Ukrajna nem kap hivatalos meghívást a NATO-ba a szövetség júliusi vilniusi csúcstalálkozóján – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn Berlinben.
Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélése után, kettejük tájékoztatóján Stoltenberg kérdésre válaszolva elmondta, hogy
a szövetség a vilniusi találkozó előkészítésének során, és magán az értekezleten sem készül hivatalosan meghívni tagjai közé Ukrajnát.
Kiemelte: az észak-atlanti szövetség egyelőre arra összpontosít, hogy az orosz támadással szemben védekező „Ukrajnának legyen lehetősége fennmaradni Európában független, demokratikus államként, a NATO-tagságtól függetlenül”.
Ugyanakkor „a NATO kapui nyitva állnak” a belépni szándékozó országok előtt, és „a tagok száma természetesen emelkedhet” – mondta Jens Stoltenberg.
Olaf Scholz hasonlóan fogalmazott, aláhúzva, hogy továbbra is érvényes a NATO 2008-as bukaresti csúcstalálkozóján Ukrajnával kapcsolatban hozott döntés – miszerint a szövetség tagjai üdvözlik Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseit és egyetértenek abban, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz majd –, de egyelőre ahhoz kell hozzásegíteni Ukrajnát, hogy megóvhassa területi épségét és szuverenitását.
Mindketten kiemelték, hogy a NATO tartósan támogatja Ukrajnát az önvédelemhez fűződő jogának érvényesítésében. Olaf Scholz kiemelte, hogy Németország addig nyújt támogatást az orosz támadás elhárításához, amíg csak szükséges, és felkészül arra a lehetőségre, hogy elhúzódhat a háború.
Jens Stoltenberg kijelentette, hogy minél nagyobb területet sikerül felszabadítani az orosz megszállás alól, annál jobb pozícióban lehet megkezdeni a tárgyalást a háború befejezéséről. Mint mondta,
„mindannyian azt akarjuk, hogy véget érjen ez a háború”, de a háború vége nem jelenthet „orosz békediktátumot”.
A brit hírszerzés szerint komoly átcsoportosításokat hajtanak végre az oroszok
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma a mai napon is ismertette az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos jelentését a közösségi oldalán - írja a Mandiner. A védelmi minisztérium néhány pontban összefoglalta a háborúval kapcsolatos legfrissebb információikat. Közölték, hogy az elmúlt tíz napban Oroszország valószínűleg megkezdte a Dnyeperi Hadseregcsoport egyes alakulatainak átcsoportosítását a Dnyeper keleti partjáról Zaporizzsjába, valamint Bahmut megerősítésére.
Az oroszok valószínűleg azért tették meg ezt a lépést, mert a Nova Kahovka-i gát összeomlása után kisebb esélyt látnak egy ukrán támadásra ezen a területen. Ez az átcsoportosítás többek között az orosz 49. hadsereg több ezer katonáját is érinti.
Hat férfi próbált meg átúszni a Tiszán Ukrajnából Magyarországra – nem sikerült
Szombat éjjel hat férfi próbált meg Ukrajnából Magyarországra átúszni a Tiszán, de egyikük sem volt képes önerőből partra jutni – derült ki a Tények videójából.
A Tények információi szerint három férfit kimentettek a folyóból, közülük egyet újra kellett éleszteni, ő kórházban van. Meg nem erősített információk szerint a másik három férfit azóta is keresik, egyelőre nem találták meg őket.
Gulyás Gergely: Magyarország továbbra is a tűzszünetet és a béketárgyalásokat szorgalmazza
Magyarország továbbra is kitart az azonnali ukrajnai tűzszünetet és a béketárgyalásokat szorgalmazó álláspontja mellett, amit minden fórumon képviselni fog - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Budapesten, a Kormányinfón.
Gulyás Gergely azt mondta, a háborús helyzet nem könnyebb, hanem nehezebb lett, újabb szakaszába lépett a konfliktus, a harctéren egyre többen halnak meg.
Hozzátette: a kormány szerint nem csupán magyar nemzeti érdek, hanem mindenkinek az érdeke, hogy mielőbb béke legyen. "Az öldöklésnek csak a béke vethet véget", ezért Magyarországnak ki kell tartania amellett, hogy azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség - mondta.
A miniszter közölte, ennek a Magyarországra gyakorolt pozitív hatása lenne, hogy az európai gazdaság részeként az ország kiszabadulna "abból a fojtogató ölelésből, amit a háború jelent", ez rögtön az infláció jelentős mérsékléséhez, gyakorlatilag megszűnéséhez vezetne.
Tokió megállapodott Kijevvel, hogy részt vesz Ukrajna újjáépítésében
Japán hétfőn megállapodott Ukrajnával egy olyan kapcsolattartó rendszer létrehozásáról, amelynek révén bekapcsolódik a háborúban károkat szenvedett területek újjáépítésébe.
