Ellenzéki előválasztás: csak a bizonytalanság biztos

Az előválasztás a baloldal politikai terméke a saját káderhiányának elfedésére – jelenti ki Tóth Erik a Magyar Nemzetnek készített elemzésében.

„Lassan a magyar baloldali tradíció részévé válik a casting” – mondta még 2014-ben Karácsony Gergely. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint a jelenlegi főpolgármester nem tévedett, a különbség csak az, hogy a „füstös szobák” előre kialkudott és lejátszott megállapodásait külsőségekben is megjelenítik. Azonban az idei előválasztás nemcsak a kivitelezése, de költségei miatt is sajátos lesz, ugyanis nem tudni, miből, de rengeteget fognak rá elkölteni a baloldali pártok.

Gyurcsány a győztes

Tóth Erik szerint nem szabad lebecsülni az előválasztásban rejlő potenciált. Választói oldalról nézve ugyanis képes aktivizálni, mozgósítani a potenciális szavazókat, ráadásul az őszre időzített voksolás kellően közel lesz a 2022-es tavaszi országgyűlési választásokhoz is.

Jelenleg a DK társadalmi bázisa a legaktívabb és a legnagyobb országosan, ráadásul Gyurcsány a politikai tapasztalata miatt kiemelkedik a baloldali mezőnyből. Budapesten azt láthattuk, hogy hiába nyerte meg Karácsony Gergely az előválasztást, majd szerezte meg a főpolgármesteri címet is,

Gyurcsánynak mégis sikerült kulcspozíciókba ültetni embereit, a Fővárosi Közgyűlésben pedig több szocialista polgármestert is átcsábított pártjába, melynek eredményeként ma a DK nélkül nem lehet fontos döntéseket meghozni Budapesten

– mutat rá Tóth Erik.

Vitás kérdések

Az elemzés szerint a baloldali pártok előválasztással kapcsolatos javaslatainak közös metszete nagyon szűk. Tóth Erik szerint önmagában az a tény, hogy hónapokig képtelenek voltak megállapodni az előválasztás pontos menetéről, megmutatja, hogy miért vonják már most sokan kétségbe a baloldali pártok kormányzóképességét.

„Abban ugyan egyetértés van, hogy a miniszterelnök-jelölteknek külön előválasztási kampány és forduló kell, de ezenkívül sokáig másban nem voltak közös nevezőn: nem értettek egyet abban, hogy pontosan kik szavazhatnak az előválasztáson, hogy mikor és milyen ütemterv szerint szervezzék meg a voksolást, de az is vitás pont volt, hogy az országos közös listás helyeket mi alapján osszák fel maguk között az érdekeltek” – sorolja a vezető elemző.

Ellentétes érdekek

Bár hivatalosan mindenki azt az álláspontot képviseli, hogy minden egyéni választókörzetben előzetes voksolást kell tartani,

az egyes pártok politikai érdekei ebben nagyon eltérnek

– magyarázza az elemző. Tóth emlékeztet: korábban sem a DK, sem az MSZP nem támogatták azt, hogy minden körzetben legyen előzetes voksolás a képviselőjelöltek személyéről.

A Jobbik a pártok közötti megegyezést preferálta, azonban – mint oly sok esetben – most is változtatni látszanak saját véleményükön, ugyanis Jakab Péter pártelnök szerint a Jobbik támogatottsága saját belső méréseik alapján újra emelkedő tendenciát mutat. Fekete-Győr Andráséknak pedig elemi érdeke, hogy mindenhol legyen előválasztás, hiszen a Momentum 2018-ban még nem volt országosan beágyazott párt – sorolja a vezető elemző.

A DK még kivár

Tóth Erik hangsúlyozza: október 23-a gyorsan itt lesz, de egyelőre azt sem tudni, hogy kik fognak a miniszterelnök-jelöltségért megküzdeni egymással. Mint írja,

Karácsony Gergely indulásának megágyaztak már egy-egy jól elhelyezett közvélemény-kutatással, ezért a főpolgármester indítása nem okozna meglepetést.

Gyurcsány Ferenc egyelőre kivár a DK által támogatott jelölt megnevezésével. Kérdés, hogy Fekete-Győr András, Márki-Zay Péter vagy Pálinkás József mennyire rúghatnak labdába a többiekkel szemben, és hogy kiket enged még fellépni a pályára Gyurcsány Ferenc, valamint az is, hogy a nagy zűrzavarban lesz-e egyáltalán potens kihívója Orbán Viktornak.

A viccpárt is esélyes

Tóth Erik úgy látja, a baloldal érdeke most egyértelműen az, hogy az előválasztás komoly nézeteltérésektől mentesen, botrányok nélkül valósuljon meg.

Most még egységesnek, szolidárisnak mutatkoznak a baloldal pártja, azonban a lehetséges jövőbeni konfliktusok már körvonalazódnak: a DK a választókörzetek túlnyomó többségében már megnevezte jelöltjét, illetve a Momentum is több budai körzetre bejelentkezett.

A miniszterelnök-jelöltek száma is bővülni fog, és nem tudni, hogy a magukat civilnek nevező aspiránsok miként írják át a pártok által delegáltak közötti erőviszonyokat

– jegyzi meg.

A vezető elemző szerint további kérdésként merül fel, hogy a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) részt vesz-e az együttműködésben vagy elindítja jelöltjeit a baloldallal és a Fidesz–KDNP-vel szemben. Amennyiben utóbbi forgatókönyv érvényesül, a pártnak jó esélye van arra, hogy megugorja az ötszázalékos küszöböt, ugyanis törvényszerű, hogy a két nagy tömbön kívül a választóknak mindig van igénye egy harmadik erőre is, ezt az űrt pedig 2022-ben az MKKP töltheti be.