Vatanabe Hiromicsi japán újjáépítési miniszter és Olekszandr Kubrakov ukrán miniszterelnök-helyettes szándéknyilatkozatot írt alá a témáról Tokióban.
A bejelentés szerint Japán segítséget fog nyújtani házak és iskolák újjáépítésében, a víz- és szennyvízszolgáltatások, valamint a közlekedési infrastruktúra helyreállításában.
A lerombolt területek újjáépítéséhez Tokió azon tapasztalatai alapján látja el tanácsokkal és ismeretekkel Kijevet, amelyeket az északkeleti országrészt 2011-ben ért pusztító földrengés és az azt követő cunami utáni helyreállítás során szerzett.
Az infrastrukturális miniszteri posztot is betöltő Kubrakov részt vett a vezető ipari országok (G7) szállítási minisztereinek vasárnap véget ért háromnapos megbeszélésén. A miniszterek a találkozó után kiadott közleményükben megerősítették elkötelezettségüket a fenntartható közlekedési infrastruktúra helyreállításának támogatása mellett Ukrajnában.
Az ukrán elnök szerint jól halad az ellentámadás
Az ukrán csapatok vasárnap elfoglalták a Zaporizzsja megyei Pjatihatki falut. Az ukrán elnök közleménye szerint "lépésről lépésre", jól halad az ukrán ellentámadás.
Pjatihatki elfoglalását az orosz erők is elismerték. Az ellenség "hullámszerű" ellentámadásai hatalmas veszteségek árán, de eredménnyel jártak - írta Vlagyimir Rogov, a több mint 70 százalékban elcsatolt Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a Telegramon.
A térséget tüzérséggel lövik továbbra is az orosz erők, hogy bekerítsék az ukrán csapatokat - tette hozzá Rogov.
Moszkva közben vasárnap arról is tájékoztatott, hogy a mintegy ezer kilométeren húzódó ukrajnai frontvonal három régiójában is heves harcok folytak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap éjszakai videoüzenetében arról számolt be, hogy az ukrán erők "nagyon hatékonyan verték vissza a támadásokat" Avdijivka közelében, a Kelet-Ukrajnában folyó harcokban, és hangsúlyozta, hogy az ellentámadás jól halad.
Zelenszkij a videóban Vlagyimir Putyin és az afrikai küldöttség szentpétervári tárgyalásait is kommentálta.
Zelenszkij szerint a szentpétervári tárgyalások is jól tükrözték, hogy csak Ukrajna béketerve reális, amely az orosz csapatok teljes kivonulását követeli Ukrajnából. Zelenszkij szerint az oroszországi tárgyalások csak a háborúról szóltak, "arról, hogyan lehet tovább pusztítani az életeket".
Közben az ENSZ azzal vádolta Moszkvát, hogy a kahovkai vízerőműben történt gátszakadás után az orosz csapatok által elfoglalt ukrán területeken nem engedélyezte, hogy segítséget nyújtson az elöntött területeken érintett, sokezernyi embernek, akik elvesztették otthonaikat.
Wall Street Journal: Az ukránok a veszteségeik miatt szüneteltetik az előrenyomulást
Az ukrán csapatok több irányban is előretörtek az ellentámadásuk során, de nehezen tudják ellensúlyozni az orosz légi és tüzérségi fölényt, amely immár akadályozza támadásaikat keleten és délen egyaránt – írta meg a Wall Street Journal alapján a Mandiner.
A lap arról számolt be, hogy Ukrajna ambiciózus kísérlete az oroszok által megszállt területek visszavételére immár a második hete tart, de a sűrű aknamezők és a jól felkészült védelem akadályozza őket. Azt követően, hogy Ukrajna első próbatámadásai vegyes eredményeket hoztak, erői az elmúlt napokban szüneteltették előrenyomulásukat.
Ukrajna jelenleg ott tart, hogy a parancsnokok igyekeznek számba venni az elmúlt két hetet, és elemzik, hogyan lehetne hatalmas veszteségek nélkül áttörni az orosz vonalakat.
Oroszország úgy látszik kihasználta légierejét és Kijev korlátozott légvédelmét, hogy csapást mérjen az ukrán páncélos oszlopokra és megállítson több támadást, ennek pedig az lett az eredménye, hogy az Ukrajnába szállított nyugati fegyverek egy részét megsemmisítették.
Foglyok tízezrei tértek haza Oroszországba a háborúból
Körülbelül 32 ezer fogoly térhetett haza Oroszországba az ukrajnai frontról, miután lejárt a Wagner-csoporttal kötött szerződésük - írja a Magyar Nemzet. A volt foglyok hazatérése azonban vitatémává volt az oroszok körében: sokan – köztük nők és emberi jogi aktivisták – aggódnak amiatt, hogy az egykori foglyok újabb bűncselekményeket fognak elkövetni. A The Guardian brit napilap szerint az aggodalmak nem alaptalanok, két egykori foglyot már gyilkossággal is megvádoltak, miután áprilisban visszatértek Oroszországba.
A nemzetközi sajtóban többször is felreppentek olyan hírek, amelyek szerint a Wagner-csoport börtönökből toborozza zsoldosait, akiket végül az ukrajnai háborúba vezényeltek. Annak feltétele, hogy kikerüljenek a börtön falai közül, az volt, hogy legalább fél évig az ukrajnai fronton szolgálnak.
Az intézkedéssel Jevgenyij Prigozsin, a Wagner vezetője nemcsak magánhadseregének számát kívánta növelni, hanem azt mondta, a katonai szolgálat rehabilitációs program az elítéltek számára. Prigozsin Telegram-oldalán ismertette, amióta a volt foglyok hazatértek, 83 különböző bűncselekmény miatt vonták őket felelősségre, ami állítása szerint 80-szor kevesebb, mint azok esetében, akiket börtönbüntetésük letöltése után helyeztek szabadlábra.
Nagyszerű hír Oroszország számára! 32 ezer bűnöző tért vissza Oroszországba a háborúból. Ők már gyilkoltak, raboltak, nőket erőszakoltak meg. Nem félnek fegyvert használni, és feltehetőleg van is saját fegyverük. Oroszország hősöknek nevezi őket
– reagált a hírre Twitter-oldalán Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója.
Robbanásokat jelentettek Odesszából
Június 19-én hajnalban számos robbanás hallatszott Odessza déli kikötőjében. Az ukrán légierő korábban rakétafenyegetésre figyelmeztetett.
A hatóságok szerint a légvédelem aktív a régióban.
Oroszországnak volt eszköze, indítéka és lehetősége is
Oroszországnak megvolt az eszköze, az indítéka és a lehetősége a kahovkai gát lerombolására – derül ki exkluzív drónfotókból és az Associated Press híradója által szerzett információkból. A gát felett készült képeken egy robbanóanyaggal megrakott autó látható az építmény tetején, és két tisztviselő szerint orosz csapatok állomásoztak a gát belsejében egy olyan döntő jelentőségű területen, ami az ukránok szerint a gátat megsemmisítő robbanás középpontja lehetett – jelentette az AP.
Az orosz védelmi minisztérium nem reagált a hírügynökség megjegyzésére.
Oroszország kezében a döntés
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) sürgette Oroszországot, hogy engedélyezze a humanitárius segélyek eljuttatását a kahovkai gátkatasztrófa által érintett területekre. Ukrán és orosz tisztviselők szerint legalább 35 ember halt meg a június 6-i gátomlás következtében, 31-en pedig eltűntek, és több ezer embert evakuáltak. Több száz házat öntött el a víz.
Ukrajna és Oroszország egymást hibáztatta a gát összeomlásáért, mindkettő szándékos szabotázsra hivatkozva.
Az ENSZ szerint Moszkva "eddig visszautasította az ideiglenes katonai ellenőrzése alatt álló területekre való bejutásra vonatkozó kérésünket. Sürgetjük az orosz hatóságokat, hogy a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeiknek megfelelően járjanak el. Nem tagadható meg a segély azoktól, akiknek szükségük van rá."
Zelenszkij: egyetlen Patriot sem pusztult el
Éjszakai videóüzenetében az ukrán elnök tucatnyi katonának és katonai egységnek név szerint köszönte meg a harctéri erőfeszítéseit, egyben bejelentve, hogy az ukrán csapatok lépésről lépésre haladnak előre az ellentámadással.
Volodimir Zelenszkij kiemelte a légvédelem hatékonyságát. Azt mondta, hogy egy hét alatt csaknem három tucat rakétát és mintegy ötven támadó drónt semlegesítettek. "E támadások során minden Kalibr és Kinzsal rakéta megsemmisült. Mindegy, hogy Oroszországban ki mondja, hogy a Patriotjainkat megsemmisítették, még mindig itt vannak, dolgoznak, mind orosz rakétákat lőnek le. A lehető leghatékonyabban. Egyetlen Patriot sem pusztult el!" - jelentette ki az ukrán elnök.
Több mint 13 ezren érkeztek vasárnap Magyaországra
Magyarország területére 2023. június 18-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6936 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6148 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 93 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. június 18-án nem érkeztek Budapestre vonattal.
A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.
Itt elolvashatja, mi történt vasárnap:
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt